2. fejezet.

Leány búcsú és romantika.

Felvettük Hays-t.

-  Ugye nem rendeztetek chippendél show-t - nevetett Nessie.

Ki tudja... Hays ismerve, néha tiszta Alice kettő.

-  Nem ér ám kibeszélni-szólt Hays. - Elsőnek irány a Marylin fehérnemű szalon, hogy az ifjú menyecskének fehérneműt keressünk a nászútra.

„Csajosnak elég csajos, mégis mit képzeltem, hogy babázni fogunk?!”- üzentem gondolatba Nessienek.

Mire észbe kaptam már a plázába is voltunk tartva a bolt felé.

Én inkább fürdőruhát néztem volna magamnak, de hát égető szükség volt az én véleményemre.

Nessie felpróbált vagy 50 fehérneműt, köztük olyat is melynek a látványára is fülig pirultam volna.

Így hát elkezdtem fürdőruhát nézni, mivel június volt. Szegény apáék most biztos otthon ülnek. Nem volt annyira nyaras idő, mint máshol, de az ég ki volt tisztulva, és bárányfelhők játékosan követték egymást.

„Mit szólnál, ha holnap lemennék strandolni, akkor ki is próbálhatnád a fürdőruhát”- kérdezte a fejemben Nessie.

„Én benne vagyok.”- üzentem vissza.

Imádtam pancsolni, kiskoromba gyakran kihozott minket Jake.

Kiválasztottam magamnak a ruhát, a csajok is kedvet kaptak egy kis keresgéléshez, így hát mindenki vett egy új fürdőruhát.

Egy dolgot sajnáltam, hogy nem tudnánk Hays-al kipróbálni, mert ő nem tudta az igazat rólunk. Mégis hogy magyaráznánk neki, meg hogy miért csillog a bőrünk, még ha nem is annyira, mint anyáéknak. De nem is feszegettünk ilyen témát, az esküvő után elmegy nyaralni a rokonokhoz. Ezért csináltunk egy ilyen kis csajos délutánt. Különben is Alice vérig sértődne Rosalieval együtt, ha nem lehetnének ott a leánybúcsún.

Persze anya egyből megértette mit érzek, kitudja lassan tovább álunk és talán soha többé nem látom a barátaimat. De ami még rosszabb talán őt se… azt nem bírnám ki.

Próbálom elfelejteni ezt az egész költözési hercehurcát. De nézzük a jó oldalát, már ha van neki, még meggyőzhetem apáékat, hogy maradjunk.

***

Azt hittem soha nem lesz ennek a napnak vége. Nessie-t és Haylie-t is hazafuvaroztam. Amikor már a Cullen birtokra értem fáradt voltam, mára, menyire én fáradt tudtam lenni . A házba senki nem volt.

-  Döbbenet.”Csoportosan mentek el”- gondoltam. Legalább ledőlhetek aludni, ráérek holnap beszámolni a családnak.

„Mi történhetett, hogy senki nincs itt, soha nem szoktak egyedül hagyni”- gondoltam.”Remélem nincs semmi baj.”

Megcsörrent a telefon. Kezdtem nyugtalan lenni.

- Halló?- szóltam bele a kagylóba.

- Szia, szépségem, régen beszéltünk gondoltam megkérdezem, hogy minden rendben van-e?

- Szia, kicsim, hisz reggel beszéltünk utoljára. Furcsa hogy nincs itt senki, gondolom elmentek vadászni. Végre túl vagyok a leánybúcsún, azt hittem, ha még egy boltba betérünk, rosszul leszek, de jó volt. Hays kitett magáért. És milyen volt a legénybúcsúztató?

- Őőő jó volt nem történt semmi különös, egész nap csak rád gondoltam. Hiányoztál.

- Te is nekem édes! Holnapig várj csak, van kedved lejönni a partra?

Persze, én mindenhova megyek csak te is ott legyél. Mikor indulunk?

- Én reggel elmegyek dolgozni, délre végzek. Akkor neked jó?

- Remek akkor délre érted megyek. Aludj szépeket szerelmem!

- Szebbet aludnák, ha itt lennél… mármint jó éjszakát neked is! –Még jó hogy nincs itt Seth, és nem látja a kipirult arcom.

Egy rövidke nevetés hallatszott a kagylóból.

- Szeretlek!- mondta Seth.

- Én is szeretlek Seth!”El se tudod képzelni mennyire” –Jó éjt

Leraktam a kagylót, és felmentem a szobámba. A zuhanyzást is lerövidítettem, hogy minél hamarabb az ágyamba lehessek.

Átöltöztem pizsamába, és már az ágyban is voltam.

Békésen aludtam, amikor arra ébredtem, hogy valami zajt hallok, de azt hittem csak álmodtam és visszafeküdtem aludni.

De akkor hangos csattanás hallatszott.

- Mi a …- majd gyorsan felpattantam.

Lenéztem, és ott volt ő...az én  hercegem.

- Seth, mit keresel itt? Erre ő meg felmászott az ablakomhoz.

- Seth, hé, ne csináld, leeshetsz! - erre azt értem el, hogy elkezdett nevetni, majd bemászott az ablakomon és az arcán pimasz mosoly terült végig.

- Semmi bajom nem eshet, és ezt te is tudod!- majd egy meleg csókot nyomott az ajkamra.

"Ha szeretünk, valakit elfelejtünk logikusan gondolkozni felőle-gondoltam.

- Tiszta hülye vagy, ugye tudod, hogy ezt apáék is hallották?

- De attól még szeretsz. - majd egy ellenállhatatlant mosolygott.

"Ó Istenem azok az ajkak. - a lábaim feladni kezdték a szolgálatot. Tudom, ez nem vámpírhoz illik, de Seth ezt váltja ki belőlem.

Ilyenkor persze egyből megcsókolnám.

Jobbnak láttam leülni nehogy lenyomjak egy spárgát Seth szeme előtt.

Ő mellém ült az ágyon.

- Hogy hogy  ...? - kérdeztem, de belevágott.

- Már mondtam, hiányoztál és tudtam, hogy egyedül vagy itthon. A családod elment meglátogatni Jake-éket.

- Ilyenkor?

- Csssss, feküdj le kicsim! - majd a mutatóujját a számra helyezte.

Bebújtam a takaró alá, ő pedig mellém feküdt. Hosszú percekig csak néztük egymást. A szemei olyan igézőek voltak, egész nap tudtam volna nézni őket. A fejemet odahajtottam a vállára, majd ő átkarolt, és csókot lehelt ajkaimra.  Ezen az estén a szerelmem karjaiban tértem nyugovóra, és reménykedtem, hogy reggel is itt lesz.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés