Reggel mikor felébredtem,nem találtam magam mellett Edwardot.(Tudniillik én vagyok az egyedüli vámpír,akinek szüksége van egy kis alvásra.)Reflexerűen felültem,és végig néztem a szobán.Szomorúan vettem észre,hogy még csak nem is azt figyelte,ahogy alszom.De akkor hol lehetett?Nagy nehezen kiszálltam az ágyból,és odamentem a hálószobában levő tükörhöz.Nem csalódtam magamban.Rémesen néztem ki.Nem értem,hogy miért nem tudok igazi vámpír lenni.Egyáltalán nem voltam olyan gyönyörű,mint a többiek.Megfogtam az asztalon lévő fésűt,és megigazítottam a hajam.Ahogy ezzel végeztem,a nappali felé vettem az irányt.Alec a puffon ült,lábát pedig felrakta az asztalra,és a távirányítót nyomogatta.A jelek szerint nem nagyon talált,magának való műsort.Akaratom ellenére is,de felköhögtem.Ő pedig fejét hátrafordította,és elvigyorodott.

- Jó reggelt! - mosolygott.

- Mi olyan nevetséges? - kérdeztem.Válaszképpen csak végig nézett rajtam,és én is lepillantottam magamra.Egyszál hálóingben szaladgáltam előtte.Iszonyú zavarba jöttem.Szerettem volna vissza menni a hálószobába,de ő utánam szólt.
- Nem kell zavarban lenned előttem,hiszen nem sokkal vagy idősebb - nevetett fel.Ezzel a kijelentésével,kíváncsivá tett.

- Emberi életedben hány éves voltál? - kiabáltam ki a szobából,miközben kerestem a hangulatomhoz illő ruhát.

- 1942-ben születtem.És 1959-ben változtam át.Te körübelül tizennyolc éves lehettél.Nem igaz?Egy év,ide vagy oda... - kiabált vissza a nappaliból.

- Nem egészen.Én tizenkilenc éves voltam.És több mint száz éve vámpír vagyok.Szóval mindenféleképpen idősebb vagyok nálad - Javítottam ki.Aztán kiléptem a szobából.Ő újból rám nézett,és úgy láttam,mintha nem jutott volna szóhoz.Pedig direkt nem akartam ilyen hatással lenni rá.Félek,hogy félreértené.
- Gyönyörű vagy - Csúszott ki a száján.

- Kö-köszönöm - Tekintetem a padlóra szegeztem.Nem mertem belenézni a szemébe.Már ettől a kijelentésétől is,elszégyelltem magam. - Hol van Edward? - Váltottam hirtelen témát,hogy még véletlen se tudjon közelebb férkőzni hozzám.

- Edward? - Hirtelen ledermedt.Minden érzelem nélkül ejtette ki szerelmem nevét.Mintha nem is itt lett volna. - Jah igen,Edward.Ő lement a földszintre,mert valamit meg akar beszélni a szobával kapcsolatosan.
- Értem - Indultam volna a fürdőszobába,de ő megállított.
- Hova mész? - Ugrott elém.Még mindig nem voltam hozzá szokva,ezekhez a gyors mozdulatokhoz.
- A fürdőszobába.Szabad? - Mutattam kezemmel a fürdő felé.
- Igen,persze.Csak beszélgetni szerettem volna - Rémült tekintettel hallgattam minden mondatát.Furcsáltam,hogy valaki ennyire kedvelné a társaságom.Mármint,hogy ennyire a tudtomra is adja.Elállt az utamból,én pedig ismét elindultam a kijelölt hely felé.
- Remélem nem félsz tőlem,amiért ennyire furakodó vagyok - szólt még utánam.De én erre már csak becsuktam az ajtót.Fogat mostam,és kihúztam a szemem.Aztán már csak azt vártam,hogy meghalljam Edward hangját.Nem mertem kilépni onnan,mert lehet,hogy túlságosan is beleélte volna magát abba,hogy ketten vagyunk.Pár perc eltelte után,hallottam,ahogy kinyílik az ajtó.
- Bella - szólított édes,és gyengéd hangján.

- Itt vagyok - Törtem ki a fürdőszobából,és ugrottam fel derekára.Olyan érzésem volt,mintha egy éve nem láttuk volna egymást.

- Hiányoztál - Lehelte.Én pedig ajkamat hozzásimítottam a sajátjához.Először csak finoman kezdtem el harapdálni alsó ajkát,aztán ő átváltott egy másik üzemmódba.Ami persze nekem is,és neki is jobban tetszett.
- Khm-khm - Köhécselt Alec. - Elnézést,hogy zavarok.De ne az én jelenlétemben,kérlek.
- Bocsánat - Gúnyolódott Edward,aztán ismét rám nézett. - Bella,a délutánt Aleccel töltenéd.Én elmegyek felmérni a terepet.
- Én nem mehetnék veled? - Kérleltem.
- Sajnálom,de nem.Túl veszélyes - Lebontottam magam körül karjait.
- De vadásznom is kellene... - Próbáltam valami kifogást találni.
- Megígérem,hogy holnap elmegyünk.Viszont ezt most muszály megtennem,és egyedül.

- Esetleg elmehetnék veled,egy kis segítség biztos nem ártana - Ajánlotta fel,Alec.
- Nem kell,köszönöm.Valakinek itt kell maradnia Bellával.
- Nem esne semmi bajom - Jelentettem ki határozottan.Edward ilyen téren nem bízott bennem,úgyhogy le sem állt velem erről vitatkozni.Elindult az ajtó felé,de nekem még közölnöm kellett vele valamit.

- Vigyázz magadra,rendben? - Szinte már suttogtam,a gyengédségtől.Ő erre csak rábólintott,és hozzáfűzőtt valamit ehhez,ami már Alecnek szólt.

- Ne essen semmi baja,amire visszajövök - Parancsolt rá.

- Nem fog.Megígérem - Hangja most kifejezetten szelíden csengett.A másik pillanatban pedig Edward már nem volt velünk.
- Ketten maradtunk... - Tekintetét az enyémbe fúrta.

- Rájöttem - Böktem ki,nem éppen barátságos módon.
- Most velem van gond,vagy veled?Nem értem miért vagy ilyen.Mi a baj? - Én erre hátat fordítottam,és a Wc felé vettem az irányt,mivel a hányinger kerülgetett.
- Minden - válaszoltam mogorván.A következő percekben már a wc kagyló fölött találtam magam.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés