3. Történet




Matt elment és én egyedül maradtam. De nem voltam már annyira szomorú. Mert ő reggel visszajön. Nem érdekel, hogy egy… VÁMPÍR.
Szeretem.
Aznap hetek óta nyugodtan aludtam. Reggel ettem. Majd vártam Mattit.
   - Hello- épp mosogattam és úgy megijedtem, hogy ledobtam a tányéromat.
   - Ezt… többet… ne… csináld –mondtam miközben újraindult a szívverésem
   - Bocs
   - Hagyjuk- majd felsöpörtem a tányér darabkáit és a kukába dobtam.
   - Linda. Nem akarom, hogy ilyen nagy veszélyben legyél. Féltelek. Ezt meg kell értened.
   - Értem Matt. De ha te vagy a veszély forrása, akkor merész leszek.
   - De ne legyél az.
   - Ezt már mondtam. – azután átöleltem szorosan. Jéghideg volt a bőre és kemény. Azután eltolt magától, nézte a szememet és megjegyezte:
   - jobb volt mikor még ember voltam
   - Mi történt?
   - Ülj le hosszú történet. - mondta és ismét felvonszolt a szobámba. Elfeküdt az ágyamon és behunyta a szemét, majd vett egy mély lélegzetet- Sátorozás után hazafelé mentem gyalog. És mikor már fél úton voltam valami megragadta a kezemet és berántott egy üres sötét házba. „ Most te veszed át a helyemet” súgta a fülembe „figyellek már egy ideje és benned minden megvan” akkor nagyon… megrémültem- egy kicsit elhallgatott nyelt egyet és fojtatta – megharapott… nem fájt. Eleinte. Azután éles fájdalom hasított belém hirtelen és minden elsötétült. Mikor felkeltem elmagyarázta, hogy a külsőm fokozatosan fog átváltozni ezért hozzád siettem, ez volt a legnehezebb. Az után elmondta, hogy mi a feladatom: „Mi különleges vámpírok vagyunk. Mi védelmezzük a várost, ha túl sok a gyilkos, akkor elűzzük őket. De mostanában elég csak ezt az egy várost megmenteni. Ez lesz a te feladatod. Viszont van egy… egy szörnyű része. A vérszomjunk. Le kell szűkítened hetente egyre azután havonta egyre és fokozatosan le lehet évente csupán egyre csökkenteni, de az időbe telik. Először a heti lecsökkentés kell. Én viszont már gyenge vagyok és csak egy évem van hátra. Nem egészen egy év.” magyarázta el nekem.
   - Tudod Lids szörnyű volt. Engem választott utódjának. Azután nekifogott az edzésemnek, tanításomnak. De…
   - De? –kérdeztem
   - Szomjas lettem… - elhallgatott várt a reakciómra, de én csak figyeltem meg sem szólaltam. – Gyilkoltam. Olyan emberekkel táplálkozom, mint te. Gyűlölöm magam. Kezdtem a város megvédését. Két napja… hibáztam. Az egyik túl messzire ment és… végeztem vele. Ezért a többiek ellenem fordultak. Aztán jöttél te.
   - Még jó hogy jöttem és itt vagy velem.
   - Lids sajnálom… hogy veszélybe sodorlak.
   - Megbocsájtok- mondtam és átöleltem, végre nem tolt el
   - Szeretlek Lids.
   - Én is téged Matt
   - Féltelek.
   - Ne tedd. Nem lesz semmi baj.
   - Remélem- mondta szárazon
   - Biztos vagyok benne- mondtam és megcsókoltam. Azután hirtelen eltűnt- Matt! –ordítottam és hirtelen ott állt mellettem, a keze a számon ezzel megakadályozva, hogy beszéljek
   - ssssss –szólt rám –itt vannak

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.