Zihálva ébredtem fel. Már megint…
Mi történik? Miért álmodom ilyeneket? Ez nem lehet a jövő…
Megint csak odajutok, hogy megörűltem. Más lehetőség?
Reggel öt óra van. Gyorsan a zuhany alá áltam, és a sulihoz készülődtem. A meleg víz nagyon jól esett, segített egy kicsit észhez térni.
De csak nem volt nyugtom az álmomtól. Foglaljuk össze, mindig ezt álmodom, csak másképpen, de a lényeg ugyanaz.
Háború lesz, és van egy olyan sejtésem hogy köztünk, és… igen itt a bökkenő. Fogalmam nincs, kitől rettegek álmomban. Csak remélni tudom, hogy nem a csata végét látom.
Hamar összeszedelőzködtem, és elindúltam a kocsimmal a suliba.
A harmadik óra után kaptam egy SMS-t Jake-től hogy megint tábortüzes buli lesz a mi tiszteletünkre. Megkérdezte, hogy értem jőjjön-e. Gyorsan visszaírtam neki, hogy nem szükséges, segítsen inkább az előkészületekben. Addig is van időm kiderítenihogy mi van Suz-zal. Most nem rázol le egykönnyen!
Leültünk az ebédlőben, és Adat elküldtem innivalót venni, hogy négyszemközt maradhassunk.
- Suzie – szólaltam meg komor hangon – megijesztesz minket. Tudjuk, hogy van valami baj, amit nem mondasz el, de nagyon rossz passzban vagy mostanába. Olyan furcsa vagy, mintha kicseréltek volna. Ha nem akarod elmondani azt is megértem, de utoljára megkérdezem tőled: Mi a baj?
Rám nézett, és végre valami értelem sugárzott róla.
- A bátyám – mondta ki halkan a szavakat – eltűnt. Én rosszat sejtek. Brian soha nem lépet volna le, főleg hogy utána ne hagyott volna valami életjelet magáról. Lassan egy hete semmi, nem lehet elérni telefonon, és ő se hív. Érzem, hogy valami rossz történt vele.
- Ó .– tátottam el a számat. A szüleid nem hívták a rendőrséget?
- Ők nem hisznek nekem, szerintük csak egy kis magányra vágyott, és nem sokára haza jön. – fortyant fel.
- Sajnálom. – öleltem át.
- Ne… az olyan lenne mintha már… nem élne – sírta – nem akarom ezt hinni. Bíznom kell hogy egyszer csak beálít és úgy tesz mintha semmi nem történt volna.
Most már megértettem miért viselkedett úgy Suzie.
- Mit szólnál ha segítenék neked kerestetni? – jutott hírtelen eszembe az ötlet. Kirakhatnánk néhány fényképes papírt róla.
- Ez remek ötlet! – csillant fel a szeme. Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe?
- A ma nem jó, de utána bármikor ráérek.
- Az nagyon jó lenne, ha segítenél, köszönöm!
- Ugyan, mire vannak a barátok? – öleltem megint meg.
A suli végeztével beugrotam vadászni. Kicsit még nyúzottúl néztem ki, és úgy gondoltam igy gyűjtök egy kis erőt. Kicsit lelkiismeret furdalásom volt a buli miatt, elvégre úgy odaállítani, hogy épp előtte ettél…
Gyorsan megéreztem egy őz illatát, és becserkéztem őt. Jól esett a futás is, olyan féktelen érzés volt.
Épp félig elkészültem, amikor ágtörést hallotam hátulról. Azt gondoltam Seth már megint kajálás közben lep meg. Hátra fordúltam, és nagy nyomást éreztem a fejemen. Utána csak annyi rémlik, hogy koppan a fejem és elájulok, a fejjem lüktető fájdalmával.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés