Alice már legalább tíz perce ült mozdulatlanul, csak egy bizonyos szót ismételgetve. Aztán felállt.
- Alice, mond el mi történt. – kérleltem, mivel úgy láttam, már jobb állapotban van.
- Na, jó. Azt láttam, hogy jön a Volturi. – mondta, de hangja kétségbeesett és halk volt.
Edward megmerevedett mellettem.
- Mi az a Volturi? – kérdeztem Alice felé fordulva.
- A Volturi, egy, amolyan királyi család a vámpíroknál. Ők tartatják be a törvényeket. Illetve a törvényt, mivel csak egy van, de az nagyon fontos. – válaszolta Edward, Alice helyett.
- Mi az, az egy törvény, ami nagyon fontos?
- Nem szabad felfednünk a kilétünket. Ha bárki veszélyezteti a titkot, akkor azt a Volturi „elintézi”.
- És mért jönne ide a Volturi? – kérdeztem ismét Alicetől.
- Miattad. – válaszolta tömören, mire remegés futott végig rajtam.
- De mégis miért jönnének el miattam?
- Mert úgy gondolják, hogy veszélyezteted a titkunkat. – válaszolta Edward fájdalmas hangon.
Hirtelen az agyam gőzerővel dolgozni kezdett, hogy felfogjam ezt a helyzetet.
- Akkor most engem is el akarnak „intézni”? – kérdeztem elhaló hangon, de már előre féltem a választól.
Láttam, hogy nem igazán találják a szavakat, hogyan is mondhatnák el nekem, amit akarnak.
Tehát akkor igazam volt. Ettől féltem. Most valahogy nagyon nem akartam, hogy igazam legyen.
- Nem kell semmit sem mondanotok, értem. – mondtam, de közben a hangom remegett és néhol elcsuklott.
Edward odajött hozzám és szorosan átölelt, majd elkezdett a fülembe suttogni.
- Nem lesz semmi baj. Meglátod, nem hagyjuk, hogy bármi bajod essen. – mondta, majd kivált az ölelésből és a fejét Alice felé fordította – El kéne mennünk innen. Valami biztonságos helyre kéne vinnünk Bellát.
Alice nem mondott semmit, – legalábbis hangosan nem – de valószínűleg gondolatban mondta el, amit akart.
- Kell valami megoldásnak lennie – mondta Edward, a hangja elgyötört volt.
Alice megint mondhatott valamit, mert Edward torkából feltört egy morgás.
- Beavatnátok engem is, mert nem értek semmit! – ezt már szinte kiabáltam, hiszen mégiscsak rólam volt szó, és tudni akartam mi folyik itt.
- Alice azt látta, hogy a Volturi eldöntötte, ad egy ultimátumot. – a végét mát csak idegesen szűrte fogai között.
- És mi az ultimátum? – kérdeztem kíváncsian, mert tényleg az voltam. Vajon milyen ultimátumot ajánlhat nekünk egy ilyen „királyi” család?
Edward egyre feszültebb lett és ez kiütközött az arcára is, de végül mégiscsak válaszolt.
- Az ultimátum az, - egy pillanatra megállt, a szemembe nézett, majd gyorsan lesütötte tekintetét – hogy vagy átváltoztatunk vámpírrá, vagy megölnek mindannyiunkat.
Furcsa érzések fogtak el. Eddig azt akartam, hogy vámpír legyek, most mégis félelem kerekedett a testemben. Azt persze nem akartam, hogy miattam megöljék a Culleneket, akik szinte a második családom voltak. De mégis az a tudat, hogy el kell szakadnom az eddigi életemtől, egy kicsit megrémisztett. Végül úgy döntöttem, hogy vállalok mindent annak érdekében, hogy senkinek se essen baja. És így legalább Edwarddal lehetek örökké.
- Mikor jönnek? – kérdezte Edward, felébresztve engem az elmélkedésből.
- Valószínűleg egy hét múlva, de még nem igazán döntötték el.
- Akkor nincs sok időnk a felkészülésre.
- Mire akarsz felkészülni? – kérdeztem értetlenül Edwardot.
- Természetesen a harcra. – itt megmerevedtem. Harcolni akar? De hát ez őrültség! Nem sülhet ki semmi jó ebből az egészből!
Majd rájöttem, hogy csak egyetlen lehetőség van arra, hogy elkerüljük a csatát, ami valószínűleg szörnyű kimenetelű lesz.
- Edward, – kezdtem és megfogtam a karját – én nem szeretném, ha miattam bárkinek baja esne. Én vállalom a vámpírságot. – szerelmem arca ekkor elsötétült és düh futott át rajta.
- Nem gondolod, hogy ebbe belemegyek?! – ezt már szinte üvöltötte, kikelve magából. – Nem, én ezt nem fogadom el. Van más megoldás. – elkezdett fel-alá járkálni.
- Ez az egyetlen megoldást – suttogtam, mert nem mertem hangosan kimondani, de tudtam, hogy úgyis hallja.
- Értsd meg, Edward, Bellának igaza van. Ez az egyetlen megoldás – mondta Alice szintén halk hangon. Edward erre csak dühösen fújtatott egyet.
Azt hiszem, ebben a pillanatban igazán jól jött volna Jasper képessége.
Edward hirtelen megállt és közelebb jött hozzám. Arca megfejthetetlen volt.
- Nem fogom tönkretenni az életedet. – mondta fájdalmas hangon.
- Ha sokáig nem változtatsz át, nem lesz mit tönkretenni. – nem szerettem, ha Edward szomorú volt, de ezt el kellett neki mondanom. Hogy tudja, mit veszíthet. A harc értelmetlen, hiszen csak annyit érnénk el vele, hogy igencsak megfogyatkozna a családunk. Nem valószínű, hogy sikerülne megállítanunk a Volturit. Edward pedig elveszítene. Úgyhogy döntenie kell: - Sajnálom, Edward, de meg kell mondanod, mit választasz. – itt egy kicsit megálltam, hogy elemezni tudjam Edward arckifejezését – Vámpírrá változtatsz vagy elveszítesz.
- Bella, ez a helyzet nem csak két választási lehetőséget ad. – válaszolta.
- Akkor mi a többi lehetőség? – kérdeztem, de a hangomban megjelent egy kis él.
- Mondtam már, hogy megvédünk, bármi áron.
- De mért nem érted már meg, hogy a harccal nem érünk el semmit?!
- Akkor sem foglak átváltoztatni. – mondta, de láttam rajta, hogy egy kicsit megingott. Akkor most kell meggyőznöm arról, hogy változtasson át.
- Edward, én tényleg ezt szeretném, és nem tennéd vele tönkre az életemet, sőt, sokkal jobb lenne minden. Végre neked se kéne azon aggodalmaskodnod, hogy megsérülök, és a harcot is elkerülhetnénk. – láttam rajta, hogy elgondolkozik azon, amit mondtam.
Alice - aki még mindig a szobában volt és hallgatta veszekedésünket - hirtelen megmerevedett, majd csak annyit mondott: - Három nap. – Edwarddal egymásra néztünk. Mindketten tudtuk, hogy mire érti Alice. A Volturi eldöntötte, hogy három nap múlva meg fog látogatni minket. Ez azt jelenti, hogy előbb jönnek, mint ahogy számítottunk rájuk, tehát gyorsan kell dönteni. Ekkor Edward felé fordultam.
- Azt hiszem végre el kéne döntened, hogy mi legyen.
- Rendben. – mondta, de ekkor elhallgatott és gyötrődés jelent meg az arcán.
- Edward, mondd már el, hogy döntöttél! – mondtam idegesen. – Átváltoztatsz vagy nem?

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.