(Bella szemszöge)

 Kész kinszenvedés volt ez az egész nap... Amikor Edward nem volt velem akkor mintha hiányozna egy felem...
 Lementem a nappaliban Esme lent volt egy könyvet olvasott.Már az utolsó lépcsõ foknál jártam amikor Esme felnézett és elmosolyodott.
 -Szeretnél beszélgetni?-kérdezte.
 -Igen... ha nem zavarna...
 -Gyere ülj le-mondta és úgy tedtem ahogy kért-Kérdezz bármirõl-mondta.
 -Hogyan...letettek vámpírok..? Nem muszály válaszolnod, nem akarok balhét,hogy a többiek nincsenek itt és te elmondod...
 -Nem szívesen elmondom-mondta- Elször Carlisle lett vámpír...Az 1600-as években... Utána csatlakozott hozzá Edward... Carlisle változtatta át 1918-ban Spanyol nátában haldokolt... Aztán kerültem én a családhoz... Engem követet Rose... Szerintem Õt viselte meg ez az egész a legjobban... Rosalie talált rá Emmet-re...Egy medve rátámadt és majdnem meghalt... De Rosie látott valamit Emmet-ben amit nem bírt volna ki ha meghalt volna... És végül Jasper és Alice csatlakoztak hozzánk...de már vámpírként... - nem pontosan arra válaszolt amire kértem de nekem ez is elég volt.
 -És...hogyan találkoztál Carlisle-al?-kérdeztem,mert ez izgatott engem.
 -Még tizenéves voltam amikor eltörtem a lábamat... Kórházba kerültem és Carlisle vizsgált meg engem... Már akkor is nagyon szimpatikus volt nekem... Aztán... pár év múlva... Férjhez mentem... de mindig ütött... nem becsült engem... Kiderült,hogy gyereket várok és ez valami kis reményt hozott a lelkembe,hogy van valamiért értelme élnem... De sajnos amikor a kisbabám megszületett nem sokéáig élt... Leugrottam egy szikláról öngyilkos akartam lenni.
 Kórházba szállítottak a hullaházban még vert a szívem de az orvosok nem vették észre,kivéve Carlisel-t Õ meghalotta megismert engem és átváltoztatott. Szóval egy szomorú történetbõl így lett boldog életem...-még pár percing szótlanul néztük egymást. 
 -Köszönöm,hogy elmondtad-mondtam.

 Még az egész délutánt átbeszéltük Esme-vel. Most úgy tekintettem rá,mint anyámra.
 -Mindjárt megérkeznek-jelentettem be.
 -Honnan tudod?-kérdezte. A fejemre mutattam-Oh igen-mosolygott. Már hallottam az autót,hogy lelassít a ház elött.
 -Bella!-szólt Alice amikor belépett a bejárati ajtón-Beírattalak az iskolába! Már most is mindenki rólad beszél...
 -Honnan tudták ezt meg,hogy odafogok járni?
 -Forks-ban mindenki tud minent-vigyorgott Alice.
 -Mindent?
 -Jó de a vámpíros dolog az sokkal másabb...-ráhagytam Alice-re. Amúgy igaza volt... Sokkal másabb... Bár nem tudom megmagyarázni,hogy miért de másabb.
 -Alice...-kezdtem- És mit fogok mondani,honnan jöttem?
 -Alaszkából jöttél.... A szüleid ott meghaltak... És azért kerültél hozzánk mert Carlisle jóban volt a szüleiddel...-mondta-Szerintem hihető sztori. Amúgy meg úgy se fognak az emberek utána keresni...
 -Oké,szeritnem is hihető-mondtam.
 -És... akkor a suliban Bella Cullen leszel-mondta vigyorogva. Én is elmosolyodtam.
 -Szuper!-mondtam lelkesedéssel a hangomban.
 
 -Hé húgi...-szólt Emmet-Tudod kíváncsi lennék,hogy ugye neked Edward nem tud olvasni a gondolataidban,hogy téged is lever-e sakkban.
 -Én benne vagyok-mondtam és Edward felé fordultam.
 -Én is-mondta.
 -Oké...-mondta Em- De van feltétel is... Ha Bella nyer...-elgondolkodott majd gonosz vigyor jelent meg az arcán- Edward...Megeszed az emberi kaját egy héten keresztül!-mondta.
 -Jó...-sóhajtott.
 -És te Bella... Ha Edward nyer akkor... Te mosod le a kocsimat teljes egy hétig.
 -Oké... ez csak autómosás...
 -Te nem láttad,hogy nézz ki az autója-mondta Alice.
 -Mindegy úgy is nyerek-mondtam vigyorogva és Edward-dal néztem farkasszemet.
 -Na azt megnézem...-mondta Emmet fülig érő vigyorral.

 Már nem tudom,hogy perce ment a játék... Mindenki feszülten nézte a játszmát. Én következtem és...
 -NYERTEM!-visítottam. A caslád minden tagja csak nézett engem.
 -Hú Bella... Ezt nem gondoltam volna... Tudod Edward-ot 50 éve nem győzték le-mondta Emmet- De öcsi most lealáztak! Egy hétig eheted a menzás trutyit- annyira nevetett,hogy már megkellet magát támasztania.
 -Bocs Edward...-mondtam neki.
 -Semmi baj,kell a változatosság...-mondta.
 -Én is ezt mondanám-röhögöt tovább Emmet. Néztem Edward reakcióját,hogy mit szól ahoz,hogy legyőztem és,hogy Emmet is piszkálja de ő is nevetet testvérével... 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés