2013-et írunk. Két éve élünk a barátaimmal együtt Forksban. Befejeztük az iskolát és boldogan éltük életünket. Egy szigetre mentünk lakni a Cullen családdal, akikről kiderült, egy év alatt sokat változtak. A vérem mely megmentette őket sok új dologgal áldotta meg őket, a biztonság kedvéért ezt nem próbálták ki. Ugyanis nem akartak csalódni! A Volturi nem jelentettet veszélyt mivel uralkodói mivoltomat elfogadták. Ha ellenszegülnek azonnal halottak lennének és hát valljuk be ezt nem szeretnék ők sem.
- Lou, mi történik velünk? - kérdezte Esme aggódva egy napon.
- Az idő múlásával idősebbek lettetek! A testetek öregszik, ameddig akarjátok!
- Ezt hogy érted? Ez lehetséges lenne?! - érdeklődött Carlisle.
- Igen, lehetséges az én génjeim segítségével! De Esme hamarosan eléri a 28. életévét hacsak nem szeretnél 30 lenni, Carlisle pedig 32. Persze ezt nem én határozom meg hanem ti!
- Szóval 30 évesként is élhetek örökké?! - kíváncsiskodott Esme.
- Hát persze, de ahhoz a harapásom is szükséges, hogy újra halhatatlan légy!
- Ez hihetetlen! Egyszerűen fantasztikus! - kiáltotta Esme boldogan.
- Igen fantasztikus nektek De én csak 26 éves koromig változom ugyanis akkor válok teljesen azzá akivé kell lennem! Ezt a sors irányítja. - szomorkodtam, de tudtam Edward boldog velem így is.
- Jut eszembe Edward, te mennyi idős szeretnél lenni? - kérdezte Emmett és felnevetett.
- Annyi mint Lou, ez nem kérdés! - szívem újra dobogni kezdett, ami persze lehetetlen. Szerelmem egyidős szeretne lenni velem, ez csodálatos!
- Alice, Jasper, Rosalie, Emmett, ti mit szeretnétek? - kérdezte Carlisle.
Alice 24, Jasper és Rosalie 26, Emmett pedig 28 szeretett volna lenni. Ez nem volt akadály, és szépségük nem fog változni. Végre nem diákként, hanem tanárként szerettek volna iskolába járni, ami most valóra vált számukra. Jade és Heather 26 akart lenni, Scott pedig így is már 28 volt. Évek szálltak el egymás után, és sorra váltak halhatatlan vámpírrá kedves barátaim. Először Esme, Jade és én, aztán Alice, őt követte Jasper és Heather, majd Rosalie és Emmett. Végül Edward és Carlisle is teljesen halhatatlanok lettek. Boldogan éltünk gyermekeinkkel, akik majdnem felértek hozzánk. Cassie 20 éves volt, Elizabeth pedig 22 évesen akart örökké élni, melyet megkapott szülei engedélyével. Matt sajnos nem élt túl sokáig. Jade döntése volt, hogy így legyen vége. Persze nem sokáig maradt egyedül, egy Matthew nevű fiú elrabolta a szívét mindörökre.
Cassie 24. születésnapja volt, mikor Esme boldogan szaladt le a hírrel hogy újra Forksba költözünk, és új életet kezdve ott élünk majd tovább. Újra Forksban voltunk, és új élet elé néztünk. Rosalie és Emmett egy közeli városban tanítottak a főiskolán. Cassie és Elizabeth a Forksi gimibe jártak, ahol Alice, Jasper és én tanítottunk. Carlisle és Edward a kórház sürgősségi osztályán dolgoztak. Heather Scottal bölcsödét nyitott, melyről mindig is álmodott. Jade és Matthew a rendőrségen kezdett dolgozni. Esme pedig a házon dolgozott, mellette pedig restaurátorként adott tanácsot másoknak. Minden csodálatos volt, még akkor is ha Rosalie bosszankodott folyton, hogy nem lehet gyermeke. Edwardot nagy nehezen rávettem töltsön velem egy éjszakát. Minden csábítási képességem bevetésre került, mire Edward beadta a derekát. Csodálatos éjszakát töltöttünk együtt, és ahogy észrevettem Esme is meghódította Carlislet aznap este. Boldog voltam, és Edward is úgy döntött, ezt nem szabad kihagynunk. Körülbelül egy hét telhetett el egy így. Minden este együtt voltunk, és Esme sem hagyta magát. Sajnos Alicenak és Jaspernek nem lehet még egy gyermekük, és nekem és Edwardnak is csak egyszer lehet ilyen fogantatási alkalom. Másnap reggel el is mondtam nekik.
- Az a helyzet, hogy mi boldogok vagyunk így Elizabethtel! - mondta Alice, és Jasperre nézett, aki egyetértően bólintott.
- Szóval nem fog titeket zavarni, ha kis csöppségek rohangálnak a házban? - kérdeztem.
- Milyen csöppségek? - kérdezte Carlisle és Edward egyszerre.
- Oh, sajnálom ezt elfelejtettem! A családom tagjai képesek a gyereknemzésre!
- Ezt említetted Lou! - emlékeztetett Esme mosolyogva.
- Tényleg, de azt nem hogy mióta a véremmel megmentettelek titeket, olyanná váltatok mint én. Mármint a nemzőképességet illetően. - körbenéztem. Mindenki magába mélyedve nézett lefelé, egyedül Heather és Jade mosolygott. Jól tudták mire célzom ezzel, de nem merték kimondani, mert még nem biztos a dolog. Rosszul éreztem magam, szédültem. Gyorsan a mosdóba szaladtam, hogy ne mindenki előtt dobjam ki a taccsot és ahogy hallottam, Esme is pontosan így tett. Kivizsgáltattuk magunkat és örömhírként ért minket hogy kismamák leszünk. Carlisle és Edward elájultak a hirtelen változás következtében. Rosalie pedig dúlt fúlt, met neki nem jött össze hiába tölti együtt Emmettel együtt az éjszakát. Persze nem Emmett hibája volt. Mivel vámpírterhességről beszélünk, a terhesség lefolyása az emberekéhez képest feleannyi idő volt, vagyis 4 és fél hónap. Még mielőtt mi szültünk volna, Jade kisfia jött világra. Csodaszép kisfiú lett, akit Davidnek nevezett el. Két hónappal ezutén kerültünk Esmevel a szülőszobára. Esme és Carlisle gyermeke gyönyörű kislány lett, aki a Sarah nevet kapta. Nekem és Edwardnak gyönyörű kisfiunk született, Ethan. Jade és Heather időközben azon vitatkoztak, ki legyen Ethan keresztanyja. Szegény Scott olykor a haját tépte. A szülés nem volt könnyű, de gond nélkül sikerült világra hozni a kis csöppséget. Esme ennél nagyobb ajándékot nem is kaphatott volna Carlisletól, és én sem Edwardtól.
- Gyönyörűek, mind a ketten! - mondta Emmett mikor hazaértünk a kórházból.
- Emmett megfogod a kicsit? - kérdeztem. Ő széles mosollyal közelebb jött, és óvatosan a karjára fektettem a fiamat. Ekkor Alice rohant le a lépcsőn.
- Láttam a kicsik jövőjét! Ha felnőnek, egymásba szeretnek majd! - közölte. Carlislere néztem, és ekkor én is láttam, de nem a jövőt hanem a múltat. Emberek voltak, akik sok szenvedés után elnyerték jutalmukat. Egymásra találtak, de a boldogságukat a halál megakadályozta. Most pedig újjászületve újra egymásra találtak. A sorsunkat sohasem kerülhetjük el, semmiféleképpen.
- Előző életükben is egy pár voltak, de a halál elragadta őket egymástól! - mondta Jade helyettem.
- Értem! Akkor azt hiszem nem akadályozhatjuk meg hogy újra egy pár legyenek! Igaz? - mondta Carlisle Esmere és Edwardra nézve.
- NEM! - sikítottam. Hirtelen a jövő tárult elém. Ethan bajban volt, és én nem tudtam segíteni. Megdermedtem, és egy vérfarkas állt előttem. Tőlem védi a fiamat, de miért, ki ez? Hirtelen visszatértem a jelenbe, és mindenki értetlenül nézett rám.
- Sarah és Ethan nem egy pár. David lesz Sarah párja a jövőben. A múlt így kapcsolódik a jelenhez. Ethannek egy alakváltó párja lesz.
- Oh, ez érdekes! - mondta Edward. Félelmemben reszketni kezdtem. A fiam ellenem fordul egy vérfarkas miatt. Sosem voltak ellenségeim a vérfarkasok! Akkor mi változik meg ennyire?!
- Carlisle, élnek erre vérfarkasok? - érdeklődtem.
- A rezervátumi indiánok férfi tagjai válnak azzá, ha veszélyben érzik magukat a vámpíroktól. - közölte.
-Holnap odamegyek! Oda kell mennem! - jelentettem ki határozottan.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó