Mindent elmagyaráztunk a család többi tagjának,ők pedig türelmetlenül várták ki a történet végét.Talán Esmet,Alicet,és Rosaliet hatották meg leginkább a Charliekról való beszédem,viszont Emmett sem tudott elsütni egyetlen egy viccet sem.
- Hé,Bells!Bármikor számíthatsz ránk,tudod jól - Jött oda hozzám a 'mackós' bátyám,aztán átkarolt.
- Bella,a legjobb barátnőm vagy,szóval ha megpróbálsz elszökni Edwarddal,én megöllek titeket! - Fenyegetett meg minket Alice,mire szerelmem csak felnevetett.Biztos azt a jövőképet látta,amit Edward eltervezett,hogy elmenjünk innen. - Viszont most van valami,amit elszeretnék mondani.Remélem nem haragszol meg érte.
- Mit csináltál Alice? - Forgattam meg a szemeim.
- Kiválasztottam a menyaszonnyi ruhádat - Összehúzta magát.
- Valójában amúgy se lett volna semmi erőm elmenni próbálni,és bízok a te ízlésedben,bár remélem nem túl csicsás.Szóval köszönöm,hogy mindent elintéztetek nekem.
- Ennyi? - Lepődött meg.
- Mit vártál?
- Egy kicsit többet.Valami olyasmit,hogy kitörsz magadból.
- Nem fog ilyen történni.De megtudhatnám,hogy mikor lesz az esküvő?
- Egy hét múlva - Lépett közelebb Esme. - Annyira örülök nektek! - Borult Ő is a nyakamba.
- Megtisztelnél minket Bella,ha lehetnénk Aliceszel a tanúid - szólalt fel Rosalie,ami nagyon meglepett.
- Hát persze! - Vidultam fel.
- Elizabeth pedig lehetne a koszorúslány - Tette hozzá Alice.
- Tényleg,hol vannak Elizék? - Jutott eszembe.
ELIZABETH SZEMSZÖGÉBŐL
Aleccel már vagy két órája bent lehettünk a szobámban,és hallottuk,hogy a többiek is megérkeztek.Viszont egyikünknek sem volt kedve kimenni.Ezért beraktunk egy filmet,azt hiszem a címe Fűrész VI lehetett.Nem igazán voltam soha sem oda a horror filmekért,viszont Alec szerette őket.
- Szóval ez valami sorozat féleség? - kérdezgettem a filmről.
- Igen.Fűrész egy ember volt,aki arról lett híres,hogy sorozatgyilkos.De az előző részben meghalt,mivel idős volt már.És ezt a rendőr pasit bízta meg azzal,hogy folytassa azt,amit elkezdett.
- Miért csinálta ezeket? - Undorodtam el már a férfi gondolatától is.
- Az embereket a halállal hozta össze,csak hogy rájöjjenek,milyen fontos az élet.Azt akarta,hogy bebizonyítsák,hogy bármit megtennének az életért.
- Azért vágta le az elején a nő akkor a kezét?Ez elég beteg egy elmélet.
- Viszont hasznos is.Aki túl élte,már megbecsüli ezt az ajándékot Istentől.
- Ez nekünk még élet,vagy azt már elveszítettük? - Néztem oldalra Alecre.
- A vámpírságra gondolsz? - Nézett Ő is rám.
- Igen.
- Valamilyen módon biztosan az.Hiszen szinte bármi olyat átélhetünk,amit az emberek.Sőt,többet is.És örökké élvezhetjük ezeket.
- Nem lehet gyerekem - Tettem fel neki egy elméletet,amiért nem jó annak lenni,ami.
- Megteheted azt,azzal a valakivel,akit...választasz majd magad mellé,amit Bella és Edward.Örökbefogadsz valakit.
- Az mégsem ugyanaz,főleg ha kiderül,hogy a testvérem.És mégis,mi jó az Öröklétben,ha azt nem oszthatod meg senkivel? - Fordítottam vissza a fejem a Tv-hez.
- Miért kell mindenben a rosszat keresned? - Éreztem,hogy még mindig engem figyel.
- Talán mert nem volt részem sok boldogságban,és nem tudom,hogy mi az - Feleltem talán a kelleténél kicsit durvábban.
Erre már nem felelt.Csak a filmet figyeltük.Az újságírónő elment a Fűrész feleségéhez,hogy egyezséget kössön vele,viszont annyira nem érdekelt,hogy tudjam miről.Aztán elindult a lift felé,amiről kiderült,hogy rossz.Utána a lépcsőt kereste,aztán rávetette a nőre magát egy ember,valami vadkannak öltözve.A hirtelen jött képkockák miatt egy kicsit felugrottam,és közelebb kúsztam Alechez,aztán rátettem a kezem a vállára.Ösztönösen cselekedtem.
- Nem hittem,hogy egy vámpír is meg tud ijedni egy Fűrész filmen - Nézett rám mosolygva.Én is ránéztem,és akkor vettem észre,hogy milyen közel vagyunk egymáshoz.
- Csak,csak mondani akartam valamit - Hazudtam.
- Micsodát? - Még mindig mosolygott.Belenéztem szemeibe,és elgyengültem.Nem tudom mi történt,de minden porcikám beleremegett abba,hogy hozzásimultam testéhez.
- Én...nem tudom - Kicsit oldalra fordította mellkasát,és így már még közelebb voltunk egymáshoz.
- Eliz - Kezdett bele beszédébe,közben kezét rátette arcomra,és simogatni kezdte azt. - Engem nem érdekel,hogy tizennégy éves vagy.
- Ki mondta,hogy annyi vagyok? - Mosolyogtam.
- Miről beszélsz?
- Vámpír vagyok,nem emlékszel? - Incselkedtem vele,mire ő is elmosolyodott.
Nem szólaltunk meg többet,viszont ajka egyre jobban közeledett az enyémhez.Mikor már úgy éreztem,hogy eljött a pillanat,szemeimet becsuktam,és vártam,hogy megtörténjen.De Ő játszani akart.Megpuszilta a nyakamat.Aztán még egyszer.Egy helyen megállt,és nyelvével körberajzolta azt.Most kifejezetten forrónak éreztem magunkat.Utána elkezdett lefelé haladni,és megint csak fel.Mikor már ajkaim szélét csókolta meg,nem bírtam tovább,és éhesen övéi után kaptam.Ő sem tiltakozott,és azonnal viszonozta csókomat.
BELLA SZEMSZÖGÉBŐL
- Azt hiszem itt lehetnek bent - Fogtam meg Elizabeth ajtójának a kilincsét,és lenyomtam.
- Én inkább nem tenném - szólalt fel mellettem Edward,de nem hallgattam rá,és benyitottam résnyire.
Először csak annyit hallottam,hogy valakit ölnek,aztán megpillantottam az ágyon fekvő Alecet,és rajta lévő Elizt,amint hevesen falják egymást.
- Megölöm - suttogtam magam elé.
- Hagyd őket - Húzott vissza Edward,és csukta be az ajtót.
- De hiszen tizennégy éves!
- Vámpír!Lehet,hogy már van ötven is.Ne járjon ki neki a szerelem,ha már tizennégy évesen változott át?Amúgy is,idősebbnek néz ki azóta annál,amióta Alice öltözteti.
- És Alec?Miért pont vele? - Kezdtem lenyugodni.
- Féltékeny vagy rá? - Húzta össze a szemét.
- Mi?Edward,hogy feltételezhetsz ilyet?Én csak...igazából nem is tudom,hogy miért nem lehetnének együtt.
- Na látod - Mosolygott.
- Talán csak féltem,Elizt.
- Talán - Mosolygott még mindig.
- Mi olyan nevetséges?
- Semmi.Tényleg,semmi.Csak olyan jó azt érezni,hogy te az enyém vagy,szerelmem.
Én is elmosolyodtam,aztán beletúrtam a hajába,és megcsókoltam.
- Mennyetek szobára! - Nevetett fel Em,aki éppen arra járt.Biztosan csak véletlen...