(Bella szemszöge)

Miután Charlie elment dolgozni, én átgondoltam, hogy mi is kell az elutazásomhoz. Először is megnyitottam a számítógépemen az internetet és utánanéztem, hogy hogyan tudnék elmenni Denaliba. Sikerült is találnom egy gépet, ami Seattle-ből indul, de közvetlen Denaliba menő járat nincs, ezért egy másik Alaszkában lévő reptérről kell majd bérelt kocsival eljutnom Alice-hez. A repülőút mindössze négy óra, viszont az autóút… hát maradjunk annyiban, hogy ha minden igaz, akkor kicsivel több, mint öt órát fogok vezetni. Már azt is megnéztem, hogy honnan lehet autót bérelni. Nos, arról azonban fogalmam sem volt, hogy hogy fogok kijutni a Seattle-i reptérre. Talán Charlie kivinne kocsival. De most az a lényeg, hogy egy dolgon már túlestem, az útvonal nagyjáboli kijelölésén, most pedig arra gondoltam, hogy írok ismét egy listát, de ezúttal arról, hogy miket kell magammal vinnem az útra. Természetesen sok meleg holmit, meg persze ezen kívül is még kell egy jó pár dolog. Tehát összeírtam a szükséges dolgok listáját, és biztonságos helyre raktam el, nehogy elvesszen, mielőtt becsomagolhatnék. Mindezek után felhívtam a légitársaságot, melynek a gépével majd utazni fogok és jegyet akartam foglaltatni, azonban nagy megrökönyödésemre kiderült, hogy valaki (naná, hogy Alice) egy egész gépet kibérelt nekem, ami Fairbanksig megy Seattle-ből. Persze ilyennel mentem volna, de hogy Alice kibérelje… arra azért nem számítottam.
- Kisasszony, minden el van intézve. Akkor utazik vissza, amikor csak akar. Önnek úgy látszik, hogy van egy jóakarója.
- Igen, én is így vélem – válaszoltam, majd gyorsan elköszöntem és leraktam a telefont. Ezzel el is volt intézve az utazás, már csak a csomagolás maradt, amit elég holnap elkezdenem, hiszen csak holnapután éjjel indulok. A papírjaimmal szerencsére nincs semmi gond, hiszen minden utazáshoz szükséges dolog megvan, úgyhogy már csak annyi a teendőm, hogy egyelőre várom az utazás pillanatát.


(Alice szemszöge)

Én csak megkövülten álltam ott és nem tudtam, hogy mit mondhatnék.
- Nem – mondta Edward, de nem értettem, mi folyik itt, aztán megfordultam és ekkor észrevettem azt, amit eddig nem, mivel túlságosan a helyzet megoldására koncentráltam és nem figyeltem fel az érkező személyre. Most már értettem az egészet. Edward nem azért állt fel a kanapéról, mert meghallotta a gondolatomat, hanem, mert észrevetette, hogy Tanya bejött a szobába. Már csak az maradt homály, hogy mit kérdezhetett Tanya, amit Edward elutasított.
- De mért nincs kedved beszélgetni egy kicsit? – kérdezte Tanya és ekkor az utolsó kis fekete folt is kivilágosodott és megértettem, hogy mi folyik itt. Tanya már megint Edwardnál próbálkozik, de Edward, mint mindig, most is elutasítja.
Ekkor megláttam, hogy a bátyám elhagyja a helyiséget, Tanya pedig utána megy.
Ránéztem Jasperre, akin látszott, hogy nehezen viseli ezt a sok kusza érzelmet, így odamentem hozzá és átöleltem.
- Sajnálom, Jasper. Edward hallotta, hogy Bellával beszéltem, de én azt hazudtam neki, hogy csak képzelte Bella hangját és igazából veled beszéltem. Sajnálom, hogy belerángattalak ebbe – motyogtam lehajtott fejjel, de ő felemelte a fejemet.
- Alice – fogta két keze közé arcom, hogy a szemébe nézzek. –, érted bármit. Világos? Ha miattad van, akkor nem érdekel, ha hazudok. Te vagy, akit szeretek és ez nem is fog változni – mondta, és ha tudnék sírni, biztos, hogy már patakokban folyt volna a könnyem.
- Ez olyan szép volt. Én is szeretlek – feleltem, majd megcsókoltam.
- Kmm! – krákogott Emmett. – Menjetek szobára! – nevetett fel. Úgy láttam, hogy bár ő nem tud a Bella-dologról, de ő is ugyanúgy jobb kedvében van, mint én és velem együtt Jasper.
- Jó, majd igyekszünk elérni odáig, mielőtt… - Jasper elvigyorodott, mire én úgy döntöttem, hogy mára elég volt a viccekből, így inkább kimentem a szobából. Úgy döntöttem, hogy sétálok egyet, így elindultam az erdő felé, de még mielőtt beérhettem volna a sűrűbe, látomásom támadt. Bellát láttam egy Seattle-ből tartó repülőgépen, ami egészen Fairbanksig, utána pedig kocsit bérelt és azzal vezetett el idáig. Ezt nem hagyhatom! Felhívtam gyorsan az alaszkai légitársaságot, amivel Bella utazni akart (ezt is láttam), és kibéreltem neki egy gépet, ami ugyanúgy Fairbanksig fogja vinni. Mondhattam volna azt is, hogy Denaliig hozzák el, de úgy döntöttem, hogy elé megyek Fairbanksbe és futni fogunk. Illetve csak én. Aztán mindenkinek nagy meglepetés lesz, hogy Bellát itt találják. Persze Jasper már tud valamit, de még nem mondtam el neki, hogy Bella idejön, sem azt, hogy már holnapután itt lesz, de majd elmondom neki, mielőtt Bella megérkezne. És bízom benne, hogy Edward és Bella végre beismerik egymásnak is, hogy hazudtak és szeretik egymást és kibékülnek. Persze az a baj, hogy a remény nagyon is csalfa és könnyen pofára ejt, ha nem vigyázol. Viszont jobb reménykedni, mint elfogadni, hogy talán sosem békülnek ki. Hogy talán a bátyám makacsul ragaszkodni fog ahhoz a tervéhez, hogy Bellát megvédi, még ha ehhez az kell, hogy távol legyen tőle. Persze ez akkora marhaság, mint a kínai nagy fal hossza, de ez van. Edwarddal nem lehet beszélni ilyesmiről, mert rögtön lehurrog, vagy elmenekül. Erre már a megérkezésünkkor rájöttem, hiszen próbáltam beszélni vele, de akkor csak elmenekült és azóta nem szólt hozzám egy szót sem, egészen a mai napig. Ekkor valaki a vállamra tette a kezét, mire megfordultam… Jasper volt az.
- Néhány dolgot el kéne mondanom – kezdtem el.
- Mondd csak.
- Az első az, hogy holnapután Bella idejön. A második pedig az, hogy azért próbálj meg döbbent képet vágni, amikor idejön. És a harmadik pedig az, hogy ne viccelődj most Emmettel. Valakinek feltűnhet, hogy elég vidám vagy. Az addig rendben van, hogy Emmett is jobb kedvű, de te… le sem lehet törölni a vigyort a képedről.
- Csak azért, mert te is boldog vagy – válaszolta nemes egyszerűséggel.
- Edward egyébként hol van? – jutott eszembe.
- Tanya elől menekül – felelte szerelmem és elnevette magát. Ahogy láttam nagyon mulattatta a dolog. – De valahogy furcsák az érzései. Túl kuszák.
- Hagyd most az érzéseit, azok majd rendbe jönnek, ha Bella már Denaliban lesz. – Jasper bólintott, majd visszamentünk a házba.
A percek kínzó lassúsággal teltek, de boldog voltam, ugyanakkor ideges is, Bella érkezése miatt. Ránéztem az órára. Bella most szállhat fel a repülőgépre. Akkor körülbelül négy óra múlva már Alaszkában lesz. Rávettem magam, hogy még egy órát bírjak ki és ne menjek még a reptérre, aztán végül csak elindultam. Tudtam, hogy én másfél óra alatt odaérek futva Fairbanksig, de el akartam indulni, azonban valami, vagy inkább valaki közbeavatkozott…


(Bella szemszöge)

Ma éjjel utazok Alaszkába. Már mindent becsomagoltam és csak arra várok, hogy Charlie végre indulásra kész állapotban legyen, mivel megígérte, hogy kivisz a Seattle-i reptérre.
Már vagy húsz perce ott ültem a nappaliban, apámra várva, amikor megérkezett.
- Na, végre – mondtam sóhajtva.
- Indulhatunk?- kérdezte apám, mire csak bólintottam, ő fölkapta a cuccaimat (ami valljuk be, nem volt épp túl sok) és elindult a járőrkocsi felé. Én beültem az anyósülésre és megvártam, amíg Charlie is bemászik a vezető helyére, majd gázt adott és én már indultam is Denali felé… A szerelmemhez, Alice-hez és a többi Cullenhez, akik mind nagyon hiányoztak.
Mielőtt felszálltam volna a gépre, Charlie búcsút akart venni tőlem.
- Vigyázz magadra! Azonnal szólj, ha bármi baj van és lehetőleg mindig Alice mellett maradj! És ne maradj túl sokáig, hiszen jövő héten lesz a bizonyítványosztás.
Bizonyítvány?! Ez ki is ment a fejemből, de ezzel még ráértem foglalkozni. Most az volt a legfontosabb, hogy lássam Cullenéket.
- Szia, apu – öleltem meg. – Majd sietek haza.
- Szia – integetett, egészen addig a pillanatig, amíg már nem láttam őt és felszálltam a repülőre.
Nyugodt utam volt, egy kicsit el is bóbiskoltam, de mivel az út mindössze négy órás elméletileg, így nem aludhattam sokat. Mondjuk egyébként is felébredtem, a leszállás előtt két órával. Azon gondolkoztam, hogy Alice vajon mit csinálhat most…


(Alice szemszöge)

- Mit szeretnél Edward? – kérdeztem tettetett közönnyel, hogy minél előbb elindulhassak Belláért.
- Csak szerettem volna bocsánatot kérni a múltkori miatt. Sajnálom, hogy meggyanúsítottalak azzal, hogy a hátam mögött beszélsz Bellával. – Nyeltem egyet, mert hirtelen megsajnáltam Edwardot, hogy hazudok neki, de aztán arra jutottam, hogy: „A cél szentesíti az eszközt.”
- Megbocsátottam. De most, ha nem haragszol, akkor mennék.
- Mégis hová készülsz? – kérdezte.
- Öhmm. Fairbanksbe – Úgy döntöttem, hogy amennyire lehet, az igazat mondom neki.
- Remek, veled megyek – felelte és elvigyorodott.
- Nem, nem kell, mert… vásárolni megyek. – Próbáltam valami olyan ürügyet mondani a Fairbanksi utazásomra, hogy Edwardnak elmenjen a kedve a kis „kiruccanástól”.
- Akkor is veled megyek. Legalább elhiszed, hogy komolyan gondolom a bocsánatkérést.
- Én anélkül is elhiszem.
- Ne butáskodj, Alice! Had menjek veled. Segítek, mondjuk vinni a vásárolt ruhákat – mondta. Hogy mért pont most kell ilyen segítőkésznek lennie?!
- Nem kell, köszi. Egyedül is tudom vinni a ruhákat.
- De kérlek, had törlesszek valamivel a bizalmatlanságom miatt.
- Jó, de ne pont most.
- De mért nem lehet most? – kérdezte Edward.
- Mert most egyedül megy, mivel ajándékot akar venni... neked – szólalt meg Jasper a hátam mögül. Na remek, gondoltam, akkor most egy ajándékot is kell vennem, de ezzel ráértem később is törődni.
- Nem kell ajándék. Csak szeretnéd veled menni. – Ekkor eszembe jutott, hogy az ajándék most éppen egy repülőgépen ül. Elmosolyodtam.
- Mit mosolyogsz? Akkor veled mehetnék?
- Mért akarsz te ennyire velem jönni? – kérdeztem.
- Mert szeretnék törleszteni neked, már mondtam. És… Tanya miatt. – Amint ezt Edward kimondta Jasper elkezdett vihogni, mire kapott egy szúrós pillantást a bátyámtól.
- Sajnálom Edward, de nem jöhetsz velem. Most tényleg nem – mondtam, de ekkor érzékeltem, hogy Edward eddig bírta tartani magát. Biztos voltam benne, hogy hallja a gondolataimat, nem úgy, mint eddig, amikor kizárta az összes gondolatot a fejéből. Már csak az volt kérdéses, hogy vajon rájött-e valamire Bellával kapcsolatban, vagy sikerült elrejtenem előle az ilyesfajta gondolatokat.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés