(Bella szemszöge)


-Elmegyek egy kis időre valahová!-mondta
-De mégis hová?Edward..ne hagyj el...én ...nem...nem akarom hogy elmenj!-küzködtem a szavakkal mivel már a sírás szélén álltam.
-Nyugodj meg,kedvesem!Igazán semmiség az egész.És különben is csak pár hétről lenne szó!-mondta feszengve
-Pár hét?-Riadóztam és ezzel egy időben a hangom 2 oktávval feljebb csúszott.
-Bella,figyelj rám kérlek!Azért utazok el hogy mindent biztosítsak az eljegy...öhm mármint egy bizonyos dologgal kapcsolatban!-Váoh!Ha ismerném a végén még azt hinném hogy elkezdett emberré válni,mivel olyan küszködve kereste a szavakat!
-Rendben!-hagytam rá nagy nehezen.Utáltam elengedni bárhová is.Önző alak vagyok tudom.De sajnos nem tehetek róla!Ez történik ha az ember szerelmes.
-Szeretlek Bella Swan!-ejtette ki szerelmes a szavait,és közben perzselő tekintetével hipnotizált.


Mielőtt válaszolhattam volna az ajka már az enyémen volt és nem engedte el.Nem mintha elakartam volna szakadni.Mosolyogva visszacsókoltam de elkövettem azt a hibát hogy a kezemmel beletúrtam a hajába.Azt hittem hogy leállít mint ahogy szokott de nem így történt.Helyette ő is ugyanolyan átéléssel megcsókolt.Tudtam hogy nemsokára sok lesz neki és akkor elenged.Mégis tovább csókolt csakhogy nekem szükségem van a levegőre így muszáj volt elszakadnom tőle.


Mindketten hangosan ziháltunk,de még mindig kétségbeesetten markoltuk egymás haját.
Hihetetlen érzés szállta meg az egész testemet.Ez pedig nem volt más mint a büszkeség.Büszke voltam mert én váltottam ki Edwardból ezt a heves csókolózást.Büszke voltam mert ezek szerint mégse vagyok olyan szerencsétlen hogy még rendesen csókolni se tudjak.


Edward viszont gyorsan visszanyerte régi udvarias,és makulátlan énjét.Szorosan magához ölelt és halkan dúdolni kezdte az altatódalomat.Még időt sem volt megszólalni,vagy csak megkérdezni hogy mégis mi volt ez az egész,máris álomtalan álomba merültem.




Másnap reggel iszonyú rosszul keltem.Fájt a fejem,és éhes voltam.Ráadásul rájöttem hogy nincs mellettem Edward.Rögtön pánikolni kezdtem,de szerencsére találtam magam mellett egy cetlit amire Edward gyöngybetűit láttam.

Szerelmem!Elmentem de maximum 2 hét múlva itthon leszek!Sajnálom hogy így itt hagytalak,de minél előbb indulok el annál hamarabb jövök vissza hozzád.Ezt lásd be kérlek.Sietek vissza hozzád!Szeretlek Edward!

Sóhajtva álltam fel és indultam el a fürdőszoba felé,Komolyan megijedtem a tükörképemtől.Szörnyen festettem.A hajam lehetetlenül állt,a bőröm még a szokványosnál is sápadtabb volt,a szemeim pedig karikásak.Megmosakodtam,a hajamat pedig 15 percnyi szenvedés után végre sikerült makulátlanul összefognom egy copfba.


Felvettem egy farmert és egy fekete pólót.Nem mintha gyászoltam volna bárkit is de hát Edward nincs itt.Ez nekem bőven elegendő ok.És Alice kedvéért a legújabb bőrdzsekimet.Normális körülmények között nem vettem volna fel.De hát a tegnapi nap normális volt?Van valakinek észszerű magyarázata a történtekre?Na tessék!Már magamba beszélek!

A hasam hangosat kordult így gyorsan lerobogtam a lépcsőn és nyílegyenesen a konyhába vezetett az utam.De legnagyobb döbbenetemre Kevin épp reggelizett amikor beléptem.

-Nocsak Csipkerózsika felébredt-jegyezte meg szerint viccesen.Én viszont egy határozott mozdulattal megfogtam az épp kezembe kerülő tejesdobozt és meglendítettem.
Aminek eredményeképp fél liter tej Kevin nyakában landolt.Hangos hahotázásba kezdtem és 5 percnyi röhögés után már fájt az oldalam.Addigra Kevin megfordult és gyilkos tekintettel nézett velem farkasszemet.
-Ezt még nagyon megkeserülöd Bella Swan!-mondta rideg és egyben pokolian dühös hangon.
-Jah,persze!Majd hiszem ha látom!-mondtam csúfondárosan és közben mosolyogtam.
Kevin mérgesen fújtatott egyet és elindult felfelé,gondolom átöltözni.

Nah de jó!El is felejtettem hogy ma én viszem iskolába.Unottan elindultam kifelé és bepattantam a furgonba.Idegesen doboltam a kormányon amíg meg nem láttam a még mindig zabos Kevint,immár tiszta pólóban.Mérgesen fújtatva bepattant a furgonomba és elindultunk hogy mindenkinek bemutatkozzon és egy napot végig szenvedjek Edward nélkül.


De ahogy megérkeztünk a suliba elég furcsa látvány fogadott minket.


Az egész iskola tele volt vámpírokkal azt a pár embert leszámítva.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.