Már kezdtünk beérni az erdő közepére,mikor Zachery megszólalt.:

-Jól van?Nem szeretne pihenni?Nagyon hosszú utat tettünk már meg.Esetleg ha szeretné,akkor viszem a karomba is... - Az utolsó mondatot elég félénken ejtette ki ajka.

-Köszönöm,nem kell.Jól vagyok.Hidd el,jobban birom a túrázást mint te,Zach - Elmosolyodtam,és abban a pillanatban átestem egy fa gyökerében.

-Háát...Ez talán nem olyan biztos.-kuncogott.-Segíthetek felállítani?Vagy inkább ne érjek magához? - Nyújtotta a kezét,de aztán visszahúzta.

-A magam ura vagyok - Felálltam,és leporoltam magamról a pulóveremre ragadt koszt.

-Nem sokára ott vagyunk.Még úgy ötven lépés.Nem szeretne versenyt futni? - Egy hatalmas mosolyt küldött felém.-De nem muszály,ha esetleg fél a vereségtől.

-Hogy én?A legjobb futó voltam a iskolában - Ravasz vigyor görbült a számra.

-Szóval akkor beleegyezik? - Megállt,és felém fordult.

-Bele.Mikor kezdjük? - Kicsit oldalra döntöttem a fejem,és félszemmel figyeltem rá.

-Akár most azonnal.Sok szerencsét.Egy - Lassú,kecses mozdulattal leguggolt a földre,ezt utánozva én is megtettem.

-Kettő - Behajlított lábát,most kinyújtotta.Egész végig csak őt figyeltem.Nem bírtam betelni szépségével.

-Három - Fejét elfordította,és rám kacsintott.

-RAJT! - Fel se fogtam,hogy most futnom kellene.Néztem ahogy lábait szabályosan egymás elé teszi,mint a modellek a kifutón,csak egy kicsit gyorsabb változatban.Egy emberhez képest,ez elég gyors sebesség.Mikor észbe kaptam már egész messze járt tőlem,ígyhát nagyon gyorsan elkezdtem utánna futni.Épp beértem volna,mikor egy medve ordítás hallatszott nem is olyan messziről.Mindketten megálltunk,én a jellegzetes harci állásom vettem fel,ő pedig figyelte,hogy merre lehet az állat.Nagyot szippantottam a levegőbe,és tudtam,hogy ez egy Grizzly lesz.A kedvencem.Eszembe jutott,hogy milyen rég voltam már vadászni,és ekkor a torkom is elkezdett égni.Tudtam,hogy nem szabad neki esnem,mert elég feltűnő lenne.De aztán egyszer csak kiugrott a bokorból.Egyenesen Zach felé tartott.Egyáltalán nem láttam a félelem jelét.Mintha...már lett volna hasonló helyzetben.Ő is felvette azt az állást amit én,és úgyvettem észre,hogy támadni akart,de nem tette.A ragadozó igen közel került már hozzá,Zachery pedig egész mélyen belenézett a szemébe.A medve olyan volt,mint akit hipnotizáltak volna,és elment.Újra emberi alakot öltöttem magamra,és tekintetemmel kérdőre vontam.:

-Ez mi volt? - Furcsálottam.

-Úgylátszik megijedt... - Tette fel a kezét,mint aki semmit sem csinált.

-Persze.Egy embertől meg fog rezzeni egy két méteres állat,ugye? - Léptem hozzá közelebb.

-Figyeljen,komolyan nem tudom,hogy miért ment el ilyen könnyen.De jobb lett volna ha felfal? - Fintorgott.

-Egy logikus választ kérek erre a tettre - Húztam össze a szemöldököm.

-Nem mindegy az magának? - Háborodott fel.

-Nem!Nagyon nem!

-Mindenkinek vannak titkai.Gondolom magának is.Mégsem kérem számon - Csillapodott le.

-Megmondanád,hogy miért térsz ki mindig a kérdésem alól? - Összekulcsoltam a karom.

-Megmondaná,hogy miért kérdez ennyit? - Felemelte fejét,és az eget kezdte kémlelni. - Nincsenek csillagok.Eső lesz.Inkább keressünk egy menedéket,minthogy egy apróságon vitatkozzunk.Rendben?

-Jó... - Durcásan elindultam,és magam mögött hagytam.Éreztem hátamba fúródó tekintetét,ahogy egyfolytában figyel.Fél óra múlva megpillantottam egy barlang féleséget,amiről úgy gondoltam jó lesz egy éjszakára.Felajánlottam ezt az ötletet Zachnek is,aki beleegyezett.Körbejártuk,nincs e vadállat a közelben,de nem vettünk észre egyet sem.Én egy sziklaféleségnél csináltam levelekből puha,már ha lehet így nevezni,ágyat,amíg ő tüzet gyújtott.Bár nekem semmi szükségem nem volt meleg levegőre,de neki lehet.Elsőre sikerült neki meggyújtani,aztán odafészkelődött mellém.

-Haragszik rám? - kérdezte aggódva.

-Nem... - Adtam egy nem igazán megnyerő választ.

-Reggel mit szeretne enni?Csak mert gondolom most is farkas éhes,de ilyenkor már nem igazán ajánlatos elmenni vadászni - Hátradőlt,és egész végig engem nézett egy szemrebbenés nélkül.

-Majd én hozok magamnak reggelit,nem kell a segítséged,nagy lány vagyok már - Durcáskodtam még mindig.

-Én az oroszlánt szeretem a legjobban - Jelentette ki mosolyogva.Azt hittem ott esek össze,mégha feküdtem is.Mintha Edward mondta volna ezt.Néztem magam elé,de megszólalni nem tudtam.Úgy nézhettem ki mint egy torz szülött. - Csak vicceltem nyugalom...Szereti a tükörtojást? - Tekintetét áthelyezte valami másra.

-Nagyon nincsen humor érzéked - Ültem fel és vágtam hozzá egy botot.

-Nekem tetszett - nevetett egy nagyot.- Jobb lesz,ha inkább mostmár alszik egy kicsit,nappal szeretnék minnél hamarabb haza kerülni.

-Ha tudnád,hogy én mennyire vágyódom az otthonomba... - Forgattam meg a szemem.

-Én tudok mindent - Jelentette ki,mostmár kisebb mosollyal. - Jóéjt,Bella - Kezével megpuhította a leveleket,és várta h lefeküdjek,miközben ő a sziklának neki dőlve ott ült.Fejemet leraktam a földre,és átfordultam a másik oldalamra,hogy még véletlen se lássa meg,hogy nem alszom.Aztán már csak ennyit mondtam:

-Jóéjt,Edward - Nem voltam magamnál,talán álmodozhattam,de nem vettem észre,hogy Zach helyett,Edwardot mondtam.Viszont azt nagyon is éreztem,hogy ő ezen igen elvigyorodott.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés