Elegem volt a fekvésből. Már három napja fekszek. Semmi bajom, és a fájdalmat se éreztem már. Nagyapa azt mondta, hogy a közeljövőben még várható egy ilyen roham, és utána minden szempontból megáll az öregedésem. Javasolta, hogy beszéljek Nahuelel.
De legalább holnap mehetek suliba. Ki gondolta volna, hogy egyszer örülni fogok a sulinak. Hát én nem.
Jakobbal a szobámba kártyázunk. Igen, kártyázunk. Ennek az a magyarázata, hogy kijelentettem, hogy unatkozok, és ki akarok kelni. Jacob erre nem rá vágta:
- Egészen véletlenül van nálam egy pakli kártya. Amit (persze véletlenül) ágyban is tudsz játszani.
Nem állhattam meg nevetés nélkül.
- Szerencse hogy ennyi véletlen van.
Elkezdtünk játszani, Jake megtanított pókerezni. Mondanom se kell, hogy mindig elvert.
- Te ezt élvezed- gyanúsítottam meg amikor zsinórban harmadjára nyert.
- Á csak bele kell jönnöd, és igen élvezem. – nyílt száz wattos mosolyra édes szája.
- Mi van? – kérdezte, mert nem vettem le róla a szemem.
- Semmi, csak rajtad hagytam a szemem – ismételtem őt.
Az arca egyre kezdett közeledni felém, amire az én szívem a torkomba dobogott. Meg akar csókolni? Amikor már milliméteres pontossággal az ajka majdnem az enyémre tapadt, (éreztem a leheletét, és a melegségét) hát nem beállított Seth.
Mi szétrebbentünk, Seth minket nézett, én káromkodtam. Jake is csak ő nem magába.
- Te aztán tudod, mikor kell beállítani – jegyezte meg, és a szemei villámokat szórtak.
- Haver, bocsi. Én tényleg nem …
„ Pedig már majdnem megcsókolt”
- Szia Seth – köszöntem, majd nyugtatásul megszorítottam Jake kezét.
- Nessie jó színben vagy.
Önkénytelenül is összerázkódtam, amit persze Jake is észrevett.
- Azt el tudom képzelni. Nem ülsz le? – kérdeztem, mert szegény még mindig az ajtóban állt. Látszott rajta hogy ő is átkozza magát, mert megzavart minket.
- De, persze. Gondoltam benézek hozzátok.
- Legjobb időpontott választottad – füstölgött Jake.
Ha egy asztalnál ülnénk most bokán rúgtam volna, de így csak a kezét szorongattam.


(Jake szemszöge)
Ó hogy a franc! Ez az én szerencsém. Pont most kellet Sethnek beállítani?
Most amikor már olyan közel voltam hozzá. Ott fent is összeesküdtek ellenem, az biztos. Nem haragszom rá, de el kell ismerni, időzíteni, tud. Újra felidéztem magamban azt a pillanatot, amikor az arcunk olyan közel volt egymáshoz.
De Nessie foglya a kezem, és ez egy kicsit megnyugtat. Holnap elhívom, a La pushba.
(Nessie szemszöge)
Ahogy Seth kitette a lábát az ajtómon, mély csönd telepedett közénk.
Amit Jake tört meg.
- Van kedved kimozdulni holnap suli után?
- Még jó hogy van, már három napja itt porosodok.
Ezen nevetett egy jót, majd ő is búcsúzkodni kezdett.
Már épp az ajtón ment volna ki, amikor utána szóltam.
- Hé, Jake hova megyünk?
- Az legyen az én titkom – majd kacsintott egyet, és kiment.
Húú, ez randi lesz?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés