-Asszem beszélnem kéne veled és Bellával 6 szem köszt...-mondta Alice bár tudta, hogy apa is hallott mindent.

-Nekem is veled!-mondtam

Felmentünk a csigalépcsőn az emeletre. Bementünk a számomra kialakított szobába.

-Most mi van?-kérdeztük egyszerre anyuval

-Hát... Azt terveztem hogy, eljön Charile mert már régen láttuk, és holnap lenne az ideje hogy elinduljon csak láttam hogy barátunk,

Zafrina is azt tervzi, hogy eljön. Mit tegyünk?-avatott be remegő hangon.

-Mi megőrültél? Mért nem szóltál?-kérdezte anyu

-Meglepetésnek szántam.-mondta Alice

-Aha és ez rajtunk most, hogy segít?-kérdeztem

-Sehogy.-vallotta be a nagy néném lehajtott fejjel

-Nessie!-szólt rám anyu

Leültem a nagy piros francia ágyra ami a szoba felét elfolalta.

-Szerintem viszza kéne fordítani a papát.-mondtam morcosan mert nagyon hiányzott már.-Mivel Zafriát nem lehet. -folytattam

-Jo.-mondta Alice, majd anyu is  pár perc múlva-Ki mondja meg? -kérdezte Alice

-Majd én.Az én ötletem volt. -Mondtam szomorúan.

-Biztos? Elmondhatom én is.-mondta anyu

-Nem. Ne rád haragudjon.-mondtam szomúrúan

-Mikor hívjuk fel? Sürget az idő.-mondta Alice

-Add a telefont.-mondtam sóhajtva

Bepötyögtem a számot majd a "tárcsázás" gombra kattintottam.Két csörgés.

-Hallo? Itt Charlie.-mondta a papa.

-Szia papa Nessie vagyok.- mondtam folytott hangon

-Szia!Mi a baj?-kérdezte

-Nem tudsz eljönni most hozzánk mivel jön egy barátunk aki nem igazán kedves az emberekkel.-az emberekkel szót  kihangsújoztam nehogy félreértse.

-Értem. Mindenféle vendég fontosabb a családotoknál!-mondta mérgesen kicsordult egy könnyem

-Nem papa, csak azt a vendéget nem lehet eltessékelni.-válaszoltam folytott hangon

-Aha és engem lehet! -mondta-Tudodmit? Nem is kell hogy lássatok sőt soha többé nem kell hogy lássatok!!!-kiabálta majd lecsapta. Én zokogva ültem le az ágyra. Két kéz a vállamon volt, de én csak sírtam, és sírtam. Nem kellett megkérdezniük hogy, mit mondott a papa mindent tökéletesen hallottak nemsokkal késöbb, ajtónyitást hallottam, és tudtam hogy apu jött be majd még egy kéz a vállamon.

-Semmi baj minden rendbejön csak mi hárman elmegyünk hozzá holnap jó?-mondta apu és én elkezdtem lenyugodni.

-Jó.- mondtam szipogva.-Valakinek van egy zsepije? -kérdeztem

Valaki megdobott egy csomaggal és akkor láttam, hogy Jackob is ott volt úgyhogy összeszedtem magam majd megöleltem anyut.

~Köszönöm. mondtam képekkel

-Ez csak természetes. Nem kellett volna hagynom,hogy te hívd fel.-mondta

-Nem, semmi baj.-mondtam nem kellett magát hibáztatnia a kiborulásomért

~Hazamegyünk?-kérdeztm képekkel

-Menjünk.-helyeselt anyu.