(Emmett szemszöge)




Felfutottam vele a szobájába, és gyengéden az ágyra fektettem. Szemeit lehunyta és hosszú pillái alól nézett rám. Még így is észrevettem a csillogó vágyat a szemeiben. Nem érdekelt semmi, csak az, hogy megint érezzem a meztelen, forró testét a sajátomon. Türelmetlen mozdulattal fejtettem le róla a ruhadarabokat, amit imitt-amott megadták magukat és egy reccsenéssel elszakadtak. Lizzy erre halkan felkuncogott és vékony karjait a nyakam köré fonva közelebb húzva magához. Ajkai perzselték az enyémet, amitől még jobban megfeszült a nadrágom. Halkan felnyögtem mikor csípőjét a keményedő ágyékomhoz nyomta. Egyik kezemmel megtámaszkodtam a feje mellett, míg a másikat a hátához csúsztattam, hogy kiszabadítsam a gyönyörű kerek melleit. Kicsit megborzongott a hideg érintéstől, de ajkai halvány mosolyra húzódtak, amikor egy határozott mozdulattal lehámoztam róla a csipkés anyagot. Szemeim végigfuttattam kerekded idomain, amitől a férfiasságom, szinte kiabált a szabadon engedésért. A nyakára tapasztottam az ajkaimat, erre Lizzy apró keze elengedte a nyakam, és a pólóm aljához siklott, és lassú mozdulatokkal kezdte lehámozni rólam. Közben ajkaim már mereven ágaskodó bimbóját kényeztette. Szerelmem zihálása egyre vadabb lett, és türelmetlen mozdulattal bújtatta át a fejemen a pólót, majd ingerlően végigsimította mellkasomat, egyenesen a farmerom övéig. Kezei remegtek, és nem nagy sikerrel próbálkozott a csat kikapcsolásával.
- Segítek – leheltem kéjtől elfúló hangon.
Kikapcsoltam a csatot, mire Lizzy kezei sürgetően tolták le a nadrágomon, s közben az ajkaimat ostromolta. Belemosolyogtam a csókba, milyen kis mohó. Eddig fel sem figyeltem erre a csekély tényezőre. Forró ajkai minden porcikámat végigjárta, kezdve a nyakamon, s egyre lentebb és lentebb haladva. A mellkasomra tette mindkét kezét, és egy határozott mozdulattal a hátamra fordított. De nem számított arra, hogy kicsi az ágy, amin fekszünk. Így én egy hatalmas csattanással a földre kerültem, Lizzy pedig rám esett.
Mindketten hangos nevetésben törtünk ki, és hálát adtunk az égnek, hogy a szülei nincsenek itthon. Mikor alább hagyott a nevetés, újra lecsaptam a megduzzadt, rózsaszín ajkakra, és ő szenvedélyesen viszonozta. Levegő után kezdtem kapkodni, amikor a mellkasomon pihenő kezei apró mozdulatokkal lentebb kezdtek siklani. Elérte az alsónadrágom szegélyét, majd kinyitotta szemeit, és barna szemeit az enyémbe fúrta. Ajkait huncut mosolyra húzta, majd belekapaszkodott a boxerba, és lehúzta rólam. Ajkai is felfedezőútra indultak, és az én agyvizem megint felforr, aminek eredményeképpen egy halk morgás tört elő a mellkasomból.
Lizzy felkuncogott, majd serényen folytatta a kábító kényeztetés. Édes ajkai elérték az ágyékomat, majd amikor megéreztem a forró leheletét, a testem megfeszült, és hangosabb morgás hagyta el a szám. A mámorító kényeztetés hamarosan vad zihálásokat váltott ki belőlem, mígnem a vállánál fogva felhúztam magamhoz, és birtokba vettem az ajkait. Gyors mozdulattal felpattantam, s újra az ágyra fektettem, és mielőtt fölé feküdtem volna lehámoztam róla falatnyi bugyiját. S immár a meztelen valójához érhetett a saját hideg, kőszikla testem. Ajkaink egymáshoz tapadtak, és a nyelvünk pajzán táncba kezdett. Egyik kezemmel megtámaszkodtam, hogy ne nehezedjek rá teljesen, a másik kezemmel pedig a lávaként égető testén simítottam végig, mígnem elértem teste legtüzesebb pontját.
Lizzy halk sikítással jelezte, hogy tetszik neki, amit csinálok. Ujjaim kényeztetése egyre vadabb és mámorítóbb lett, mígnem szerelmem megemelte a csípőjét, ezzel jelezve, hogy ő sem bírja ezt a „szenvedést”. Szenvedélyesen megcsókoltam, így beléfojtva a torkából feltörő sikolyát. S ekkor eggyé vált testünk. Hangosan felnyögtem amint megéreztem a selymes, forró nedvességet. Lizzy csípője vad mozgásba lendült, ezzel ösztönözve engem is. Lökéseim vadabbak, és erősebek lettek, szerelmemből és belőlem egyre kéjesebb nyögéseket kipréselve. Lizzy teste ívben megfeszült alattam, és hangos sikollyal ért el a csúcsig. Rá pár másodpercre én is állatias morgással értem el a mennyországot.

Percekkel később, még mindig zihálva feküdtünk egymás mellett. Az oldalamra fordultam, és felkönyökölve, hatalmas vigyor terült el az arcomon. Lizzy is mosolygott, s gyönyörű teste csillogott az izzadságtól, még úgy is, hogy szorosan mellette feküdtem. .Percekig próbálta kordába hozni a rendszertelen légzését, majd mikor sikerült, oldalra döntötte a fejét és megszólalt.

- Mi olyan vicces? – kérdezte halványan mosolyogva.
- Hogy te milyen mohó vagy – kuncogtam fel, mire Lizzy, amúgy is piros arca még vörösebb színbe váltott.
- Hmm… ezt hozod ki belőlem – felelte szégyenlősen.
- Akkor többször kell összevesznem veled, ha mindig ilyen reakciót váltok ki belőled a békülés során – vigyorogtam kajánul, mire ő is felkacagott.
- Alice is ezt mondta, amikor megpróbáltam lenullázni a bankkártyádat – kuncogta, mire a szemöldököm a magasba futott.
- Megpróbáltad lenullázni a számlámat? – kacagtam fel, amikor a szavai eljutottak elmémig.
- Miért, annyira lehetetlen lenne? – kérdezte ő, válasz helyett.
- Cica, a számlámon, már majdnem száz éve gyűlik a pénz – kezdtem bele a magyarázatba. – Nagyon ritkán veszek valami nagyobb dolgot. És szerintem, te egyedül lehetetlen küldetésbe kezdenél, ha le akarnád nullázni a számlám – hadartam egy szuszra, mire Lizzy elvigyorodott, és hozzám simult.
- Nem csak jóképű, hanem gazdag is – kuncogta.
- Elfelejtetted megemlíteni, hogy fantasztikus szerető – húztam fel az orrom.
- Nem, direkt nem mondtam – felelte ő, és maga köré tekerte a takarót, majd felkelt.
- Hogy? – kerekedett ki a szemem.
- Mivel, nincs összehasonlítási alapom… – kezdte ő komoly arccal, de a szája szegletében mosoly bujkált.
- Lizzy – morogtam, és utána kaptam, majd visszarántottam az ágyba. – Nem vagyok jó szerető? – kérdeztem, és csiklandozni kezdtem.
- De, te vagy a világ legjobb szeretője – visította ő nevetve. – Casanova elbújhat melletted, csak ne csikizz!
- Na, azért – ültem fel önelégülten. Majd meghallottam két szívdobogást, amik vészesen közeledtek a házhoz. – Cica rendbe kéne hozni magunkat, mert hamarosan megérkeznek a szüleid.
- A fenébe, így elment az idő?! – pattant ki az ágyból, majd a szekrényéhez lépett. Előszedett egy lenge nyári ruhát, és magára rángatta. Hohó, semmi melltartó, ez tetszik – Te is öltözz – nézett hátra a válla fölött.
- Én még kiélvezem a látványt – feleltem halál nyugodtan, és visszadőltem a párnák közé, majd a könyökömre támaszkodva néztem, ahogy Lizzy elővesz, még egy csipkés apró bugyit, majd azt is magára rángatja.
- Ha nem mozdulsz meg, akkor legalább ne nézz így! – mondta, és megint csak pirosba váltott az arca.
- Miért, hogy nézek? – kérdeztem, és vágyakozva megnyaltam az alsó ajkamat.
- Úgy, hogy zavarba hozol – motyogta ő, és szégyenlősen lehajtotta a fejét.
- Én ennek csak örülök – vigyorodtam el, és felpattantam, majd emberi szemnek, szinte láthatatlanul magamra kapkodtam a szétszórt ruháimat.
Lizzy szájtátva nézte a gyorsaságomat, és amikor elé álltam, mosolyogva átkarolta a nyakamat, majd lábujjhegyre állva, egy szenvedélyes csókot lehelt a számra. Ebben a pillanatban meghallottam a kulcs kattanását a zárban, majd pár percre rá Miranda hangját.

- Lizzy, kicsim! Itthon vagy? – kérdezte.
- Igen anya, mindjárt lemegyünk – kiáltotta vissza szerelmem, és mosolyogva rám nézett. – Na gyere Casanova, pofavizit – kacsintott rám, és kézen fogott.

Leérve a konyhába, Miranda széles mosollyal fogadott.
- Szia Emmett! – köszönt vidáman.
- Miranda, napról napra szebb vagy – bókoltam vigyorogva, mire Lizzy oldalba bökött.
- Hízelgő – pirult el ő, majd hellyel kínált.
- Emmett – lépett be Herold is. – Most kezdődik a futballmeccs, gyere, nézzük együtt, míg a tyúkok trécselnek – mosolyogta a feleségére kacsintva.
- Rendben – feleltem, majd egy apró mosolyt küldtem Lizzy felé, követtem az édesapját a nappaliba.




(Lizzy szemszöge)




Anya mosolyogva leült a konyhaasztalhoz, és kihúzta nekem a széket.

- Lizzy, kérdezni szeretnék valamit – mondta még mindig mosolyogva.
- Persze anya – feleltem, és leültem mellé. Te jó ég mit akar kérdezni?
- Szóval – kezdte anyám, és megfogta a kezem. – Hamarosan itt a születésnapod, és meg szeretném kérdezni, hogy mit kérsz tőlünk a tizenhetedikre?
- Oh, anya – sóhajtottam fel megkönnyebbülve. – Nem szeretnék semmit – ráztam meg a fejem, és szeretetteljesen megszorítottam a kezét. – Hiszen mindenem megvan.
- De kicsim – húzta fel a szemöldökét anya. – Nincs olyan, amire mindennél jobban vágysz?
- Nem, nincs – feleltem komolyan.

Vagyis egy dolog van, amire mindennél jobban vágyom, de azt sajnos te anyukám, nem tudnád megadni nekem – folytattam gondolatban, majd a nappali felé néztem, ahol Emmett és apa hangos szócsatát vívtak, hogy melyik a jobb csapat.

- Anya, én nem kérek semmit, mivel felhőtlenül boldog vagyok – mondtam végül mosolyogva.
- Nem baj, én akkor is kitalálok valamit – erősködött anyám, majd felállt az asztaltól, és kipakolta a vacsorának valót.
- Segítsek? – kérdeztem, és lemondóan megráztam a fejem.
- Persze, négy kéz többre megy – felelte anya vidáman, és nekiálltunk a vacsorához.

Amikor kész lett, anya bekiabált a fiúknak, hogy ha el tudnak szakadni a meccstől, akkor akár jöhetnek is vacsorázni. Mikor megláttam Emmett mártír fejét, az ajkamba haraptam, hogy visszafojtsam a feltörő nevetésemet.
Apa, anya és én jóízűen, falatoztunk, míg szerelmem, minden falattal megszenvedett. Persze ezt csak én vettem észre, és néha halkan felkuncogtam, mire Em az asztal alatt megfogta a combom, és egy gyengéd, mégis lassú mozdulattal, felfelé kezdet haladni. Ez annyira meglepett, hogy majdnem félrenyeltem.
Anya aggódva kérdezte meg, hogy mi bajom, mire én csak némán fejet ráztam, és egy gyilkos pillantást küldtem Emmett felé, majd folytattam az evést. Vacsora után, anya és apa leültek a tévé elé, én pedig elbúcsúztam szerelmemtől. Ő egy kacsintással jelezte, hogy nem megy messze.
Vigyorogva kívántam jó éjszakát anyáéknak, majd felbaktattam a szobámba, ahol nem kapcsoltam fel a villany, mert egyenesen a fürdőbe vettem az irányt. Jóleső borzongás futott végig rajtam, maikor megéreztem a meleg vízsugarat a bőrömön. Miután alaposan bedörzsöltem magam az illatos tusfürdőmmel, percekig csak folyattam magamra a forró vizet.
Egy szál törölközőben tértem vissza a szobámba, mert szokásomhoz híven, nem vittem be magammal az alvócuccomat. Miközben Emmett pólója után keresgéltem a szekrényemben, arra gondoltam, hogy merre lehet, hisz soha nem szokott ennyit késni.

- Már megint kínzol? – szólalt meg egy mély hang, én pedig ijedtemben majdnem felsikítottam.
- A frászt hozod rám – pihegtem a szívemhez szorítva a kezeimet, majd megpördültem.
- Igazán nem tehetek róla, hogy ennyire ijedős vagy – kuncogott fel ő, ördögien.
- Na, megállj! – fenyegetőztem, és egy hatalmas lendülettel vetettem rá magam. Megpróbáltam megcsiklandozni, de kudarcot vallottam, mivel gyors mozdulattal vaspántkén szorította le kezeimet. – Ez nem ér – durcáskodtam.
- De igen – felelte ő vigyorogva, majd hanyatt döntött, és megcsókolt. – Amúgy, mikor akartad elmondani, hogy hamarosan szülinapod lesz? – kérdezte tőlem, miután elváltak az ajkaink.
- Semmikor – feleltem egyszerűen, mire csak egy kérdő pillantást kaptam. – Emmett, nem szeretem a szülinapokat. Szerintem felesleges pénzkidobás az egész, és a vége úgy is az, hogy egy évvel öregebb lettem – húztam el a szám.
- De én adni akarok neked valamit – erősködött ő gyermekien.
- De nekem nem kell más, mert te csak az enyém vagy – motyogtam szorosan hozzásimulva. Ekkor megcsörrent a telefonom, tudtam, hogy ezen a késői órán ki hívhat. Kelletlenül kikászálódtam Emmett öléből, és felvettem a mobilom. – Igen, Alice?
- Szia! – köszönt csilingelő hangon.
- Mit szeretnél Alice? – kérdeztem türelmetlenül, és megigazítottam magamon a törölközőt, mire Emmett elvigyorodott.
- Engedélyt – felelte ő vidáman.
- Mire?
- Egy szülinapi bulira! – kiabálta bele a telefonba.
- Jaj Alice – nyögtem fel. Persze, hogy ő meglátta. – Muszáj?
- Igeeen – felelte ő elnyújtva ezt a kicsiny szót.
- De én… – kezdtem, és közben szerelmemre néztem, aki csillogó szemekkel nézett rám. – Na jó, legyen – adtam fel végül.
- Jaj de jó – ujjongott barátném. - Akkor neki is kezdek az előkészületeknek, hiszen csak egy hetem van, és annyi mindent el kell intéznem. A virágok, a kaja, és a gy…. – lelkendezett, de a mondat végét elharapta. – Most leteszlek. Szia! – majd megszakadt a vonal.
- Ez meg mi volt? – kérdeztem a sípoló telefont nézve.
- Alice, az már csak Alice – húzta fel a vállait Em, majd kitárta felém karjait. – Gyere a papához – vigyorogta negédesen.

Magamra kaptam a túlméretezett pólót, majd a törölközőt a földre dobva, bemásztam szerelmem mellé, aki azonnal a hűvös karjaiba vont. Elnyomtam egy hatalmas ásítást, majd megcsókoltam.

- Aludj édes – utasított gyengéd hangon.
- De nem akarok, annyi érdekeset lehetne alvás helyet csinálni – motyogtam álmos hangon.
- A világ összes ideje a miénk – csókolt bele a hajamba.
- Akkor jó – mosolyodtam el, majd még egy apró csókot nyomtam hideg ajkaira, és percek alatt az álmok világába merültem.


A következő napok, teljesen nyugodtan teltek. Leszámítva azt, hogy Alice az idegeimre ment a folytonos szervezésével, ráadásul anyámat is bevonta, így öt teljes nap a titokzatosság jegyében telt el. Pénteken már elegem lett, mérgesen kipattantam az ágyamból, és elővettem azt a farmerminit, amit még Bella választott nekem, majd a kedvenc szandálomat, és átöltöztem.

- Megyünk valahova? – kíváncsiskodott Em.
- Igen – Feleltem morogva. – Moziba, vagy bárhova, csak el innen.
- Kívánsága parancs – állt elém szerelmem, és idétlenül szalutált nekem, mire én elnevettem magam.
- Akkor induljunk – mondtam, és leindultam a nappaliba, ahol anya a telefonon lógott. Nem kellett sokat találgatnom, hogy tudjam, kivel trécsel. – Anya elmegyünk moziba – mondtam, mire csak egy apró bólintást kaptam.

Fejcsóválva vettem magamra a farmerkabátomat, majd kimentem a házból. Emmett pedig mosolyogva követett.
- Az én kocsimmal megyünk – szólalt meg, amikor a garázs felé vettem az irányt. – Még haza kell ugranom valamiért.
- Emmett Cullen – kezdtem kikelve magamból. – Ha te is elkezdesz titokzatoskodni, szavamra mondom, becsavarodok.
- Nyugi cica. Csak a mobilomért ugrunk haza – felelte békítő hangon. – Csak egy perc.
- Akkor jó – mondtam komoran, majd egy grimaszt vágva, bevágódtam a Jeep anyósülésére.
- Hisztis szuka – morogta az orra alatt.
- Hülye vámpír – öltöttem rá nyelvet, mire nevetve magához ölelt, és megcsókolt.
- Szeretlek.
- Én is szeretlek – mosolyodtam el.


Tényleg csak egy percig tartott, még a motort sem állította le. Habár, már kezdtem hozzászokni a vámpírsebességhez, még mindig meglepett a gyorsaságuk. Szélesen vigyorogva ült vissza mellém. A forksi moziba mentünk, mert ott soha nem voltak sokan, de azért jó filmeket adtak. Megvettük a jegyeket, majd egy hatalmas adag pattogatott kukoricával bevonultunk a vetítőterembe. Teljesen üres volt, mire mi a leghátsó sorba leültünk, és mosolyogva néztük a film előtti vicces reklámokat. Majd minden elsötétedett, és elkezdődött a film.


Teljesen belefeledkeztem a film nézésébe, amikor egyszer csak egy hideg kezet érezte a combomon. Ijedten kaptam felé a fejem, mire megláttam Emmett mézszínű szemében az elfojtott vágyat. Mosolyogva raktam le a mellettem lévő szépre a kukoricát, mire Emmett a derekamnál fogva az ölébe ültetett. Ajkaink azonnal szenvedélyes csókba forrtak össze. Kicsit kényszeredetten éreztem, magam, hisz ez mégiscsak egy mozi.
Emmett, mintha a gondolataimba látott volna, felpattant velem, és egy hatalmas ugrással a pavilonba ugrott, ahol még sötétebb volt. Halkan felnyögtem, amikor szerelmem keze a szoknyám alá siklott, megkeresve a bugyim vékony pántját. Egy határozott mozdulattal lekerült rólam a ruhadarab, nagy meglepetésemre épen maradva. Emmett gyengéden hanyatt döntött a vastag padlószőnyegen, és egyesével kapcsolta ki a szoknyám gombjait, minden gomb után, egy csábító csókot nyomva a ruha alul felszabadult bőrömre.
Halkan zihálva, döntöttem hátra a fejem, élvezve az izgató csókokat. Emmett ajkai egyre közeledtek a legérzékenyebb pontomhoz, és amikor elérték a céljukat, halk sikoly hagyta el a számat, amit szerencsére a film hangja elnyomott. Az érzéki kényeztetés halk nyögéseket csalogatott ki belőle, s a gyomrom hatalmasokat bukfencezett. Talán az izgalom miatt is, hogy bármikor lebukhatunk. Mikor már nem bírtam halk lenni, beletúrtam az éj fekete, göndör sörénybe, és gyengéden felhúztam magamhoz. Szenvedélyesen tapadtam az ajkaira, s közben a kezem a nadrágja övéhez siklott. Szerencsémre, most egy pattintással sikerült kikapcsolnom, mire győzedelmesen elvigyorodtam.
Emmett halkan felkuncogott, majd az alsónadrágjával együtt letoltam a nadrágját. A derekam alá nyúlt, és az ölébe ültetett, s ezzel az egyszerű mozdulattal a testünk eggyé vált. Zihálva hajtottam a fejem a hatalmas vállára, apró csókokkal borítva azt. Szerelmem légzése is felgyorsult, amikor én izgatóan mozgatni kezdtem a csípőmet, egyre gyorsabban, és gyorsabban.
Emmett zihálása egyre hangosabb lett, s benne keveredett egy állatias morgás. Hangos nyögések közepette élveztünk el szinte egyszerre. Nem volt túl hosszú ez a légyott, de annál élménydúsabb, és izgatóbb. Ajkaink egy újabb szenvedélyes csókban forrtak össze, egyszer csak Emmett arca eltávolodott tőlem, de csak annyira, hogy a szemembe tudjon nézni.

- Lizzy… – kezdte még mindig nehezen véve a levegőt. – Elizabeth Evens! Légy a feleségem!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés