A karácsony egy gyönyörű időszak! Főleg hogy most Bella is velünk tölti. A fa díszítése mindig az én dolgom. Ma épp új díszeket indultam venni.
- Alice, minek veszel mindig új díszeket? Ott a tavalyi, ami ugyanolyan jó! – szólt rám Edward.
- Csak viccelsz, ugye? Nem lehet ugyanaz, én mindig megakarom lepni a családot egy meseszép fával, és ha ugyanaz a dísz, akkor unalmas!
- Aha, biztos. Rád hagyom. Jasper nem megy?
- Nem, ezt én intézem, amúgy is dolga van! – rám hagyta a báttyuskám. Bepattantam a porche- ba, és erőteljesen rátapostam a gázra. Közben a fejemben megírtam a bevásárló listát. Bella nálunk is fog enni, úgy hogy Esme mondott egy csomó undorító emberi ételt, amit megkell vennem. Aztán a díszek. Meg ruha! Valami új ruhát kell vennem magamnak karácsonyra, és Bellának is veszek valamit. Meg az ajándékok. A vásárlás után beugrok a Swan házba, segíteni Bellának. A látomásaimban eléggé bajba volt a csomagolással. Tudtam is kinek mit fogok venni, nagyjából. Rosalie-t meglepem egy szép estéji ruhával, amilyen kedves … Edwardnak veszek egy könyvet a női lélekről. Ezen a gondolaton én is elnevettem magamat. Emmetnek egy új beseball ütőt csináltattam kemény vasból. Hetente eltöri. Esmenek az, az ötlete támadt hogy mint az emberi nők kertet szeretne ő is művelni. Veszek neki mindenféle virágot. Charlisletől kapja a hozzá való szerszámokat. Charlisle-nek könyvet akartam venni, de nincs olyan könyv, ami neki nem lenne meg. Bellának sok mindene nincs meg, annyi ötletem volt mit vegyek neki. De ha drága úgy se fogadja el. Ezzel a ,, Nem fogadhatom el!” dumával az agyamra tud menni. Jasper lesz a nehéz tészta. Mit adhatnék neki, ami kifejezi a szerelmünket?! Míg ezeket végig gondoltam, már meg is érkeztem. Leállítottam a motort, és kisétáltam. Szerencsére ma nem sütött a nap, gyönyörű szép hó borított mindent, még most is szállingózott. Már sötétedett is, ezért nem volt gond a mászkálással. Az utcán sétálva nézegettem a kirakatokat. Mikor megpillantottam három gyönyörű szép ruhát, egymás mellett. Az első egy türkizkék gyönyörű kecses, nem kivágott szelíd, pont Bellához illő!!! A mellette lévő egy bíbor vörös estéji gyönyörű szép, Rosaliehoz illik pont, és a harmadik, egy ezüstös csillogó varázslatos estéji, pont az é stílusom! Örömömben tapsikolni kezdtem. Ez pont nekünk lett ide teremtve. Betáncoltam, és közelebbről is megnéztem őket. Még a méretek is egyeznek. Szuper. De nincs leárazva. Sebaj, majd hazudok valamit Bellának hogy felvegye. Azonnal elkértem mind a három ruhát az eladónőtől. Rém lassan csomagolt, azt hittem bele örülök. Majd végre lehúzta a kártyámat. Udvariasan megköszöntem, és kisétáltam az üzletből. Kettővel mellette, találtam egy fadísz üzletet. Ezüstös csillagot vettem a fa tetejére, amit ma választ ki Emmett és Charlisle az erdőben. Rá pedig sötétkék és ezüst díszeket. Tavaly arany és vörös volt. Már tele volt a kezem, ami engem nem zavart, de az emberek megbámultak volna ha kicsit más módon viszem a csomagokat, ezért beraktam a porche csomag tartójába az eddigieket. Mikor lecsuktam a csomagtartót akkor fedeztem fel egy kozmetikai üzletet pont előttem. Az az ötletem támadt hogy ki sminkelem Bellát és megcsinálom a haját, meg a Rosaliét is. Bementem és mindent ami ehhez kell megvettem. Sok féle fésűt, hajlakkot, sminkeket. Ezután elmentem Emmett baseball ütőjéért. Majd a virág boltba Esmenek mindenféle szép virág magot vettem. Séta közben egy ékszeres boltot pillantotta meg. Bementem kíváncsiságból és akkor láttam meg Jasper ajándékát. Egy kínai nyaklán. Az a Jing-Jang nyaklánc. Fekete és fehér, a kapcsolatban a jelentése hogy kiegészítik egymást. Közében ketté választható, két részes. Tökéletes. Azonnal meg is vettem. Közben felfedeztem egy vörös köves nyakláncot, nagyon illett Rosalie ruhájához, ezt is megvettem. Mikor kimentem, eszembe jutott az étel. Megpróbáltam felidézni Esme mit mondott, tisztán emlékeztem. Bementem a henteshez, Iszonyú bűz volt. Próbáltam nem lélegezni ami ment volna, de beszélnem kellett a hentessel. Gyorsan el mondtam amit akartam, szerencsére a hentes gyorsabb volt mint a eladónő a ruháknál. Ezután még megvettem a szükséges ételhez való hozzávalókat. Egész sok idő elment, nem is figyeltem. De még vissza mentem az ékszereshez Charlisle ajándékáért, amit már pár hónapja megrendeltem. Egy névtábla a korházba ezüstből, és arany betűkkel ráírva: Dr. Cullen. Meg a nyakkendőkért is beugrottam még. Három nyakkendő kettőbe ezüst szállal van belevarrva hogy Charlisle, és egybe arannyal. Már sietnem kellett, 4-kor indultam, és 8: 30. Beugrottam a könyves boltba és megvettem 3 féle könyvet a női lélekről Edwardnak. A porche csomag tartója teljesen tele volt. Épp lecsuktam és beszálltam volna, miikor eszembe jutott, csomagoló pappír! Bementem egy közeli boltba és vettem sok csomagoló pappírt, meg masnikat. Karácsony holnap este lesz. Ma sok dolgom lesz. A kocsihoz vissza felé megpillantottam egy gyönyörű nyakláncot! Egy kis virág volt. Az egyik felébe az volt írva hogy nővérem, a másikba legjobb barátom. Nagyon szép volt és szolid. Egyből Bellára gondoltam. Be is mentem hogy megvegyem neki, egy szép kis selyem ékszeres dobozba tettem. Már minden megvolt. A kocsi órájára pillantottam 8: 40. Tényleg belehúztam. Egyből a Swan lakásba mentem. Kivettem a csomagtartóból Bellának vett ruhát és bekopogtam. Charlie nyitott ajtót.
- Szia Alice, örülök hogy látlak!
- Hello Charlie! Hogy vagy? – puszit adtam arcára, betessékelt.
- Köszönöm jól, menj csak fel, Bella a szobájában van.
- Köszönöm! – felfelé vettem az irányt. Hallatszott ahogyan Bella kissé mérgelődik a csomagolással. Bekopogtam.
- Bemehetek?
- Alice! – kinyitotta az ajtót, és átölelt. – De jó hogy jössz!
- Láttam hogy bajba vagy a csomagolással. – bement a szobába, én meg követtem.
- Wow! – suttogtam. Ilyen rendetlenséget még nem láttam! Mindenhol masnik, pappír fecnik, össze vissza ruha darabok. Bella elpirult, ezen elmosolyodtam.
- Hát igen, csináltam egy kis rumlit… - motyogta, fejét vakarva,
- Sebaj! Becsomagoltál már? – kérdeztem.
- Hát… kb. Még Edward ajándékát bekellene csomagolnom.
- Mit adsz neki? – kérdeztem. Odasétált az éjjeli szekrényéhez és egy órát emelt fel. Közelebb mentem. Az órába bele volt gravírozva hogy Edward. Meg egy oroszlán alakzat. Ezüst volt.
- Bella, ez neked egy vagyon lehetett! – suttogtam.
- Az is volt, de megérte. Már rég gyűjtök rá. – mondta büszkén, majd zavartan folytatta. – De nem tudom mibe tegyem.
- Van egy ötletem! – mondtam majd 1 perc alatt lementem a kocsimhoz egy dobozkáért, amit a biztonságkedvéért vettem, és már fent is voltam. Elnevettem magam Bella zavarodott arcán, milyen gyors vagyok.
- De szép – suttogta. Egy sötétkék selyem doboz. A kezébe adtam.
- Nem, Alice ez drága.
- Bella, ez csak egy doboz. – átölelt.
- Köszönöm! – suttogta. Ekkor vette észre a szatyrot a kezemben.
- Az mi? – mutatott rá. – Ugye nem valami drága ajándék? – kérdezte.
- Egy ruha neked. Nem ajándék, nincs becsomagolva, és az ajándékodat majd Szent este kapod meg. – majd kivettem a ruhát a szatyorból, és megmutattam neki.
- Alice, ez gyönyörű! Biztos drága volt, nem fogadhatom el!
- Dehogy! Le volt árazva! – hazudtam. – Pont hozzád illik! Kérlek! – könyörgő szemekkel néztem rá. Elmosolyodott.
- Na jó! – morogta, és megfogta. Örömömben tapsikoltam, és átöleltem.
- Köszönöm Bella! – suttogtam fülébe.
- Én köszönöm! – mondta. Majd bement a fürdőszobába felpróbálni. Addig kicsit rendbe szedtem a szobát. Az ablaknál leragadtam, valami különös dolgot figyeltem meg rajta. Egy érdekes anyagból egy mini karácsonyfa volt ráragasztva. Megtapintottam, gumi féleség. Kijött Bella, egyből rákérdeztem.
- Ez micsoda? – felhúzta a szemöldökét, és úgy nézett rám mintha azt kérdezném lány-e vagy fiú.
- Komolyan kérded?
- Igen! – odajött mellém. És rámutatott.
- Üvegfesték. Nem láttál még ilyet?
- Nem én! – ekkor vettem észre rajta a ruhát.
- Bella!! Ez a ruha csodálatosan áll rajtad! Mese szép vagy! – ismét elpirult.
- Ó, köszönöm!
- Ebbe leszel holnap este! – jelentettem ki. Bólintott. Majd visszatértem az üveg festék témára.
- Szóval, mesélj nekem erről az üvegfestékről!
- Oké. Es festék, sok színben kapható. Te fested meg vele a mintát, át is rajzolhatsz valamit, ki is találhatsz valamit. Ha megszárad fel lehet venni és az ablakra ragasztani. Eléggé tartós. Fólián kell megfesteni, majd felrakni.
- De jó! Ezt te csináltad? – kérdeztem érdeklődve, elmosolyodott.
- Nem, Angela-tól kaptam. Nem nekem való, szép meg minden, de nekem nem lenne türelmem ilyet csinálni. Te tényleg nem hallottál még erről?
- Nem! Hol lehet ilyet kapni?
- Kézműves boltba. Látom érdekel, akkor holnap megmutatom hol tudsz venni, - boldogan átöleltem. Majd körbe jártam, hogy nincs-e hibája a ruhának.
- Tökéletesen illik rád! – mondtam boldogan.
- Remélem hogy nem drága! Mert akkor…
- Mert akkor jobban fogsz neki örülni! Karácsony van! Lazíts már egy kicsit! – forgatta a szemeit. Majd átöltözött. Megpillantottam egy szép kék nyakláncot az asztalán odamentem hogy megnézzem.
- Ez honnan van???
- Jessicatól kaptam. Miért?
- Pont illik a ruhádhoz!!!!
- Az jó! – morogta. Segítettem becsomagolni Reneé ajándékát még. Majd gyorsan rendet raktunk a szobájában. Az órára néztem fél tíz óra.
- Akkor kész vagyunk! – mondtam.
- Igen, köszi mindent!
- Holnap majd jövök érted!
- Várj csak, te??? Nem Edward??
- Én, képzeld a bátyám nem tud sminkelni, se hajat csinálni!
- Oké – morogta. Majd mikor indulni akartam leállított.
- Már is mész?
- Igen, miért, azt hittem zavarlak már. Nem vagy álmos???
- De hogy vagyok! Direkt vettem ma egy jó csajos filmet, hogy megnézzük! – elmosolyodtam, és boldogan átöleltem.
- Szuper! Még szép hogy maradok! – erre ő is elmosolyodott. Berakta a dvd-be, és elindította. Kényelmesen elhelyezkedtünk az ágyában. Jól esett egy kis kikapcsolódás. Bellával nagyon jó filmet nézni. Ezt a filmet még tényleg nem láttam. Nagyon vicces volt. A vígjáték a kedvencem. Sokat nevettünk. Két órás volt a film, Charlie már lefeküdt aludni. A film végére Bella félálomba volt már. Kikapcsoltam a tv-t. Betakartam, és a fülébe suttogtam.
- Küldöm a lovagod, aludj csak! – elmosolyodott, majd kiugrottam az ablakon. Az úton végig ez az üveg festékes dolog járt a fejemben. Már 10 is elmúlt. Beálltam a garázsba, Jasper is odasietett hozzám hogy megcsókoljon.
- Szia! Segíthetek bevinni? – kérdezte.
- Megköszönném! – ahogy beléptem a házba Edward letámadott.
- Hol voltál ilyen sokáig? Mi van Bellával?
- Jaj nyugodj meg! Bevásároltam, majd segítettem neki csomagolni, és megnéztünk egy lányos filmet. Már bealudt a végére, megígértem neki hogy küldöm a lovagját, úgy hogy mehetsz! – mosolyra húzódott a szája, adott egy puszit a homlokomra, majd eltűnt. Kipakoltam az élelmiszereket a konyhába, a többi ajándékot felvittem a szobámba. Jasper segített. Esme megköszönte a bevásárlást. Majd megpillantottam a 2 és fél m.-es fát a nappaliban.
- Szuper vagy Emmett! Tavaly 2 m. volt, jövőre 3 legyen! – elmosolyodott, és bólintott egyet. Senki se láthatta a díszeket a családból, mindenkit felküldtem kivétel Jaspert. Vele kezdtem díszíteni a fát.
- Jól szórakoztál Bellával?
- Igen. Te hallottál már az üveg festésről? – kérdeztem.
- Már megbocsáss, de miről?
- Én is így reagáltam! Az üvegfestés, Bellánál fedeztem fel. Egy matrica féle, amit ablakra lehet ragasztani. Te készítheted el, hasonló a festéshez. Fóliára kell csinálni, majd át az ablakra.
- Érdekes. – bólintottam. Miközben díszítettük a fát, jókat beszélgettünk, és nevetgéltünk. Jasperel nagyon szeretek beszélgetni. Fél óra alatt elkészült a fa. Fel szóltam.
- Lehet lesni! – egy perc alatt mindenki lent termett. Charlisle válon veregetett,
- Szép munka Alice és Jasper! Mindig megtudsz lepni te lány! – elmosolyodtam. A többiek egyetértően bólogattak. Kézen fogtam Rosalie-t és felfelé vonszoltam, követett egy szó nélkül. Becsuktam magunk után az ajtót. Kíváncsian nézett rám.
- Szeretném most odaadni az egyik ajándékodat! – előkaptam a szatyorból a bíbor vörös estéjit.
- Szeretném ha ezt viselnéd holnap, pont a te méreted. – mondtam, oda sétált hozzám és átölelt.
- Nagyon köszönöm Alice! Ez szép tőled!
- Csinos leszel benne! – ismét elmosolyodott. – Holnap majd megcsinálom a hajadat.
- Oké, tényleg köszi!
- Nincs mit! – megmutattam neki az én ruhámat is. Szó nélkül kirohant, majd vissza.
- Akkor, én is odaadom most az egyik ajándékodat! – a háta mögül egy ezüstös hajpántot vett elő.
- Illik a ruhádhoz, nem tudtam hogy pont ilyen ruhát veszel mint amilyen hajpántot én neked. Kész véletlen. – majd kezembe nyomta a hajpántot.
- Köszi Rose! – bólintott egyet.
- Akkor megyek, jó lett a fa! – majd kisétált a szobámból. Rögtön utána Jasper nyitott be hozzám. Oda szökdécseltem, és megcsókoltam.
- Mit szólnál egy téli romantikus vadászáshoz? – suttogta a fülembe.
- Jó ötlet! – súgtam vissza. Majd kézen fogva kiugrottunk az ablakon. Az érzékeink este is tökéletesek. Télen az állatok elbújnak a hideg elől. De egy vámpír elől nem tudnak sehová se elbújni! Találtunk hegyi oroszlánt, de csak egyet. Jasper első karácsonyi ajándékként nekem adta. Kedves, igaz? Neki maradtak a növényevő állatok, mint az őz és a gazella. Mikor jól laktunk, vissza mentünk a házba. Majd az éjszaka többi részét romantikusan töltöttük el. Ezt inkább nem részletezem! Hajnalba lementem, felhallottam ahogyan Esme épp tanulmányozza a gépek használati utasítását, és az ételek elkészítésének receptjét. Leültem a konyha pulthoz.
- Anyu, hallottál már az üvegfestékről?
- Nem. Mi az? – elmosolyodtam. És elmeséltem neki is, azt amit Jasper-nek. Esme is szereti az ilyen kreatív dolgokat, mint én.
- Ez tetszik! – mondta boldogan, ekkor lépett be Charlisle.
- Pontosan mi is? – kérdezte érdeklődve.
- Az üvegfesték. Hallottál már róla?
- Igen. – Esmevél értetlenkedve néztünk egymásra.
- És miért nem említetted? – kérdeztem.
- Nem tudtam hogy nem ismeritek. Esme segíthetek a főzésben? – Esme bólintott. Apu jól tudott témát terelni az biztos. Én is megvizsgáltam a recepteket. Esme kitesz magáért komolyan mondom! Még sütit és készít Bellának. Felsiettem a szobámba.
- Csomagolunk? – kérdezte Jasper. Bólintottam. Odajött hozzám, és körbe fonta karját a derekamon.
- A karácsony a kedvenc időszakom, mert akkor annyi boldogság árad belőled, hogy nem bírom ki nélküled! – suttogta. Elmosolyodtam, és megcsókoltam. Majd előkutattam az ajándékokat. Kivétel persze az övét. Charlisle-nak és Esme-nek közösen adjuk az ajándékot. Mivel Esme ajándéka Jasper ötlete volt. Elmosolyodott mikor meglátta a Rosalie-nek vett vörös köves nyakláncot, és zsebéből egy ugyanolyan vörös köves fülbevalót emelt ki. Egy dobozba tettük. És úgy döntöttünk ezt is közösen adjuk Rose-nak. Meglátta a Bellának vett nyakláncot, és elővett egy könyvet sunyi mosollyal a címe: Drakula a pasim. Elnevettem magam.
- Oké, ezt azt hiszem ad külön! – bólintott egyet, és becsomagolta. Látta az ütőt amit Emmett –nek vettem. Ő egy harcos játékot vett, a plésztésönbe. Mivel Esme és Charlisle plésztésönt vesznek neki. Mikor megvoltunk mindenkiével, kivétel Edwardéval, rákérdeztem.
- Mit vettél Edwardnak?
- Először te!
- Nem, te!
- Hát jó! –mondta, majd előhúzott egy kis dobozt. Egy telefonos doboz.
- Hát ez? – kérdeztem.
- Érintő képernyő, fekete, LG. Telefon. – mondta mosolyogva. Én pedig előhúztam a három könyvet a női lélekről, meg hogy hogyan kell a nőkkel bánni. Elnevette magát.
- Jó választás! – kuncogta.
- Tudom! Adjuk egybe? – kérdeztem. Bólintott. Egybe csomagoltuk az ajándékot. Majd eltettük. Az óra 9-et ütött, Edward hazajött. Lesiettem. És izgatottan néztem rá.
- Igen Alice, ahogy gondolod, Bella mondta hogy menj át, elvisz az üvegfestékes boltba! – tapsikoltam örömömben. – Milyen gyerekes vagy, még üvegfesték! – mormogta. Kinyújtottam a nyelvemet, és kimentem a garázsba. Beültem a porche-ba, és már hajtottam is. Gyorsan oda értem Bellához. Ő már kint állt és engem várt. Beült a kocsiba.
- Jó reggelt! – köszöntöttem.
- Szia Alice! – mondta. Majd elindultam.
- Szóval hova is?
- Majd mondom, ne hajts gyorsan! – bólintottam.
- Itt jobbra. – vettem az utasításait.
- Oké, két bolttal arrébb. – egy kézműves bolthoz vezetett. Kiszálltunk, olyan izgatott voltam. Vele ellentétben.
- Bella, mi nyomja a lelked? – keserűen rám nézett.
- Nem tudod, véletlenül Edward túl sokat nem költött rám ugye?
- Belőlem nem szeded ki mit vett neked. De nyugi már, tetszeni fog! – én se tudtam mit vesz neki, de biztosan tetszeni fog neki.
- Szerinted tetszeni fog neki amit én vettem? – kérdezte.
- Biztos vagyok benne! – benyitottunk a boltba. Érdekes kis helyiség volt. Bella átvezetett az üveg festékekhez. Rengeteg szín.
- Wow! – suttogtam. Majd minden színből pakolni kezdtem a kosárba. Fóliát is vettem egy halmot, amire lehet festeni. Ő addig érdeklődve állt a falna támaszkodva.
- Te az egész házat ki akarod dekorálni vagy mi? – kérdezte. Nyelvet öltöttem rá, Vettem egy könyvet, amibe minták voltak. De van fantáziám, és Esme-nek is, majd kitalálunk valamit. Nem is volt drága szerintem. De Bella végig motyogott mennyi pénzt el tudok verni. Kint megláttam egy gyertya boltot. Be kellett mennem, Bella ,,nagy” örömére.
- Ugye most nem fogod felvásárolni egész Forks-t? – elmosolyodtam. Ha tegnap látta volna mit összevásároltam! Vettem sötétkék és fehér gyertyákat a házba. Ez olyan karácsonyi. Égőket nem. Abba még belementem, hogy a tavalyit rakják fel kintre. De még a házba díszeket igen. Meg a saját szobámba fahéj, ibolya, rózsa, és sok más illatos gyertyát vettem. Bella unottan támaszkodott addig a falnak, míg én bevásároltam ismét.
- Mehetünk? – türelmetlenkedett.
- Igen. – mondtam. Úgy lett megbeszélve hogy kirakom náluk, és haza megyek. Még úgy is csak dél volt. És majd este 6 körül megyek vissza, hogy megcsináljam a haját. Hazamentem, és felrakattam kintre Emmettel az égőket. Bent is kék és ezüst díszeket a falra, ide-oda. A gyertyákat a kandallóra, és az ebédlő asztalra. Esme szép karácsonyi terítőt rakott fel. Látomásom volt Bella haját és sminkjét illetően. Így könnyű dolgom lesz! Esme-nek megmutattam ezt az üvegfestékes dolgot. Nagyon tetszett neki. Sok mintát csináltunk. Még Rose is segített. Hópelyheket és egyéb karácsonyi mintákat készítettünk üvegfestékkel. Nagyon jól szórakoztunk. Rengeteg elkészült, mire 5 óra lett. Rose kirakta őket az ablakra. Már befejeztük a díszítést. Edward végig a zongoránál gubbasztott. Többen is rákérdeztek mit csinál, de mindenkinek azt mondta hogy meglepetés. Felmentem Rose-val a szobámba, hogy megcsináljam a haját. Esme és Charlisle addig elkezdték az ételeket készíteni Bellának. Jasper és Emmett elment vadászni. Rose-nak gyönyörű szőke göndör haját öröm volt készíteni. Csattal oldottam meg neki. Minket nem lehet ki sminkelni. Nem igazán látszik. Mire végeztem Rose-al, a fiúk is megérkeztek. Hat óra előtt 5 perccel. Összepakoltam, amit vinni akarok, elköszöntem, és elindultam Bellához. Edward intett, hogy óvatosan bánjak vele. Annyira szereti, és védi őt. Pontosan 6-órára érkeztem meg. És kopogtam be. Bella nyitott ajtót.
- De pontos vagy! – lepődött meg. Elmosolyodtam, és felhúztam a szobájába. Leültettem a székébe. És letakartam a türköt.
- Nem lesünk! – mondtam neki. Morgolódott egy kicsit.
- Ne legyen nagyon kihívó, szolid legyen kérlek! – mondta.
- Jó, nyugi, az lesz! – neki biztosan rövid időnek tűnt, míg elkészítettem. De szerintem nagyon is sokáig tartott. Begöndörítettem, és a hajából kevesét két kék köves csattal fogtam fel. Mikor levettem a tükörről a leplet, teljesen leesett az álla.
- Te profi vagy Alice! – suttogta. Szerintem eléggé béna vagyok, de nem ábrándítom ki ebből a gondolatából. Ismét letakartam a tükröt.
- Most jön a sminked. – megforgatta a szemét. – Nyugi, szolid lesz, és tetszeni fog! – nyugtattam. Szemhéját világoskékre festettem. Száját csillogós rúzzsal kentem ki. De a bátyám úgyis lefogja onnan mosni egy csókkal, gondoltam. Gyönyörű lett, szerintem. Levettem a tükörről a leplet ismét.
- Wow! Ez nem is én vagyok! – suttogta. Elmosolyodtam.
- Akkor tetszik? – kérdeztem.
- Persze!
- Jó, mert a ruha is csodásan áll rajtad! Akkor pár perc, én is elkészülök és mehetünk. Használhatom a fürdőszobát? – kérdeztem.
- Persze. – jött a válasz. Megfogtam a szatyrot, amibe ruhámat raktam és bementem a fürdőbe. Egy perc alatt felvettem a ruhát, és eligazgattam magamon. Majd kicsit megfésültem a hajamat, és beletettem a Rose-tól kapott hajpántot. Elég jól néztem ki, ha mondhatom ezt magamról. Ki mentem. Bella megtapsolt, én meg pukedliztem egyet.
- Gyönyörű vagy Alice!
- Köszi,te is! Indulhatunk?
- Aha. – megfogta az ajándékait, aminek felét átvettem tőle mert majdnem elejtette. Lent Charlie megcsodált minket.
- Hú! Lányok! Ez… gyönyörűek vagytok! – suttogta. Bella kissé elpirult. Én mosolyogva álltam. Bepakoltuk a porche csomagtartójába az ajándékokat, és már mentünk is. Bella ábrándozott az úton. Majd megérkeztünk.
- Alice a ház gyönyörűbb mint volt!
- Nem csak az én érdemem! Gyere! – bevittük az ajándékokat. Mindenki örömmel fogadta Bellát, még Rose is udvariasabb volt a keleténél. Már minden ajándék a fa alatt sorakozott. Csak a kibontásra vártak. Jasper lehozta a mieinket is. Edward megcsókolta Bellát. Esme minden gyertyát meggyújtott, és befejezték a sütés főzést. Gyorsan át futottam a fejemben, hogy minden megvan-e. Bella csodálkozva nézett.
- Jó az üvegfesték Alice! – mondta. Majd elmosolyodtam. Edward karon fogott, és felráncigált az emeltre.
- De kedves vagy, mi van? – sunyi mosoly volt az arcán.
- Van egy ötletem. Tudod-e a Jing- o Bell szövegét?
- Persze! – mondtam boldogan.
- Én zongorázom, te énekled! Egy kis műsor! Oké?
- Ez nagyon jó ötlet Edward! – majd átöleltem örömömben. Okos gyerek ez.
- Plusz, én még ma írtam egy dalt, az is eljátszom majd. Na, akkor gyere! – bólintottam, majd kisétáltunk a szobából. Egy pár pillanat alatt felidéztem a Jing-o Bell szövegét. Edward körbe fonta a karját Bellán, és megszólalt.
- Kedves családom, készültünk Alice-el egy kis előadással! Gyertek!- mindenkit a zongora köré terelt. Leült, és pedig mellé álltam. Szoros szemkontaktust tartottunk. Majd bólintott, és elkezdett játszani én pedig énekelni. Mindenkinek nagyon tetszett. Szerencsére emlékeztem az egészre, és a dallamra is. Nagyon jó volt. Megtapsoltak miután befejeztük, mi pedig meghajoltunk.
- Most pedig, Edward készült egy zongora számmal, amit ma írt. – jelentettem ki, majd Jasper mellé álltam. Átkarolt.
- Szépen énekelsz! – suttogta a fülembe. Elmosolyodtam. Edward egy gyönyörű szép dalt írt. Nem volt hosszú, de nagyon szép volt. Bella csodálattal hallgatta, ahogyan mindenki más is. Ezután Esme feltálalta Bellának az ételeket, amit készítettek Charlisle-vel. Úgy láttam zavarja, ha figyeljük miközben eszik. Próbáltam nem rá nézni. Mikor befejezte udvariasan megköszönte, én pedig rávágtam.
- Akkor jöhet az ajándék osztás! – mindenkinek felcsillant szeme.
- Kezdhetem? – kérdeztem a fa mellett állva. Mielőtt Charlisle megszólalhatott volna, Edawrd közbe vágott.
- Nem, és kezdem. – szúrósan néztem rá. Ő pedig nyelvet öltött rám. Viszonoztam. Oda sétált a fához elvett egy kis ékszeres dobozt, és Bellának nyújtotta. Kinyitotta, és egy bárányos nyaklánc volt, a bárány egy névtáblát tartott amire rá volt írva hogy Bella. Nagyon tetszett neki. Majd Bella fogta meg a kis kék dobozt, és odaadta Edwardnak. Edward annyira örült. Olyan boldogan megölelte, hogy azt hittem összetöri. Majd Jasperrel egymásra néztek. Japser egy mappát húzott elő kabátja zsebéből Edward mellé állt, és átnyújtották nekem. Sunyim mosolyogtak. Egy rózsaszín mappa volt. Rajta lila színnel egy cím. Alice stílus. Kérdőn néztem rájuk.
- Ez egy üzlet. – mondta Jasper.
- Vettél nekem egy bolt hálózatot? – kérdeztem.
- Igen. – átölelte, és megcsókoltam. – De Edward is benne van. –tette hozzá. Őt is átöleltem.
- A mappában minden fontos pappír benne van, ami igazolja hogy te vagy a tulajdonos. A neve Alice stílus lett. Remélem tetszik. – mondta ismét Jasper.
- Párizsban van. – tette hozzá Edward. Olyan boldog voltam. Mint egy ovis kislány ugráltam és azt mondogattam hogy Köszönöm! Köszönöm!.
- Te tervezheted meg a ruhákat, ha szeretnéd. – mondta Jasper. Nagy vigyor húzódott a számra. Esme-től és Charlisle-től kaptunk két jegyet Párizsba. Emmett és Rose ruhámhoz illő fülbevalót és nyakláncot adott. Odaadtuk Rose-nak az ajándékát, nagyon örült neki. Ahogyan Emmett is az övének. Edward is elnevette magát látva a tőlem kapott ajándékát. Nem tudom mi ebben olyan vicces. Bella maradt. Neki is egy kis ékszeres doboz volt a kezében, mint nekem és egyszerre indultunk egymás felé.
- Egyszerre kivesszük. – mondtam neki.
- Oké. 1.2.3! – ő is egy nyaklánccal lepett meg. Egy szív alakú nyaklánccal, amire ugyanaz volt írva, mint ami az enyémre. Egyik felére nővére, a másikba legjobb barát. Ő is csodálkozott rajta, hogy ugyanazt adjuk. Megkérdezte hogy nem láttam-e a jövőbe hogy mit fognak adni. És bizton állítottam hogy nem. Mert nem is. Ezután már csak Jasper maradt. Megfogtam a kis ékszeres dobozt, és felé sétáltam. Nála is volt még valami. Kivettem a nyakláncot és felmutattam neki.
- Alice, az gyönyörű, és tökéletes! Köszönöm! – felrakta rám a felét, én meg rá a másik felét. Felakasztottam magamnak a Bellától kapottat is.
- Van itt még valami! – mondta. Majd kiemelt egy fülbevalót a dobozból. Ami a nyaklánc részéhez illik, a fejér részéhez. Egy Ying fülbevaló. Ez egy nagyon különös karácsony. Mindenkinek amit adok, azt adja vissza, csak esetleg más formába. Mindenki a nagy ablaknál állt a nappaliban a párjával kézen fogva. De Emmett hiányzott.
- Srácok, hol van Emmett? – kérdeztem. De ahogy kimondtam egy nagy kiáltás érkezett kintről.
- Boldog karácsonyt!!!! – kiáltotta Emmett és ezzel egyszerre lövellt fel egy tűzijátékot az égre, ami fent Boldog karácsony feliratot formált. Rose kiszaladt hozzá és megcsókolta. Olyan hangos volt a tűzijáték és Emmett hangja is, hogy Bella majdnem felsikított. Ezen mind elnevettük magunkat. Nem gondoltam hogy Emmett erre képes. Csodálatos volt hát ez a karácsony számomra! És már alig vártam, hogy belevágjak az új üzletembe! :)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
tök jó lett! Aranyos kis karácsonyi sztori! :D Csk egy észrevétel: Carlisle nem Charlisle.:P