5. fejezet - Odaát
2009.10.14. 18:57
- 5. - // "Odaát" // -
Ébredezni kezdtem. Valaki fogta a kezem. Kinyitottam a szemeimet és megpillantottam Jacobot, aki mellettem ült.
- Kicsim! Kicsim! - szólítgatott, ám nem volt erőm válaszolni. Csak néztem, ő pedig puszikkal halmozott el. Az arca gondterheltnek tűnt.
Kellett néhány perc, hogy meg tudjak szólalni:
- Mi történik velem Jake? - kérdeztem könnyes szemekkel, mikor bejött Carlisle.
- Jacob, megtennéd, hogy magunkra hagysz minket? - a kérdés kíséretében távozott, a doktor helyet foglalt és hideg kezét a homlokomra tette:
- A testhőmérsékleted egyre inkább csökken és az életfunkcióid alig érzékelhetőek.
Egyből megértettem. Haldoklom.
- Carlisle... mennyi időm van még? - szomorúan felém fordította a fejét:
- Pár óra, aztán teljesen kihűlsz és megáll a szíved.
Nagyot sóhajtottam, mikor Jake visszatért a szobába. Örültem, hogy velem történt és nem vele.
El sem mozdult mellőlem a maradék időben. Éreztette velem, mennyire szeret és sajnálja, hogy nem védett meg, mikor kellett volna.
Ezzel szemben nem tudtam őt okolni. Nem a harag volt az az érzés, amit utoljára meg akartam tapasztalni.
Fokozatosan nehezebb volt levegőt vennem és nagyon fáztam. Elérkezett a vég, Jacob pedig könyörögve kérlelt:
- Kicsim! Figyelj rám! - kiabálta, nem hagyta abba: - Végre megtaláltalak, nem veszíthetlek el! Erős vagy! Túléled!
Tudta, hiábavaló minden. A fülembe súgta, hogy nagyon szeret és örökké szeretni fog. Egy könnycsepp csordult le az arcán.
Behunytam a szemem, egyre könnyebbnek éreztem magam, elnémultak a zajok a fejemben. A béke körül ölelt.
Már nem fájt semmi, csak az üresség.
Ködös helyen találtam magam, ahol egy fekete göndör hajú nő állt mosolyogva, szavai visszhangoztak:
- Szervusz Thaya. - nagyon ismerős volt a hangja - Most azt kellene mondanom, hogy örülök a "látogatásodnak", de nem teszem. - mosolygott. Beszélni próbáltam, de csendre intett: - Dönthetsz: maradsz, vagy visszamész küzdeni. Tőled függ a barátaid és Jacob sorsa.
- Visszamegyek! - hadartam gondolkodás nélkül, hiszen Jake-ről volt szó. A nő örömteli hanggal szólalt meg:
- Helyesen döntöttél Thaya. - hirtelen elfeketedett minden és mintha kilométereket zuhantam volna.
|