10.fejezet

A három succubus elhurcolt engem az erdő egy elhagyatott részébe.Fogalmam sem volt arról,hogy mihez fognak kezdeni velem,de volt néhány tippem.Hiábavaló lett volna megpróbálni menekülni,úgy is elkaptak volna,és akkor aztán még kevesebb esélyem lenne a túlélésre mint most.Az erdő mélyen állt egy kis faház,oda vittek be engemet.Elengedték a karomat,de azért szorosan mellém álltak,nehogy szökni próbáljak.

-Mit akartok tőlem?-próbáltam magabiztos lenni,de igazából nagyon féltem.

-Gyönyörű nő vagy Renesmee.És erős is a magad módján...nagy hasznot hoznál-felelte Elena.

-Nem értelek...-pedig igazából kezdtem sejteni.

-Olyan leszel mint mi.Succubus.

-Nem!!!-kiáltottam és rohantam volna el,de ők lefogtak.

-Nem ellenkezhetsz!Mivel te vámpír vagy,nem tudunk megharapni és úgy átváltoztatni.De itt van ez a nyaklánc...-a kezei között egy hatalmas zöld medálos nyakláncot tartott-az elméd fölött átvesszük az irányítást.Átváltozol,succubus leszel addig amíg rajtad van.És ez örökké így lesz!!!

-Nem akarom!!!Kérlek engedjetek el!!!Nekem semmi bajom nincsen a férfiakkal!!!Nem bántanak engem!!!!

-Nem e?És mi van azzal a Kyleval?Átver téged!A hátad mögött embereket öl még mindig!!-megfogta a karomat,és átadta a gondolatai egy részét.Magam előtt láttam Kylet,amint egy fiatal kisgyereket leterít és a vérét szívja ki.Azután láttam azt,amikor megtalál,amint menekülök azután hogy megsebeztem Leaht.

-Nem...-sírtam-hogy tehette ezt?Csak...kihasznált!Nem is szeret!!!!

-Látod?Pont ezért lesz neked jobb!!Nem fogsz többé szenvedni a férfiak miatt!Bosszút állhatsz rajta!!!!

-Nem akarok gyilkos lenni!!!!-ellenkeztem-csak azt akarom hogy megfizessen azért mert átvert!!

-Megteheted.Csak...engedd hogy segítsünk!-közelebb lépett,fejemet felemelte.A nyakláncot a nyakamhoz közelítette.Nem tudtam ellenkezni.A karjaimat lefogták szorosan,mozdulni sem tudtam.Nem volt választási lehetőségem.Ha akartam ha nem...olyan leszek mint ők.Mikor a nyakláncot feltette rám,hirtelen minden elsötétült,és éles fájdalmat éreztem egész testemben.Kezdtem elfelejteni mindent.Az emlékek kitolultak a fejemből.Nem nem akarok felejteni!!nem!!De már azt sem tudtam a végén hogy mi történt.Csak a három nőt láttam magam előtt.

-Jól van.Nincs semmi baj!Itt vagyunk neked!Segítünk neked!Alyssa...-suttogta Elena.Alyssa?Ez lenne a nevem?Nem emlékeztem semmire.Nem tudtam kik ezek a nők és hogy én ki vagyok.Alyssa a nevem biztosan.Ha ez a nő mondja.

-Mi történt velem?Hol vagyok?

-Elájultál és nem emlékszel semmire!Succubus vagy drágám.A neved Alyssa.Mi Elena,Kyra és Janey vagyunk!A testvéreid!-gyengéden átölelt és én hittem neki.Nem gondoltam hogy esetleg hazudik.Hisz olyan kedvesnek tűnik.A testvéreim.

-Rendben van.Hiszek neked!-mosolyogtam és végignéztem magamon.A ruhám csupa mocsok volt.Janey észrevette hogy mit néztem és elmosolyodott.

-Gyere adok neked ruhát!-elvezetett egy kisebb helyiségbe ahol rengeteg csillogó cucc volt.A kezembe nyomott egyet,én felvettem azt.Olyan ruha volt mint a hastáncosoké.Bő,hófehér nadrág aranyozott derékkötővel.A felső akkora volt mint egy melltartó,és ugyanolyan bő és csillogó.Mindkét karomra arany színű karpántot kaptam.Megnéztem magamat a tükörben.Sötétbarna hosszú hajam szabadon hullott alá.A legfurcsábbak a szemeim voltak.Gyönyörű élénkvörös színben pompáztak.Annyira csodálatosak voltak.Visszamentem öltözködés után a többiekhez.

-Gyere Alyssa!Elmegyünk vadászni!!-nevetett Janey.

-Rendben van!Mehetek én elől?Van egy olyan érzésem mintha tudnám hova kell menni...-feleltem bizonytalanul.

-Persze!És ez a lényünkből fakad!-mosolyodott el Elena,összenézett a testvéreinkkel-induljunk!

Én mentem elől,ők pedig utánam.Könnyedén lebegtem a levegőben,mintha madár lettem volna.Az illat amit éreztem magával ragadt,nem tágítottam el másfelé.Hamarosan egy tisztára értem,ahol három tinédzser fiú focizott éppen.Leereszkedtem a földre és lassú,kecses léptekkel haladtam feléjük.Jöttömre felkapták fejüket és megbabonázva néztek minket.Gyönyörűnek találtak.Odamentem egy egyikhez és végigsimítottam egész felsőtestén.Nagy körmeimmel nyakát cirógattam.Éreztem az izgalmát és a vágyat irántam.Elmosolyodtam.Megfogtam a kezét és bevezettem a fák közé.Nekidöltöttem egy fának,és hozzádörgölőztem.A nadrágon keresztül is éreztem azt,hogy kíván engem.Én is kívántam.De nem úgy mint ahogy ő engem.Megcsókoltam,majd felemeltem a fejemet.Elvigyorodtam,fogaimat kivillantva és egyetlen határozott mozdulattal a nyakába vájtam halálos fegyvereim.Azonnal meghalt.Lassan szívtam a vérét,élvezve minden egyes cseppet.Nővéreim is csatlakoztak hozzám,a többi fiúval is végeztek.Tudtam hogy büszkék rám,láttam a szemükben.

-Ügyes voltál!Nagyon!-ölelt át Kyra.

-Köszönöm!Nagyon finom az embervér!!Annyira...mámorító!!!

-Igen.Tudom!!-kézen fogva repültünk fel a levegőbe újabb áldozatok után kutatva.Aznap még három férfival végeztem.Nem volt bűntudatom.Nem volt semmi rossz érzésem.Hisz azt mondták mindig ezt csináltam.Tehát nincs min idegeskedni.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés