18. fejezet
2009.12.01. 17:35
(Alice szemszöge)
Miután Edward sikerült "megnyugtatnom" lementem a nappaliba. Mindenki ott volt...
-Hogy van?-kérdezte Esme.
-Még mindig magát hibáztatja a történtek miatt... Most a szobájában van...-de legalább már ez is haladásnak számít. Eddig még soha nem ment be Bella szobájába legalább ez megtört.
Már éppen a gondolataimba merültem volt amikor egy látomás következett...
Aro-ék ide jönnek... Az egész Voultori... -ebben természetesen nem voltam biztos... A mostani látomásaim bizonytalanok...
-Mit láttál?-jött a kérdés Jazz-től.
-A Voultori jön...
-Mikor?
-Nem tudom.. talán még ma...-mondtam. Azt nem láttam,hogy miért jönnek...
Talán csak megakarnak minket látogatni... Még nem voltak azóta amióta Bella eltünt-én csak ebben reménykedtem.
A nap további részét olvasással töltöttem-mivel hétvége volt iskolába nem kellet menni-de ezt nem nagyon szoktam... Nem szerettem olvasni de valamivel elkellet töltenem az időt. Bár nem nagyon értettem mit olvasok mert máson járt az eszem: A Voultori minek jön ide? Persze lehet csak látoganti vagy nem tudom... De szerintem valami másról van szó...
Edward lehet,meghallotta,hogy jönnek Aro-ék ezért lejött a lépcsőn.
Már hallani lehetett a lépteket: a Voutolri. Akkor meg lehet ezért jött... Már látni is lehetett őket.
Carlisle felállt és az ajtóhoz sétált,üdvözölni Aro-ékat.
-Üdv barátaim!-köszönt nekik.
-Nektek is-mondta Aro,az Ő hangja se olyan volt már mint azelőtt...
Carlisle bevezette őket a házba,leültek a kanapéra.
-Tudom... nem ez a megfelelő alkalom... de mondani akarok valamit...vagy inkább bejelenteni...-mondta Aro és lehajtotta a fejét.
-Szerintem az utobbi időkben annyi...minden ért minket,hogy ez már nem fog semmit se tenni...-mondta Carlisle. A hangja nél-hol elcsuklott.
-David újra támad...-megfagyott a levegő a szobában-Természetesen most nem akarom,hogy harcoljatok... csak gondolom jobb ha tudjátok...
-Aro... ne haragudj de...-mondta Carlisle de Edward közbe vágott.
-Én csatlakozok!-szólalt meg hónap elteltével elöször. Felállt és Aro elé állt.
-Edward... nem kell... nem azért mondtam...
-Nem! Bosszút akarok állni amit Bella-val tett!-morogta és a keze ökölbe szorult.
Odamentem gyorsan hozzá és átöleltem. Lazított a kezén.
-Sajnálom... csak...-motyogta.
-Semmi baj Edward! Nyugalom...-mondtam. Próbáltam magabiztosnak látszani,az kellet volna még ha rajtam is látja a kétségbeesést.
-És... most David-nek nincsen társa... akivel ezt csinálja?Olyan,mint például Miranda volt?-kérdezte Carlisle.
-De van... De nem tudjuk a nevét... egyikünk képessége se hat rá... mármint jövőbe látás vagy ilyesmi... Csak David-et láttuk...-mondta- Alice,te láttál valamit?-kérdezte Aro.
-Nem semmit... csak azt,hogy jöttök... -bólintott.
-Mikor érkeznek körübelül?-kérdezte Carlisle.
-A héten...most körübelül száz újszülött lesz...-folytatta-És... ha úgy döntötök,hogy jöttök... Olaszországba kell jönnötök,Volterrá-ba... Most ott támadnak...
-Aro,azt hiszem mindannyian döntöttünk,ha valaki megy a családból mindnyájan megyünk.
-Köszönöm... -mondta hálával teli hangon.
-Akkor... mi pakolnánk,hogy még ma eltudjunk menni...
-Természetesen!-mondta. Látszott Aro-n,hogy hálás,hogy megyünk... de szerintem ha nemet mondunk se haragudott volna meg.
De hát ennek így kellet lennie... Legalább így részben elterelődnek a gondolataink.
-Jól vagy?-kérdezte Jazz-Zavartak a gondolataid.
-Igen...-mondtam és felvonultam a szobámba pakolni.
Hát igen... A sok ruhának az-az ára: sokat is kell pakolni.
-Alice... szerintem nem költözünk oda... Elég pár darab ruhát is vinned...
-Lehet... de minden napra kell legalább két ruha...-mondtam elgondolkozva-és nem tudom hány napra megyünk...
-Akkor pakolj be több napra...-adta meg magát.
Már nem úgy beszéltünk egymással mint régen... Ez nem az elmúló szerelem miatt volt.. Hanem egy családtag elvesztése miatt... Most szerintem mindenki igaziból: "meghalt".
Behúztam az utolsó bőröndömet is és levittem a nappaliba,mi repülővel megyünk. Aro-ék meg már elindultak.
-A repülő két órán belül indul...-mondta Carlisle-Taxit már hívtam... bármelyik percben itt lehet.
Perceken belül meg is érkezett....
Akkor most irány Olaszország... Volterra... Szembenézni régi és új ellenségeinkkel...
|