Már egy órája ültem Alice szobájában, a hajamban legalább tizenöt darab hajcsavaróval együtt. Egy divat magazint olvasgattam, míg a két barátnőm a hajával volt elfogalalva. Hogy mire ez a nagy készülődés? Ma este volt a végzősök bálja. Lányok és fiúk egyaránt készülődtünk az eseményre. Kora regel óta fent vagyok hogy időben elkészüljek és kiválasszam a megfelelő ruhát az estére. A választás nem volt egyszerű, mert a lányok gardróbjába egy csomó estélyi ruha volt. Hosszas keresés után találtam meg számomra a megfelelőt. Miután végeztünk a ruha választással, azután kezdődött el a készülődés. A bál este hétkor kezdődik majd és most három óra van. Halk kopogtatás hallatszódott, majd belépett az ajtón Esme kezében egy tálcával az ebédemmel. Megebédeltem, majd a maradék kis időt beszélgetéssel töltöttük el. Fél öt fele Alice és Rosalie kezelésbe vettek. Közös erővel csinálták meg a hajamat, majd festettek ki. Végül elővettem az esti ruhámat a szekrényből és elvonultam átöltözni. Felvettem a kék színű báli ruhát és a hozzá illő lapos sarkú cipőt. Mire kiléptem barátnőim már felöltözve vártak rám.
- Hűha lányok, gyönyörűen néztek ki - dicsért meg minket Esme.
Alice a kezébe nyomta a fényképezőt. Alice és Rosalie mellém álltak, felvették azt az ellenállhatatlan mosolyukat, én is elmosolyodtam és elvillant a gép. A karomra hajtottam a sálat, ami passzolt a ruhához. Elindultunk a lépcsőn lefelé. A fiúk lent a nappaliban piszkálták egymást és hangosan nevettek. Mikor megláttak minket, még a szájukat is nyitva felejtették, de hang egyikőjük száján sem jött ki. Edward eszmélt fel elsőnek és közelebb lépett hozzám.
- Gyönyörű szép vagy. Megengedi hölgyem, hogy elkísérjem a bálba? - nyújtotta felé a karját.
- Természetesen - feleltem fülig vörösödve.
Végül a két Cullen fiú is követte a példánkat és együtt indultunk el a parkoló felé.
- Egy pillanat és már itt sem vagyok - felelte Esme kezében megint a fényképezőgéppel.
Megálltunk, a többiek is felsorakoztak mellettünk. A Cullen fiúk a párjukat átölelték és így együtt hatan mosolyogtunk bele a lencsébe.
- Jól van készen van. Mehettek. Jó szórakozást - búcsúzott el tőlünk és Carlisle oldalára állt.
Páronként léptünk ki a házból. Esméék boldogan fordultak utánunk.
- Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de én nagyon büszke vagyok rájuk  - szólalt meg Esme.
- Elhiheted én is. Én vagyok a világ legszerencsésebb embere, hogy ilyen fantasztikus családom van - felelte és átölelte feleségét.
Elmosolyodtak.
A parkolóban már ott álltak a kocsik. Mi Edwarddal a Volvoval mentünk, míg Alicék a Mercedesszel és Rosaliék pedig a BMW-vel. A végzősök bálját a művelődési házban tartották, mert nagyobb helység nem volt Forks-ban. A művelődési ház álom szép volt. Díszek ezrei csillogtak a falakon. Az igazgató megnyitotta a bált és sok szerencsét kívánt az érettségizőknek. Felcsendült egy pörgős szám, mire a társaság felsikított és elkezdődött a mulatság. A tanárok félre húzodva beszélgettek és közben ügyeltek a rendre. Éjfél után lassú számokat kezdtek el játszani. A párok egymást ölelve táncoltak. Mi Cullenek egész este a táncparketten voltunk és táncoltunk. Mikor vége lett a számnak, egy köhintéstre lettünk figyelmesek. Odakaptuk a fejünket.
- Szabad? - kérdezte Emmett mosolyogva.
- Persze - azzal Edward a kezemet fivére tenyerébe helyezte.
Én is elmosolyodtam és lassú táncba kezdtünk Emmettel. Edward Alice-szel, Rosalie pedig Jasper-rel táncolt.
- Tudod Bella, hiányozni fognak az ügyetlenkedésied - szólalt meg "bátyám" széles vigyorral az arcán.
- Hát sajnálom, de ez van - nevettem fel én is.
- Sebaj, majd találunk ki valami mást - húzta ravasz mosolyra a száját.
- Ajaj, kezdek előre félni.
Erre mindketten nagyot kacagtunk. A többiek is kuncogtak.
- De tudod Bella, nagyon örülök, hgy már te is a családhoz tartozol - mondta mikor vége lett a számnak.
- Hidd el Emmett, én is.
Jasper következett. Vele is jó nagyokat nevettünk és beszélgettünk. Már nem volt távolság tartó és ennek nagyon örültem. A mulatság hajnalig tartott. Fáradtan ültem be a kocsiba. A fejemet az üvegnek támasztottam és pillanatokon belül elnyomott az álom. A három kocsi egymás után parkolt le a garázsban. Edward óvatosan kiemelt a kocsiból. Rose becsukta a kocsit, majd elindultak a házba. Esme elmosolyodott, mikor meglátott Edward kezében, mély álomba merülve. Szerelmem felvitt a szobába, finoman lerakott az ágyra és óvatosan átöltöztetett. Végül betakart és egy puszit nyomott a homlokomra. Kisurrant az ajtón és csatlakozott lent a többiekhez.
Másnap éles fény sütött a szemembe. Odakaptam a kezemet. Lassan felültem és körbe néztem. Nagyot ásítottam. Végig néztem magamon. Edward egyik ingje és az én egyik rövid nadrágom volt rajtam. Mocorgást hallottam a fürdőből. Kitártam az ajtót és megpillantottam Edwardot egy szál törülközőben. Felpillantott rám. Elmosolyodott és vele együtt a szeme is ragyogott.
- Jó reggelt - köszöntem halkan.
- Szia.
Odasétáltam hozzá és megöleltem. Mellkasán még néhány vízcsepp éktelenkedett.
- Jól aludtál? - kérdezte a hátamon végig húzva az ujját.
Végig futott rajtam a hideg.
- Hmm..jól - mormogtam.
Edward finoman felemelte az államat és megcsókolt. Teljesen felpezsdült bennem a vér, de megállj parancsoltam magamanak.
- Szükségem lenne néhány emberi percre. Szóval, ha megkérhetnélek, magamra hagynál?
- Ahogy, óhajtja hölgyem - mondta és távozott.
Levettem az inget és a gatyát. Beléptem a zuhanyzóba és megnyitottam a csapot. Frissítően hatott rám a fürdő. Hirtelen két hideg kéz kezdte el masszírozni a hátamat. Innentől nem volt megállás. A vérem újból forrni kezdett és már semmi nem tudott megállítani. Megfordultam és megcsókoltam szerelmemet. Felejthetetlen pillanatokat töltöttünk el a forró víz alatt. Kaján vigyorral az arcunkon léptünk ki az ajtón. A ruhák közt kezdtem el keresgélni, mikor Edward megpuszilta a hátamat.
- Lemegyek, készítek neked valami reggelit - súgta a fülembe.
- Rendben.
Szerelmem pillanatok alatt felöltözött és kiment a szobából. Bekapcsoltam valami pörgős zenét, hogy végre teljesen felébredjek. Elővettem  egy szabadidő alsót és egy fehér pólót. A nap teljesen átmelegítette a szobát. Lefelé menet összekötöttem a hajamat és besétáltam a konyhába.
- Hol vannak a többiek?
- A saját szobájukban. Ilyen időben nem nagyon szoktuk kimozdulni, szóval elfoglaljuk magunkat a szobánkban - felelte és elém rakta a reggelimet.
- Értem - azzal neki álltam elfogyasztani.
A reggeli végeztével a naptárra pillantottam. Felsóhajtottam, ugyanis néhány napon belül elkezdődik az érettségi. Két erős kar ölelt át hátulról. Néhány hét és én is olyan leszek, mint Edward.
- Gyere menjünk fel - szólalt meg szerelmem.
Kézen fogott és felsétáltunk az emeletre. Kinyitottam a szekrényt, elővettem a tankönyveimet és a tételeket. Ledobtam magamat az ágyra és neki álltam a tanulásnak. Edward is csatlakozott hozzám és együtt újra átvettük az összes tételt. Ez a három nap szünet, csak tanulásból állt.
Hétfőn kora reggel felkeltem és hamar elkészültem. Hét órakor már tetőtől talpig ünneplőben várakoztam Edwardra a nappaliban. Két halk dudálást hallottam. Azonnal felpattantam a cuccaimmal együtt és kisiettem a rám várakozó kocsihoz. Beültem és már indultunk is. Végig néztem Edwardon.
- Isteien áll rajtad ez az ünneplő - mondtam, de állításom igaz is volt, ugyanis a fehér ing kiemelte karamell színű szemét, míg a fekete gatya kréta fehér bőrét.
- Köszönöm, de te sem panaszkodhatsz.
- Köszi - pirultam el.
Ugyan az, az összeállítás volt, csak azzal a különbséggel, hogy én szoknyát viseltem magassarkúval.
Kezemben a kidolgozott tételek feküdtek egy táskával együtt. Gondolataimban csak matek egyenletek ezrei kavarogtak. Szerelmem lassított, végül megállt. Nagy sóhajjal szálltam ki a kocsiból. Megpróbáltam valamiféle mosolyt erőltetni az arcomra.
- Sziasztok - köszöntem halkan a többieknek.
- Szia - válaszolták egyszerre könnyedén.
"- Bezzeg nekik tök könnyű lesz az érettségi " - gondoltam a suli felé lépkedve.
A bejáratnál megnéztem a beosztást, hogy melyik osztályban fogok érettségizni. Naná, hogy nem kerültem egyik Cullennel se egy osztályba. Visszasétáltam Edwardhoz és vártam, hogy az óra elüsse a fél nyolcat és bemehessek érettségizni. Az utolsó percekben gyors csókot váltottunk szerelmemmel, a többiek pedig sok szerencsét kívántak. Az osztályban már öten ültek. Minden osztályban csak hat érettségiző lehetet. Helyet foglaltam a középső padsorban és idegesen járt a kezem. Nyolc órakor kiadták az első feladatlapokat. Negyvenöt perc állt a rendelkezésünkre. Azonnal neki álltam a feladatoknak. Meglepődve vettem észre, hogy a feladatok nem is olyan nehezek. Fellélegezve léptem ki a teremből tíz percre, míg a szünet tartott. Elmajszoltam azt az egy szelet csokit, amit reggel még beraktam. Becsöngetés után egyesével szólítottak minket, ugyanis megkezdődött a szóbeli érettségi is. Idegesen járkáltam fel-alá a többiek agyára menve ezzel. Majd másfél várakozás után szólítottak. Idegesen foglaltam helyet a három matek tanár előtt. Húztam egyet a sok tétel közül. Felsóhajtva nyugodtam meg, mikor megláttam az írást. Pitagorasz-tétel volt. Szép lassan elkezdtem beszélni erről a témakörröl. Negyed óra múlva mosollyal az arcomon léptem ki a teremből. Kifelé siettem az épületből. A parkolóban nem volt egy ismerős arc se. Az ezüst Volvónak dőltem és türelmesen várakoztam.
- Bella! - hallottam meg néhány perccel később Edward hangját.
Azonnal felkaptam a fejemet az ismerős hangra.
- Hogy ment?
- Nem fogod elhinni, de nagyon jól! Egyszerűen el sem hiszem, hogy ilyen könnyen ment - lelkendeztem.
- Látod, megy ez neked - ölelt át.
- A többiek?
- Nem sokára ők is jönnek. Általában nem szoktunk sietni a dologgal. Inkább megtetetjük, hogy fejtörést okoz a feladat.
Edwardnak igaza is lett, ugyanis néhány perccel később, egyesével lépkedtek ki a többiek az ajtón.
- Nah, hogy ment? - kérdezte Rose.
- Jól, köszi.
- Én láttam előre, de nem akartam lelőni a poént - kotyogott közbe Alice.
- Gyere Bella, menjünk. Ez a héten még lesz egy pár érettségi - szólalt meg Edward és beült a kocsiba.
Szerelmemnek igaza volt. Ezen a héten még történelem, irodalom, olasz érettségi volt a számomra. Pénteken hála nem volt, de a tanulásnak még nem ért vége. Egyes tantárgyaknak nem volt aznap írásbeli és szóbeli is egyből. Szóval a következő héten is folytatódott az érettségi.
Két héttel később, Alice nagy fürdőszobájában készülődtem gondosan. Ma este tartották az érettségi díjkiosztót. A lila-sárga tallár ott lógott egy válfán a szekrényen. A díjkiosztó ötkör kezdődött a suliban, ahol az összes szülő jelen volt. Edward és Alice között álltam a sok diákkal együtt, a színpad előtt várakozva, hogy szólítsanak. Az igazgató egyesével kezdte szólítani a diákokat.
- Isabella Swan - hangzott el a nevem.
Elindultam a színpad felé. Felérve, kezet ráztam az igazgatóval és átvettem a bizonyítványomat. Erre az egész teremben nagy taps vihar tört ki. Elpirultam, majd megköszöntem. Lesétáltam, majd apuhoz és Katy-hez léptem.
- Gratulálok. Nagyon büszke vagyok rád Bells - ölelt át szorosan Charlie.
- Köszi apu.
- Nagyon gratulálok - mondta Katy is és megölelt ő is.
Az ünnepség után hazamentem apuékhoz és átöltöztem. Felvettem egy bulizósabb ruhát, amit csak erre az alkalomra tartogattam. Feltettem egy kis sminket és nem sokkal később már úton voltam Charlie-val és Katy-vel a nagy Cullen ház felé, ugyanis Alice nagy bulit szervezett, ahova minden ismerőst meghívott. Mindenki ott volt, aki csak számított. Charlie leállította motort és kiszálltunk a kocsiból. Nem tudom miért, de ideges voltam, hogy láthatom Edwardot. Olyan volt mintha pillangók repdestek volna a gyomromban. Nem értettem ezt a reakciót, hisz már Edward felesége voltam, de talán azért volt a nagy izgalom, mert Edward még nem látta rajtam ezt az egy részes, kék színű ruhát. Csöngettünk, mire Emmett nyitott ajtót.
- Isten hozott újra Bella. Hűha, hogy te milyen jól nézel ki - szólalt meg. - Jó estét - köszönt a többieknek is. - Fáradjatok beljebb.
Teljesen elpirultam Emmett bókjától. A Cullen házban már javában tartott a bulizás. A többiek a táncparketten táncoltak, vagy a kajás asztálnál beszélgettek egymással. Mindenki ámulva nézett rám. Egy idő után kezdtem zavarba jönni.
- Bella? - szólított meg egy bársonyos hang.
A szívverésem is megállt egy pillanatra.
"- Most ugrik a majom a vízbe" - gondoltam magamban és lassan megfordultam.
Edward tátott szájjal nézett végig rajtam.
- Gyönyörű szép és egyben vaditó is vagy - szólalt meg, még mindig engem bámulva.
- Köszi, csak miattad vettem meg - kacsintottam rá.
Erre ő széles vigyorra húzta a száját, közelebb lépett és átölelte a derekamat.
- Majd este megbeszéljük ezt -suttogta és megcsókolt.
Utána szerelmem a tánparkettre vezetett és együtt kezdtünk el táncolni. A mulatság hajnali ötig tartott, mikor elment az utolsó vendég is. Fáradtan dobtam le magamat a kanapéra. Mire bármit is szólhattam vagy tehettem volna, mély álomba zuhantam.  

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés