Másnap, december 16-án kóválygó fejjel ébredtem. Tegnap egy kicsit több pezsgőt fogyasztottam a kelleténél. Felültem. Megláttam a sok ajándékot, amit tegnap kaptunk. Sustorgásra lettem figyelmes az ajtó felől.
-… holnap indulni kéne… hogy időben visszaérjünk. – kaptam el egy szöveg foszlányt Edwardtól.
Már megint mire készülnek? Még jobban elkezdtem hegyezni a fülemet.
- Ezt vele is meg kell beszélned, és persze Charlie-val is. – szólt Alice.
- Rendben.
Kattant a zár, én elkaptam a fejemet az ajtóról és kinéztem az ablakon.
- Látom felébredtél. – mondta szerelmem és bebújt mellém. – Mit szólnál, ha elutaznánk egy időre. Csak mi ketten.- búgta a fülembe.
- Jól hangzik. Hívhatnánk akár nászútnak is, nem? – ragyogott fel a szemem.
- Ahogy akarod. Szóval?
- Nekem tetszik. De várj, mikor indulnánk és jönnénk vissza? Ne felejtsd el, hogy napokon belül itt a karácsony.
- Tudom kicsim. Nem felejtettem el. Ezért arra gondoltam, hogy holnap indulnánk és egy hét múlva jönnénk vissza hajnalban, hogy legyen időnk másra is.
- Ez fantasztikus. S mit szól ehhez Charlie?
- Nem tudom. Még el kell, hogy kérjelek.
- S mi tart vissza? – kérdeztem viccesen.
- Te. – suttogta és elkezdte csókolgatni a nyakamat.
Mélyen beszívta az illatomat. Apró csókokkal halmozott el a nyakamtól a számig. Szembe fordultam vele és szájon csókoltam. Kezemet a hajába túrtam. Be akartam nyúlni a pólója alá, de mire megtehettem volna, már a padlón guggolt, szaporán véve a levegőt. Szemei feketék voltak. A szám elé kaptam a kezemet és elfordítottam a tekintetemet róla. Éreztem, hogy Edward beül mögém és finoman magához húz.
- Ne haragudj. – suttogtam.
- Semmi baj. De most megyek és elkérlek.
- Felöltözök és mehetünk is.
- Á-á. Nem, nem. Te maradsz. Szeretném, ha meglepetés lenne a számodra a hely, ahová megyünk. Szóval, te szépen itt maradsz a birtokon a többiekkel együtt. Rendben?
- Persze.
- Addig is légy jó kislány. – mondta és homlokon csókolt.
Pillanatok alatt eltűnt a szemem elől, majd meghallottam a felpörgő motor hangját. Felöltöztem, megigazítottam az ágyat és lesétáltam reggelizni.
- Jó reggelt. – köszöntem a többieknek, akik a nappaliban ültek.
- Neked is. – köszönt vissza mindenki.
Bementem a konyhába, ahová már oda volt készítve friss narancslé és pirítós. Elfogyasztottam és csatlakoztam a társasághoz a nappaliban. Leültem, a lábamat magam mellé feltettem, mert kicsit sajgót a sok tánctól. Nem sokáig ültem lent, mert nem nagyon tudtam hozzá szólni a témához. Felmentem, beraktam az Edwardtól kapott CD-t, amin az ő szerzeményei voltak. Leültem a földre és elkezdtem kicsomagolni az ajándékokat. Renée-től és Phil-től fotóalbumot és egy fényképkeretet; Charlie-tól és Katy-től egy vastag természeti könyvet; Alicetól és Jaspertől egy fényképezőgépet; Emmettől és Rosalietól egy videokamerát; Esmétől és Carlislétől egy több ezer dolláros lakberendezési utalványt és Tanyáéktól pedig egy nagy tájképet kaptunk. Mindegyik méreg drága volt. Felálltam, a nyitót ablakhoz sétáltam és leültem. Lógattam a lábamat és a madarak csicsergését hallgattam. Halottam, ahogy egy lefékez, majd ajtócsapkodást. Ránéztem a gyűrűre. Gyönyörű szép volt. Megcsillant benne, a felhők közül kibújó napfényben.
Sustorgást és mocorgást hallottam magam mögül.
- Üdv, újra itt! – szóltam hangosan hátra se fordulva.
- Készen állsz egy hetes kikapcsolódásra?
- Igen. – feleltem és Edwardnak dőltem.
 - Akkor jó. Mindent pakoljál be, de főleg nyáriasabb ruhákat.
- Mert?
- Nem síelni viszlek. Épp az ellenkezője.
- De Edward…
- Css. Ne kérdezz semmit. Majd megtudod és kérlek, bízz bennem. Alice majd segít a pakolásban. Holnap dél körül indul a gépünk Seattleből. – mondta és óvatosan felhúzott.
Az arcomat simogatta. Szeméből boldogság és szerelem sugárzott. Érezte, ahogy lassan kezd eluralkodni rajtam az izgalom és a kíváncsiság.
- Elhoztam egy-két ruhádat.
- Kösz.
- Bella! Kész az ebéd! – szólt fel Esme.
- Menj, ebédelj. Majd később még beszélünk. – mondta és megcsókolt. Elindultam lefelé a konyhába. Ebéd után, jól lakottan álltam neki a pakolásnak. Alice is csatlakozott hozzám egy idő után és együtt tevékenykedtünk.
- Alice hova megyünk?
- Sajnálom Bella, de nem mondhatom el. Edward megölne.
Feladtam. Senki nem fogja elmondani, hogy hova is megyünk. Sajnos várnom kell holnapig.
- Ne félj. Nagyon szép helyre mentek. Nekem tetszett.
- Te már jártál ott?
- Persze.
Beszélgetés közben végeztünk és egy nagy bőröd állt ott a szobában.
Este hosszas fürdőzés után, aludtam el barátnőm ölébe hajtva a fejemet, mert Edward elment vadászni.
Másnap fél kilenckor ébresztett fel Esme.
- Jó reggelt. – köszönt.
- Neked is.
- Siess, mert Edward úgy tervezi, hogy fél óra múlva indulni akar a repülőtérre. Készítettem szendvicseket az útra, bár gondolom lesz a gépen is.
- Köszönök szépen mindent.
- Nincs mit. – puszilt arcon.
Elmosolyodtam és összeszedtem magamat az utazásra. Lent az ajtóban Edward várt rám. Elköszöntünk mindenkitől és ők pedig kellemes kikapcsolódást kívántak.
Szerelmem gyors hajtási tempójával fél órán belül kint voltunk a repülőtéren. Megvettük a jegyeket és még körül néztünk a boltokban. Negyed tizenegykor szólították a gépünket. Elindultunk a kapu felé. Nem sokkal később már a repülőn a repülőn ültünk a felszállásra várva. Tíz perccel később megmozdult a jármű és elindultunk.
- Szicíliába megyünk? – kérdeztem.
- Nem egészen. Majd meglátod. Légy türelemmel.
Több órás utazás után, este érkeztünk meg a szigetre. Egy pasi várt mát ránk.
- Mr. és Mrs. Cullen?
- Igen.
- Kérem, kövessenek.
Kérdőn néztem szerelmemre, aki bátorítólag rám mosolygott és követtük együtt a férfit. Kivezetett a nagy repülőgép hangár mellé, ahol már ott várakozott egy másik repülő.
- A gépük. Jó utazást kívánok.
- Köszönjük. – mondta Edward.
Felszállt majd engem is felsegített.
- Ezzel megyünk tovább? S ki fog vezetni?
- Én. Ülj le. – felelte csibészes mosollyal az arcán.
Hitetlenkedve néztem rá. Leültem és becsatolta a biztonsági övemet. Leült ő is, beindította a motort és a szerkezet megmozdult. Beütötte a koordinátákat és már a levegőben is voltunk. A hold fényében megcsillant a tenger vize. Fél óra utazás után éreztem, hogy ereszkedünk lefelé. Lent láttam kivilágított leszálló pályát. Szerelmem óvatosan letette, majd megállt. Kiszálltunk. Sötétség vett körül.
- Maradj itt. Mindjárt jövök. – azzal szempillantás alatt eltűnt.
A part széléhez sétáltam. Levettem a cipőmet, a zoknimat és besétáltam a vízbe. Az estéhez képest langyos volt. Az égen csillagok ragyogtak. Hirtelen két hideg kar át fogta a derekamat. Edward felkapott a karjaiba. Az éj kiemelte elbűvölő szeme színét.
- Gyere. Menjünk be. –azzal elindult a kivilágított ház felé.
Gyönyörű szép nagy villa volt. Szerelmem átvitt a küszöbön és letett az előszobában.  Mindenhol modern felszerelések helyezkedtek el. Ízlésesen volt berendezve minden.
- Mrs. Cullen, üdvözlöm Linosa szigetén. Érezze magát otthon. Kellemes pihenést kívánok.
- Jaj, Edward ez gyönyörű szép.
- Gondoltam, hogy tetszeni fog, és itt nem fog senki sem zavarni. Több ezer kilométerre vagyunk Szicília partjaitól. Csak mi ketten vagyunk. – húzott magához. – Szeretlek.
- Én is. – válaszolta boldogan és megcsókoltam.
- Gyere, készítek neked valami ennivalót.
Elképedtem mikor megláttam a hűtőt, ami csak úgy roskadozott a sok kajától.
Vacsorán éreztem, hogy kezdek álmosodni. Most jött ki rajtam a több órás utazás fáradalmai. Szerelmem felvezette a felső szintre. Beléptünk egy hatalmas szobába, ahol egy nagy franciaágy állt néhány kényelmes bútordarabbal és elektronikus dolgokkal volt felszerelve. Innen nyílt egy nagy fürdőszoba, egy zuhanyzóval és egy sarokkáddal. Egyszerűen elképesztő volt ez a sziget. Álmosan lefürödtem és bebújtam az ágyba. Magamra húztam a selyem lepedőt és már aludtam is. Teljesen kifárasztott az utazás. Másnap tíz körül keltem fel. Egy cetli várt rám:
”- Jó reggelt! Vegyél fel fürdőruhát és lent találkozunk. „
Kimásztam az ágyból és a bőröndömhöz sétáltam. Kinyitottam és elkezdtem előkotorászni a vajszínű fürdőruhámat, amit még Phoneixben vettem másfél évvel ezelőtt. Felvettem, mellé felkaptam egy törülközőt és a napszemüvegemet. Kiléptem a szabadba. A hőmérséklet 30-35 C fok körül között járt. Meleg, langyos szellő fújt, magával hozva a tenger sós illatát. A homok meleg volt a talpam alatt. Megláttam egy törülközőt lent a part végében, bár a gazdáját sehol nem találtam sehol. Leterítettem a sajátomat a másik mellé és elindultam a víz felé. Meglepetésemre a víz már langyos volt. Hirtelen hátulról valaki lefröcskölt, mire megfordultam és egy újabb adag vizet kaptam az arcomba. Edward a hasát fogta a nevetéstől. Bőre csak úgy ragyogott a napfényben. Bezzeg ő száraz volt. Futva elindultam felé a vízben és közben elkezdtem locsolni a vizet rá. Hideg zuhanyként érte a támadásom. Pajkos  mosolyra húzta a száját és ő is támadásba lendült. Harsányan nevettünk, miközben már csurom vizesek voltunk. A hajam a testemhez tapadt. Végül megadtam magamat és leültem a vízben és szerelmemre pillantotta, aki velem szemben foglalt helyet. Szeme vidámságot, bohóckodást és játékosságot tükrözött, mintha egy gyerek ülne velem szemben. Hirtelen támadt ötlettől vezérelve elkezdtem beljebb úszni. Már kiskoromban megtanítottak úszni. Lebuktam a víz alá és egy ideig így úsztam. Végül feljöttem a felszínre és kisétáltam a partra.

- Csodálatosan nézel ki. - felelte Edward elkattintva a fényképezőgépet.

Kiöltöttem rá a nyelvemet, mire újból elkattant a gép. Nagyot nevetett, mikor meglátta a képet. Hirtelen kikaptam a kezéből és róla kezdtem el képeket készíteni. Erre ő mindenféle pózba helyezkedett el. A kedvencem az volt, mikor pont felém nyújtotta a kezét. Letettem a szerkezetet és a karjaiba vetettem magamat, mire ő a levegőben körbe forgatott. Harsányan nevettünk. Hideg bőre lehűsítette az én forró testemet. Leültünk a törülközőre. Éreztem, hogy Edward napozó krémet  ken a hátamra, hogy le ne égjek. Ellazított a masszázs, de egyben elkezdett forrni a vérem tőle. Lefejtettem kezeit rólam, szembe fordultam vele és közelebb másztam hozzá. Megcsókoltam és lassan eldőltünk a homokban. Éreztem, szerelmem egyre jobban kíván. Hirtelen felkapott, de el nem engedte volna a számat se. Szempillantás alatt a nagy hálószobában voltunk. Edward finoman lefektetett az ágyra. Egy pillanatra elváltunk és a szemembe nézett. Bólintottam. Elmosolyodott, de a szemében egy kis félelmet véltem volna felfedezni. Újból egymás száját kóstolgattuk. Megszabadultunk attól a kevés ruhától is és megtörtént azt, amire már oly régóta vártunk mindketten..........

Másnap boldogan nyitottam ki a szememet. Egyedül voltam a szobában. A hajam, mint a szénaboglya úgy állt. Magam köré csavartam a selyem takarót és elindultam lefelé. Edwardot a konyhában találtam meg. Reggelit készítette a számomra.

- Jó reggelt! - köszöntem.

- Neked is. - nézett fel rám, de megakadt rajtam a tekintete.

- Mi finomat készítesz? - léptem hozzá közelebb és egy csókot nyomtam a nyakára.

Szerelmem letette a kést, majd felkapott engem és felültetett a pultra. Pajkosan felmorgott, szeméből az irántam érzett szerelem és vágy jelei látszódtak. Lehúzta rólam a selymet és újra egymásnak estünk. Egyszerűen nem bírtunk magunkkal.

Késő délután ébredtem fel korgó hassal, lent a nappaliban. Edward ölébe hajtva a fejemet aludtam. Rám mosolygott, mikor a szemébe néztem. Vacsorára finom salátát készített öntettel. Este kint ülve a homokban beszélgettünk.

- Nagyon boldog vagyok melletted. Örülök, hogy megismertelek azon a napon.

- Én is hálás vagyok a sorsnak, hogy összehozott minket. - mondtam és még jobban hozzá bújtam.

- Bella holnap elkell mennem egy kis időre. Sietek vissza, amint tudok. Itt nem eshet semmi bajod. Majd elfoglalod valamivel magadat. Rendben?

- Persze. Jó vadászatot kívánok előre is.

Elmosolyodott és egy puszit nyomott az arcomra. Késő este aludtam el.

Szerdán, másnap reggel nagyot nyújtózkodva ébredtem fel. Elkezdett rezegni  a telefon az asztalon. Odasétáltam és felvettem.

- Haló?

- Szia Bella!

- Alice!

- Nah, hogy telik a nyaralás?

- Fantasztikusan.,

- Mesélj csak! Milyen volt a tegnapi nap?

- Alice.... - elvörösödtem. Biztos mindent látott. - Semmi különös. Elvoltunk.

- Azt valahogy sejtettem. - kuncogott fel.

- Szia Bella! - köszöntek a többiek is.

- Sziasztok!

- Hogy érzed magadat? - kérdezte Esme.

- Nagyon jól. Elképesztő és csodálatos ez a hely.

- Akkor jól döntöttünk. - nevetett fel barátnőm. - Nem is zavarunk tovább. Hamarosan találkozunk. Szia!

- Sziasztok! - köszöntem el a Cullen családtól.

Telefonálás után vettem egy forró zuhanyt és felvettem egy nyári ruhát. Lent tojás rántottát készítettem magamnak és leültem TV-t nézni. Mindegyik csatornán olaszul beszéltek nem értettem semmit. Inkább kikapcsoltam. Elmosogattam és rendet tettem a magam után. Akkor hallottam meg a hangot. Elindultam az ajtó felé. Kiléptem és viharos szél csapot az arcomba. Az égen sötét felhők gyülekeztek. Nem messze tőlem villámlott egyet. A hideg futott át rajtam. Megborzongtam. Befutottam a házba. Elindultam reszketve a házban. Becsuktam egyesével az ablakokat és elhúztam a függönyöket is. Kint szakadt már az eső. A vihar egyre jobban erősödött, mint a bennem eluralkodó félelem.

Kiskoromban egyszer anyám otthon egyedül hagyott. Pont akkor támadt vihar. Nagyon megijedtem, sokkba estem. Azóta félek ha vihar van és persze, ha egyedül vagyok.

Hirtelen hangokra lettem figyelmes. Hörgő és csapkodó hangok voltak. Bementem a nappaliba. A dörgés és a furcsa zajok egyre hangosabbak voltak. Valami megérintette a vállamat. Felsikítottam és megfordultam, aminek az lett a következménye, hogy elestem a saját lábamban.

- Bella. Én vagyok csak - mondta Edward és felsegített.

Magához ölelt. Vizes és sáros volt.

- Nyugalom. Nincs semmi baj. Itt vagyok. Mi történt?

- A vihar- rebegtem.

Az egész testem remegett. Féltem. Szerelmem elkezdte dúdolni az altató dalomat és közben az arcomat simogatta.

- Nincs semmi baj. Nemsokára vége van.

Kezdtem megnyugodni a biztonságot nyújtó karjaiban. Edward telefonja elkezdett rezegni. Felvette.

- Igen? - szólt bele.

Csendben hallgattam, bár nem tudtam, hogy ki van a vonal túlsó végén, de sejtettem.

- Minden rendben van Alice.

Sustorgás.

- Igen, még időben értem ide. Mondd meg a többieknek, hogy nincs semmi baj. Jól van.

Újabb sustorgás.

- Rendben - válaszolta és kinyomta.

Kint a vihar elcsendesedett. Már csak villámlott. Halkan szuszogtam. A szívem még mindig vadul kalapált.

- Gyere, jobb lesz, ha lepihensz. De előtte mindketten átöltözünk.

Felcipelt az emeletre. Átöltöztünk és bebújtam az ágyba. Szerelmem is csatlakozott. Befeküdt mellém, átölelt és szorosan magához húzott. A kezét fogtam és ő pedig a kéz fejemet simogatta. Hamar elnyomott az álom.

Hála a nyaralás utolsó napjai verőfényes napsütésben teltek el. A hazaindulás napján fájó szívvel búcsúztam el ettől a fantasztikus helytől. Megfogadtam magamban, hogy egyszer még visszatérek ide. Több órás utazás után értünk vissza Forksba. Kicsit hiányoltam a napsütést, de nem aggódtam mert nekem már volt egy saját napom az életemben. Edward.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés