/Éreztem hogy ott van , még se féltem. Nem tudom ki Ö nem tudom h hogy hívják mi a célja csak azt tudtam hogy itt van és figyel.Vigyázta az álmom, már két éve. Minden este ott ült az ablaknál de sose láthatam. Nem mutatkozott , mégis éreztem hogy ott van. Bíztam bene, tudtam hogy ö nem bántana. Vígyáz rám.
Sok féle elkébzelésem volt hohy ki és mi Ö. A fantáziám nem is mert hatrt hogy mi is lehet. Volt már vámpír ki menyaszonyának választott volt démon ki engem is démoná akartváltoztatni vagy egy szuper erövel bíró személy … De semelyik nem illet rá. Nem bírtam volna elképzelni hogy vért iszek vagy hogy öl. A harmadik elképzelés se illet rá nem tudom miért de ez így van./
A hegyi kunyhóban ( ami egy 2 emelete villa volt) a kandaló elött a barátaimra gondoltam ( akikböl nincs valami sok csak keten) akik lehet nyaralnak vagy otthon hűsölnek. A barátaimra akiket többe nem látok. Utolsó nyaram ebben a városból. NEm tudom mért de a szüleim engem sose engedtek a napra. Egyszerüen nem mehetem. Azt mondták ezért ittatnak velem˝ gyógyszert˝( aminek szerintem finom) mert ha azt beveszem akkor egy idö után megtudom. Sose éltem tovább egy helyen mint 1-2 év. Nem is voltak ezért igazi barátaim igazán. Hiába a vettek a nagynéniim minden féle divattervezőtöl ruhát, hiába vagyok szépa családom szerint.Más voltam és ezt én is tudtam.
-Kicsim elmentünk megleszel egyedül is? –halottam ahogy már nyitják is az ajtót meg se várva a válaszom de én azért válaszolok:
-Persze menyetek csak.- sose tudtam hova menek kéthetente el mindenki.
Külöben nem voltunk egy szokványos család. Anyu és Apu fiatalok voltak és nem változtak ,pont úgy ahogy a család többi tagja se rajtam kívül. Ott volt Alice Jasper páros akik néha nagyon furán tudnak viselkedni, de imádják egymást, Rose és Emmet mint tűz és víz de ök is imádják egymást. Esme és Carlise a nagyszüleim ök fogadták örökbe az elöbb felsoroltakat.Esme mindig otthon van velembár hol is legyen az otthon, ö szórakoztat amíg suliban vanak a többiek. Carlise pedig orvos . Nem tudok olyan kérdezni amire nem tudná a választ. Na hát ök a csalásom. Persze én vagyok a feketebárány. Mindenki enyira hasonlít a másikra csak én nem. Ja és a nevem Renesmee Cullen.
Csörömpölést hallotam a konyha felöl. Nem féltem hátha csak itt maradt valami amit elfelejtetek elvini. De azért elindultam lefele megnézni mi lehet az.
Két hang ütötte meg a fülem. Ismeretlen volt mindketü de ők ismertek engem a nevemet mondták. Most már féltem nagyon féltem.Félelmetes lett az otthonosan berendezett napali a folyosó a szobákal ahol anyit játszottam kiskoroban.Éreztem hogy ez egyiket ismerem . Tudtam és mégis féltem. A konyha ajtóban áltam nem is tudom hogy kerültem oda amikor kivágódott a bejárati ajtó és anya kíáltott valamit de akkor más késő volt kinyitottam az ajtót…