12.fejezet
2009.08.14. 17:56
Mikor elmesélték hogy mi történt,alig bírtam magamhoz térni.Hogy én succubus lettem?Arra emlékeztem hogy a succubusok elhurcoltak a búvóhelyükre,de utána semmi.Tiszta üresség.A nyakláncot amivel fogvatartottak,elpusztítottuk.Többé már nem tehetnek semmit.Mindenkitől bocsánatot kértem.Nagyon szégyelltem még mindig magamat a Leahval történtek miatt,de a szüleim tájékozattak hogy nincsen semmi baja,meg fog gyógyulni.Arra viszont nem számítottam,amit ezután mondtak.Azt mondtájk hogy amíg succubus voltam,megöltem 4 embert.Négyet!!Nem is egyet!Hanem négyet!És hogy Josh tud mindent a vámpírokról.Hát jó hosszú beszélgetésnek nézek elébe.Aztán eszembe jutott Jacob.Itt van és beszélni akar velem.Nekem viszont semmi kedvem nem volt hozzá.Kyle is átvert engem.Embervéren élt,és nekem hazudott hogy vega lett.De azért rászántam magam,és kimentem az udvarra.Először nem láttam hogy hol van Jake,de aztán megpillantottam.Az egyik fa tövében állt.Jöttömre felemelkedett,halványan elmosolyodott.Odaérve hozzá nem öleltem meg mint szoktam,csak haragosan,érzelemmentesen néztem a szemébe.
-Szia!-köszöntem.
-Szia Nessie!-kerülte a tekintetemet,zavarban volt valami miatt.
-Miről akartál beszélni velem?-határozott és ellenséges volt a hangom.Nagyon mérges voltam rá.Ő is elhagyott engem mint mindenki más.Nem állt mellettem.Inkább Leahnak hitt engem meg elküldött a francba.
-Hát szóval...figyelj Nessie.Tudom hogy nem a legjobb a viszonyunk mostanság.És lehet hogy ez így is marad.De ha rajtam múlik akkor...szeretném ha újra barátok lennénk.Béküljünk ki.
-Nem.-feleltem határozottan és mérgesen-nem akarok a barátod lenni te áruló!!!!
-Nessie miket mondasz?Nem árultalak el!!!!-védekezett.
-Ja persze!Csak amikor Leah nekem támadott te őt védted rajtam meg kerüsztül néztél!!És megsértődtél egy ostoba mondandómon miszerint vonzódom Kylehoz!!!Egy igazi barát nem tesz ilyet!!!Egy igazi barát mindig mellettem áll!Nem úgy mint te!
-Nessie te kis hiján megölted Leaht!!!!
-Kis híján ő is megölt!Ez nem számít?-nem válaszolt,így a fejemet ráztam-szóval nem.Tudtam én!!
Visszaindultam a ház felé,de ő elém vágott.
-Még nem végeztem veled Renesmee Cullen!Még nem!!!-ordította dühösen.
-Én viszont igen!Engedj el!!!!-oldalra löktem,de nem mozdult.Mérges tekintetemmel néztem rá.
-Hagy magyarázzam meg!!!-kérlelt.
-Mit?Hogy miért voltál olyan idióta hogy megsértődtél azon hogy egy fiúról beszéltem neked?Tudom nem volt éppen a legjobb ötlet és meg is bántam de amit te csináltál az túlzás volt!!!!-vetettem a szemére.
-Talán azért mert féltékeny voltam!!!!-ordította.Torkomon akadt a szó,kitágult szemekkel néztem rá.Miket hord itt össze-vissza?
-Hogy...?Mi...?-dadogtam.
-Jól hallottad!Féltékeny voltam arra a pasasra!Mert...te neked...ő tetszett meg vonzódtál hozzá...és nem...és nem...nem hozzám...-lesütötte a szemét,nem nézett rám.
-Miről beszélsz???Nem értem Jake!!!-felemeltem a fejét,kényszerítettem hogy a szemembe nézzen.
-Hát nem érted!!???-lökte el dühösen a kezemet-szeretlek!!!!!!
Odarohant hozzám és szorosan magához húzott.Ajkait rányomta az én ajkaimra.Hosszú pillanat volt ez,amikor ott tartott a karjaiban.Nem viszonoztam a csókot,teljesen összevoltam zavarodva.Még hogy szeret?Mi?Nem lehet!!!
-Viszlát Nessie!Szerintem jobb lenne ha...nem találkoznánk.
-Mi???Miket mondasz??!!!Most megint elmész??Nem azt mondtad hogy ki akarsz velem békülni??-kétségbeesetten húztam az ingjénél fogva,nem akartam elengedni.Nem mehet el!!Nem hagyhat el!!!
-Nessie nekem túl nehéz lenne!Most mondtam el neked hogy szeretlek!!Most már nem lehetünk barátok!!!
-Dehogynem!!!Kérlek Jake!!!!-hozzábújtam,fejemet mellkasába fúrtam.
-Nessie...
-Jake!!!!Marajd!!-kérleltem.
-Rendben van...-sóhajtott fel-de ígérd meg nekem hogy többé nem szöksz el!!
-Ígérem!!-nyomtam egy puszit az arcára és rámosolyogtam.Tudtam hogy szeret.Úgy mint férfi a nőt.És ez egy kicsit fura volt.De egyáltalán nem zavart.
-Tudod Jake...nagyon jól csókolsz...-feleltem mosolyogva.Rámnézett és elnevette magát.
-Kipróbáljuk újra??-piszkálódott.
-Menj már!!-böktem oldlba a könyökömmel.Mindketten nevettünk.Újra barátok voltunk.És soha senki és semmi nem választhat el minket egymástól.
|