Egész délelőtt azon tűnődtem miért akar Alice elvinni engem és Breet vásárolni,az egyik pillanatban arra gondoltam hogy meghalotta miről beszéltem Bree-vel,a másikban pedig arra hogy szimplán csak barátkozni akar.Így hát a második lehetőséget vettem számba.Bree összeismerkedett Angela-val és Mike-al,nagyokat nevettek,dumáltak,de én mindvégig idegesen toporogtam.A nap végén Bree hazafuvarozott.
-Bella én felmegyek átöltözni,ha megérkezne...öhm...Alice,akkor szólj.-mondta majd egyedül hagyott a nappaliban.Leültem és megpróbáltam felidézni Edward arcát.
Kopogtatásra lettem figyelmes,és olyan hirtelen ültem fel hogy beleszédültem.

-Nyitom!-kiabáltam.Feltápászkottam a kanapéról és kisiettem az ajtóba.-Szia Alice-köszöntöttem.

-Hali Bella!-mosolygott.Nem értem,egész nap csak mosolyog.-Indulhatunk?
-Egy pillanat.-emeltem fel tenyerem-Bree! Igyekezz!
-Megyek már-halottam meg hangját két perc csend után.Lerohant a lépcsőn.-Oké,mennyünk.
Kiléptünk az ajtón és megláttuk Alice kocsiát.-Azta-nyögtem-Ez a tiéd?-mutattam a elénkpiros sportkocsira.
-Dehogy is!Rosalie adta kölcsön.-nevetett.-Akkor induljunk.
Beültünk a halált hozó különlegességbe,Alice gázt adott majd kilőtt.Halálra rémülten bámultam ki a szélvédőn,meghalunk!-Alice lassíts!-úgy tett mindha meg se halotta volna.

-Alice kérdezhetek valamit?-kérdeztem késöbb.
-Persze.-szemlátomást kicsattanó formában volt.-Mondjad csak.
-Hát..tudod...azt szeretném tudni hogy...izé...nos...-Alice türelmesen nézett rám-Edward miért vizslatott annyira reggel?
Alice hangosan felnevetett.-Bella ne mond hogy nem tudod.-csak a fejemet ráztam-A bátyám azért viselkedett így mert-újra kitört belőle a nevetés,vártam hogy lenyugodjon-mert...Bella a fenébe is!Fogalmam sincs mit mondjak.-erősen gondolkozott,majd kibökte-Tetszel neki.
Majdnem megfulladtam.Hogy mi van?Én tetszem Edward Cullen-nek??Lehetetlen.
-Óóóó-tátotta el száját Bree aki eddig csöndben lapult a hátsó ülésen.

Nem vettem levegőt,csak tátogtam mint partra vetett hal.Alice kicsit megütögette a hátam.Vettem egy mély levegőt.
-Hogy mi?-sikítottam el magam.Alice csak mosolygott mint a tejbetök.A szemem lassan lecsukódott.
-Hé Bells-halottam Bree hangját valahonnan távolról-Bella!Hé!Mi van Bella!Kelj már fel!
-Bella!-kiabált már Alice is.Valaki pofozgatni kezdett.
-Hmm...?-nyöszörögtem.
-Bella jól vagy?-aggodalmaskodott két barátnőm.

-Edward...-sóhajtottam végül, s elnyelt a sötétség.
 

(Edward szemszöge)

Muszálj volt követnem Alice-éket.Futottam utánuk,majd beszélgetésükre koncentráltam.

-Alice kérdezhetek valamit?-halottam Bella hangját.
-Persze.Mondjad csak.-válaszolta neki hugocskám,akit hamarosan megfolytok.
-Hát..tudod...azt szeretném tudni hogy...izé...nos...-füleltem-Edward miért vizslatott annyira reggel?-Na ne!Ennyire feltűnő volt?
Alice hangosan felnevetett.-Bella ne mond hogy nem tudod.-A bátyám azért viselkedett így mert-újra kitört belőle a nevetés-mert...Bella a fenébe is!Fogalmam sincs mit mondjak.-várt egy kicsit aztán kijelentette-Tetszel neki.
Meg fogom ölni!Kinyírom Alice-t,megbosszulom.
-Óóóó-halottam meg Bree hangját.

-Hogy mi?-sikított Bella.

-Hé Bells-kiabált Bree-Bella!Hé!Mi van Bella!Kelj már fel!
-Bella!-kiabált már Alice is.
Nem létező szívem megállt!Uramisten.Mi folyik ott?
-Hmm...?-nyöszörgött Bella,mire megkönnyebbültem.
-Bella jól vagy?
-Edward...-sóhajtotta.

Erre nem számítottam,megálltam majd visszarohantam Forksba.Majdnem betörtem az ajtót,úgy rontottam a házba,Emett elém állt kérdőn felhúzta szemöldökét.Ellöktem magam elől és felrohantam a szobámba.Bella az én nevemet motyogta?Az érzés ami hatalmába kerített ilyesztő volt.
˝Edward,mit érzek?˝-kérdezte gondolatban Jasper.
Leültem a kanapéra és gondolataimba merültem.

Addig agyaltam míg Carlise hangját meg nem halottam.
-Sürgős esethez riasztottak,Isabella Swan elájult.Éppen Alice-szel és az egyik barátnőjével vásárolgattak volna amikor sokkot kapott.Rohannom kell.
Mielőtt eltünt volna lerohantam a lépcsön és megálítottam.
-Carlise!Veled megyek.-mindenki rám nézett magyarázatot várva-Induljunk,erre most nincs idő.

-Hát jó.-beszálltunk a kocsiba és Carlise egyenesen a korház felé vette az irányt.

A nővér éppen Charlie Swan-nak,Bella édesapjának magyarázta hogy mi történt.Bree a jobbján állt és sírt.Odamentem hozzá.
-Beszélhetnénk-kérdőn nézett rám,de bólintott.-Köszönöm.-Elvezettem egy üres kórterembe és leültettem.Beszélni kezdett.
-Belláról van szó ugye?Alice értesítette apukátokat.Tudod hogy mi történt?-nézett fel.
-Nem-adtam az ártatlant-Fogalmam sincs.
-Akkor elmondom.-bólintottam hogy kezdheti-A pláza felé tartottunk és beszélgettünk aztán Bella kérdezősködni kezdett,Alice válaszolt neki.Egy ideig némán hallgatott,azután felsikított-gondolataiból kiolvastam mindent azelött mielött még kimondhatta volna-nem azért mer fájt valamije,hanem mert iszönyatosan boldog volt-szipogott-és egyszer csak becsukta a szemét hiába szólogattuk,semmi.Sóhajtott egyet,azt hittem felébredt,de nem.Alice azonnal tárcsázta a Doktor urat.

-És szabad meg tudnom hogy miről kérdezte Bella a húgom?-néztem arcába.
-Hát,nem is tudom...-húzta el szályát.
-Kérlek mond meg!-könyörögtem.Bree szíve meglódult.
-Na jó..Bella...Bella rólad kérdezősködött,és Alice elmondta hogy tetszik neked.Ezért sikított-sütötte le szemét Bree.
-Értem-kivirhazottam a kórteremból meg sem állva Bella szobájaig.Megálltam majd lassan beléptem a szobába.

-Edward?-mit keres itt?-Te meg hogy kerülsz ide?
-Jöttem meglátogatni a beteget-mosolyodtam el,mire Bella szíve meglódult,elszégyelte magát,mivel még a monitor is jelezte.
-Ahha-bólintotta szemlesütve-Viszont ha már itt vagy...beszélnünk kell.

-Miről?-váltottam óvatosabb hangnemre.

-Arról hogy Ailce mondott valamit És tisztázni szeretném.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés