-Ha láttam volna, már ti is tudnátok róla. Nem engedte meg, mondván csak így lehetünk biztonságban.
-Hiányozni fognak… - motyogott Renesmeé. Összerándultam. Őt, ezt a kedves, jószívű, kedvességben mindenki felett álló kislányt akarja a Volturi. Hát abból nem esznek!
Egy töredékmásodperc alatt Rosalie és Emmett előtt termettem és átvettem a kislányom. Edward csatlakozott hozzánk.
-Ne aggódj, Bella. Nem engedjük, hogy bármi baja essen Nessie-nek – bíztatott Jacob. – Az életem adnám érte.
Carlisle-nak nyilván nehezére esett megszakítani ezt a meghitt pillanatot, részben azért is, mert Esme könnyek nélkül zokogott a vállán. Féltette Alice-t, és Jaspert, na meg persze mindnyájunkat.
-Úgy értem, biztosan beszélnünk kell majd a Volturival, és meg kell győznünk őket az igazunkról. De mi történik akkor… ha nem sikerül?
-Carlisle, drágám, ne mondd ezt! – jajdult fel Esme. Igen, Carlisle merte kimondani azt, amitől mindannyian rettegtünk.
-De előfordulhat… bár bízom Aro-ban.
-Ne tedd – mordult fel Edward.
-Hát… srácok. Ha nem jön össze a dolog békés módszerekkel, akkor odacsapunk nekik – szólalt meg Emmett derűsen. – Miért is ne? Alice látomásában a fő tanácsosok szerepeltek, azaz 10 fő, nem? Könnyedén elbánunk velük.
-Igen, de plusz katonákat is hoznak – ellenkezett Edward- Minden Cullenre 2 fő jut. Egy fő, és egy katona. Összesen 16 fő. És még nem számoltuk bele azokat, akik a vérfarkasok ellen nyomulnak.
-Hogyan? Egyszerre akarnak megtámadni minket?! – hördült fel Jacob.
-Nem. Ha jól vettem ki, először tárgyalás lesz, csak velünk. A vérfarkasokkal szemben nem igazán akarnak cselekedni, mert hiába a sok képesség, ti vámpírok megölésére teremtettetek. Meg hálásak nektek a múltkori újszülött-pusztításért. Szerintem csupán Irinát hitegetik vele.
-Akkor mégsem kell plusz katonákkal számolni.
-Talán… - egyezett bele kelletlenül Edward. – De inkább túlerővel szemben készüljünk fel, mint ha alábecsülnénk az ellenséget.
-Nyerni fogunk, Edward. Van 20 vérfarkas, Nessie, és 9 vámpír. Sőt, ha a két szökevény visszatér, akkor 11.
-Honnan veszed, hogy mindenki mellénk áll majd? A Volturi komoly veszélyt jelent rátok, akkor is, ha ti tűntök erősebbnek. Ha lehívja a párszáz béreltjét, semmi esélyetek nem lenne.
Jacob erre nem tudott mit mondani. Biztos voltam benne, hogy az ő kitartása nem ingott meg, de vajon a többi farkasnak van-e elég bátorsága mindehhez? Egyáltalán akarnak-e tenni valamit a Volturi ellen? Jacobon kívül egyedül Seth-ben voltam biztos, a többiek elég kétségesnek tűntek számomra.
Jake sarkon fordult, lágyan végigsimított Nessie arcán, és elindult kifelé.
-Elviszem a hírt a többieknek. Ma estére már tudni fogjátok, ki van veletek, és ki nincs.
Kiballagott az ajtón, majd átváltozott, legalábbis a ruhaszakadó hangokból erre következtettem.
-Egy bolhafészekkel kevesebb… - mormolta Rosalie.
-Rose, ne csináld már! Csak jót akar! – tromfoltam le kissé ingerülten. Látszott rajta, hogy szívesen rákontrázna, de Renesmeé szigorúnak szánt tekintete elnémította őt.
-Oké, térjünk vissza a tárgyhoz – vágta el az esetleges vitát Emmett. – Szerintem simán győzhetnénk. Elvégre itt van Edward, aki gondolatolvasó, és lehetetlen legyőzni…sajnos. Aztán itt van Bella, aki szintén gondolatolvasó, és még a szemével is tud kínozni…
-Micsoda? Hogy Bella harcoljon? Eszednél vagy? – horkant fel Edward.
-Miért? – kérdeztünk vissza egyszerre Emmettel.
-Például azért, mert még sosem harcoltál? – fordult felém szerelmem.
-Hé, ez nem ér! Tudok harcolni! Illetve nem, de majd kiképzel, és akkor jó leszek.
-A fenét.
-Dehogynem! Láttam, amikor Jasperrel képeztétek a többieket. Engem miért ne lehetne? – Az ötlet lassan gyökeret eresztett a fejemben.
-Azért, mert nem tudnék neked ártani, Bella – jegyezte meg csendesen Edward.
-Kizárt – szűrte fogai között ezt az egyetlen szót Edward.
-Csapjunk bele! – vigyorgott Emmett.
-Nem engedem!
-Edward, elég. Ebből nem engedek. Emmett, holnap jó lesz?
-Tökéletes.
-Addig még le tudlak beszélni… - fenyegetőzött Edward, topázszínű szemeibe nézve rögtön rájöttem, hogy így is lesz. Legalábbis megpróbálja majd, az éjszaka leple alatt, nem túl becses eszközökkel…
-Egyébként igaza van Emmettnek. Ha Jasper visszajönne, akkor ő is tudna mit kezdeni a társasággal, na meg Alice is – lelkesedett Rose. – Na, és persze itt van Kate, a szuper villámszórós képességével…
-Nem, Rosalie – szólalt meg csendesen Kate. – Én nem maradhatok itt. És Carmen meg Eleazar sem.
-Micsoda? – tátotta el a száját a szőkeség.
-Rosalie! Az anyánkat meggyilkolta a Volturi! A testvéreink miatt megy ez az egész viszály! Szerintetek nem hoznak tanúkat? Mert véleményem szerint ők is fognak jönni. Csodálkozok, ha nem rögtön Volturi-tagként, vörös írisszel toppannak be! – fakadt ki Kate.
-Sajnálom, de igaza van. El kell mennünk – jelentette be Eleazar.
-De… mikor? – suttogta Esme megrendülve.
-Most – motyogott Carmen.
-Mi?! Cserbenhagytok minket, amikor szükségünk lenne rátok?! – dühöngött Rosalie. Emmett elkapta a karját, mielőtt olyat tett volna, ami nem lett volna helyes.
-Rosie. Nem kényszeríthetjük őket, hogy velünk együtt ha… harcoljanak – csitította őt Carlisle. Hiába próbált helyesbíteni, tudtam, mit akart mondani.
Nem kényszeríthetjük őket, hogy velünk együtt… haljanak meg.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés