Ami persze hülyeség is a részéről. Mit ártottam én neki? Csak azért, mert ő jobban vonz, mint bárki ezen a planétán, nem kéne utálni. De tényleg nem. Hallottam, hogy bekapcsolja a CD-lejátszóját, és Debussy-t hallgat. Én is szeretem Debussy-t. Emlékszem rá.
Bár lehet, hogy hülyeség, de felmentem a lépcsőn és megálltam a szobája előtt. Hallgattam a zenét, de hallottam Edward egyenletes lélegzetét is. És éreztem az illatát. Megint teljesen elbódított, mint mindig, ha egy kis ideig nem érzem. Mint egy illat, amit megszoksz a lakásodban, de ha elmész, amikor hazaérsz akkor az újdonság erejével hat rád.
Éreztem a zene ritmikus lüktetését és késztetést éreztem, hogy táncoljak rá. Kopogás nélkül benyitottam a szobájába. Edward rögtön felkapta a fejét és rám nézett. Én teljes nyugalommal megálltam előtte, és mosolyogva megkérdeztem.
- Táncolunk? – Roppant nevetségesnek tarthatta a kérdésemet, mert elmosolyodott.
- Bella, te nem tudsz táncolni. - mondta, de azért felállt.
- Most úgy érzem, tudok. – Közben közelebb léptem hozzá, és a kezemet a vállára tettem. Ő meg megfogta a derekam. A szikrák megint elkezdtek pattogni, de elhatároztam, hogy legalább egy kicsit figyelmen kívül hagyom. Legalábbis megpróbáltam. A kezemet felemeltem, ő meg készségesen körülzárta a sajátjával.
Keringőzni kezdtünk, és örömmel állapítottam meg, hogy mégis tudok táncolni. Egy lépést se rontottam el. Tánc közben próbáltuk megtartani az egy lépés távolságot, nehogy megint egymásra másszunk, mint kinn az erdőben. Egy darabig sikerült is, de miközben forogtunk a zenére, egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Éreztem, hogy a combunk néha összesimul, és végtelen örömmel töltött el, hogy Edward nem szakad el tőlem.
Egyre kisebbeket léptünk. Mind a ketten tele voltunk feszültséggel. Szikrázott minden a szobában, és a bőröm égett a keze alatt.
Végül megálltunk hiába ment még mindig a zene. Csak néztünk egymás szemébe, mintha engedélyre várnánk a másiktól. Egyikünk se bólintott vagy intett. Csak néztük egymást. Végül az ujjai megmozdultak a derekamon, és simogatni kezdett. Hihetetlen bizsergéshullámot váltott ki belőlem. Még mindig egymás szemébe néztünk. Láttam, hogy vár valami apró jelzésre, hogy folytathatja-e vagy hagyja abba. Bennem fel se merült, hogy ezt most abbahagyjuk. Én is megmozdítottam a kezem, és ujjaim a nyaka felé vándoroltak.
Ő egy fél lépést tett felém. A lábunk már összeért. Én is léptem egyet, és az egész alsótestünk összesimult. Még mindig néztük egymást, és miközben elmerültem a szemében megfogadtam, ha most bejön valaki azt megölöm.
A kezemmel végigsimítottam az arcán, és ujjaimmal követtem az álla vonalát. Edward halkan felsóhajtott. A kezemet visszahelyeztem a nyakára. A tekintete levándorolt az ajkamra. Én erre a másik kezemmel is átfontam a nyakát. Ő a másik kezét is a derekamra tette, és még közelebb húzott magához. Mégsem volt elég. Nem olyan volt, mintha csak milliméterek választanának el, hanem olyan, mintha egy sportpálya két szélén állnánk. Az ajkamat az övéhez közelítettem.
Éreztem a leheletét, az arcomon. Az illata még jobban elbódított.
Egyre közelebb kerültem hozzá, és végül elértem az ajkait. Elképzeltem, hogy milyen lenne őt megcsókolni. De a valóság messze felülmúlja az álmodozást. Hihetetlenül finoman és bársonyosan csókolt vissza. Mintha attól félne, hogy összetör engem. Éreztem, hogy visszafogja magát. Ő sem akarta megtörni a pillanat varázsát, ezért én se szorítottam úgy, mint szerettem volna.
Éreztem, hogy a keze elindul a hátamon, a gerincem mentén. A szikrák még erősebben pattogtak, és éreztem, hogy ez nem elég. Beletúrtam a hajába, és a fejét még közelebb húztam magamhoz. Ő is még erősebben szorított.
Végül a nyelvünk is összeért, és onnan már nem volt megállás. A finomság hirtelen eltűnt és vad szenvedélynek adta át a helyét. Mohón kaptam a szája után, és ha lehetett még jobban próbáltam hozzá simulni. Tántorogni kezdünk álló helyünkben, de egyikünket se érdekelte. Semmi nem szakíthatta félbe a csókunkat. Mielőtt elestünk volna Edward elkezdett előre lépkedni én meg hátrafelé egészen addig, amíg a falnak nem nyomódtam. Teljes testével nekem préselődött, de nem engedtük el egymást. A kezével végigsimított az oldalamon, és én erre belenyögtem a csókunkba.
De még mindig nem volt elég. A kezemet a hátán simítottam végig, érezve minden egyes izmot, és újra a hajába túrtam. Erre ő elszakadt tőlem. Mind a ketten hangosan ziháltunk. Nem értettem miért hagyja abba. Lehet, hogy mondani akart valamit, de most nem érdekelt. Túl vad, és túl mohó volt a vágy, ami ellepett. Nem voltam képes megállni. Újra a szája után kaptam és tovább csókoltam. Ő rögtön viszonozta, ugyan olyan szenvedéllyel. Újra végigsimított az oldalamon, és úgy éreztem, hogy nem bírom tovább. Egyik lábamat felemeltem és a dereka köré fontam. Erre ő nyögött bele csókunkba. Kezével végigsimított a combomon újabb rezgéseket kiváltva. A keze megállt a fenekem alatt. Erre én még vadabbul csókoltam, és ő újra az oldalamat kezdte cirógatni.
Kezemet a nyakáról az inge első gombjához vezettem majd szép sorban kinyitottam mindet. Elszakadtam tőle, de csak addig, amíg megnéztem a mellkasát. Hihetetlen volt.
Most ő kapott a szám után és folytattuk ott, ahol abbahagytuk. Kezemmel végigsimítottam a hasán, az egész felsőtestén. Erre ő a másik lábamat is felemelte és én készségesen a dereka köré fontam azt is. Tovább folytattuk vad csókunkat. Útban volt az inge. A hátán újra végigsimítottam. A vállánál megfogtam az inget és elkezdtem lefelé tolni. Edward elengedett, hogy a karjáról lecsúszhasson a ruhadarab. Amint leesett az ing, újra a derekamat kezdte simogatni. Ajkával elvált a számtól, és a nyakamat kezdte el csókolgatni. Én hangosan ziháltam, és tovább simogattam a hátát.
Végül megfogtam az arcát mindkét oldalon, és a szemébe néztem. Ugyanazok az érzelmek voltak benne, amit én éreztem. Mindent elsöprő vágy, és felemésztő szenvedély. Újra megcsókoltam, még vadabbul, ha lehetett. Ő erre a felsőm alá nyúlt, és a melltartóm felé vándorolt a keze. Mikor végre elérte azt, olyan erős bizsergést éreztem, amit még nem. A lábaimmal közelebb vontam őt magamhoz és elszakadtam tőle. Felemeltem mindkét kezem jelezve, hogy vegye le a felsőm. Ő levette azt, és valahova eldobta, majd újra egymásnak estünk. Kezével követte a melltartóm vonalát, én meg a hasán simítottam végig.
Mindenhol bizseregtem ahol hozzám ért. Tűzben égett az egész testem és semmi másra nem vágytam csak, hogy a bőrömön az övét érezzem. Ismét elszakadt az ajkamtól és szájával kényeztetett ott, ahol előbb még a keze volt. A kezeit ismét az oldalamra tette, és ismét simogatni kezdett. Én az ujjam hegyével a hasát simogattam és a kezemet rátettem a nadrágja gombjára. Edward felemelte a fejét és a szemébe néztem engedélyt kérve, hogy levegyem róla a ruhadarabot. Edward vágyban úszó szemeiben némi tétovázást is felfedeztem, de egyáltalán nem érdekelt. Újra megcsókoltam. Ismét vadul, és minden szenvedélyemmel. Közben kikapcsoltam a nadrágja gombját.
Edwardhoz simultam egész testemmel és éreztem, hogy mind a ketten azt akarjuk. Újra a hátán simítottam végig, és ő is ezt tette a hasammal újabb bizsergéshullámot kiváltva. Edward még erősebben a falnak nyomott.
És ekkor valaki kopogott az ajtón. Rögtön elválltak egymástól ajkaink, de nem lépett el előlem. A vad szenvedély elveszett, a vágy másnak adta át helyét.
- Ez nem lehet igaz. – mondtam és a kezeim lehanyatlottak a testem mellé. Edward a fejét lehajtotta, a nyakamba fúrta és sóhajtott egyet.
- Menj el! – ordította ki Edward, majd a szemembe nézett.
- Alice-nek látomása volt. És egyáltalán nem fogsz örülni, hogy milyen. – Jasper hangjában némi meglepődöttséget fedeztem fel. Aztán fogta magát és elment.
Az arcomat Edward nyakába temettem és megpusziltam a füle tövénél. Miért van az, hogy bármikor, amikor közelebb kerülnénk egymáshoz, valaki megzavar? Én azt megértem, hogy Alice látomása fontos, de miért nem tudtak várni még egy kicsit?
Újra a saját lábamra álltam és megkerestem a felsőmet. Közben Edward is begombolta a nadrágját, felvette az ingét és kikapcsolta a lejátszóját. Egymással szemben álltunk. Én odaléptem hozzá és végigsimítottam a karján. Nem bírnám ki, ha most elszakadna tőlem. Olyan volt ez az egész, mintha már évek óta erre vágynék. Mintha erre születtem volna.
- Ígérd meg, hogy folytatjuk. – suttogtam, és a szemébe néztem.
- Ígérem. – mondta, és csibészes mosolyra húzta a száját. Én a kezemet a kezébe helyeztem, ő meg megszorította azt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
