-Nos, akkor elmegyünk moziba? – kérdezte a padlót fixírozta. Pár percig gondolkodtam. Természetesen látványosan. Túl feltűnő lett volna ha rögtön rávágom az igen. És persze az idegeivel játszadozni is jó móka volt-
-Persze. – mondtam, és szerényen elmosolyodtam.
-Akkor menjek érted vagy…..?
-Majd én megyek el hozzád. Ahol én lakom az nem túl….. biztonságos környék. – plusz amilyen szerencséje van vámpírokkal vagy egyéb más ragadozó állatokkal találkozik.
-Rendben. Akkor nyolcra jó lesz?
-Jó, mit nézünk? – kérdeztem kíváncsian. Mostanában nem nézegettem a mozi újságot.
-Hááát arra gondoltam, hogy valami horrort. Imádom a horrort. – mondta és megajándékozott egy lélegzetelállító féloldalas mosollyal.
-Jól hangzik. – főleg ha van benne vér. Elvigyorodtam. Újból elmosolyodott.
-Tetszik mikor ezt csinálod….- böktem ki
-Mit? – kérdezte és meglepettséget véltem felfedezni a szemében.
-Mikor mosolyogsz…az olyan…olyan jó. – mondtam a padlót bámulva.
Többet nem mertem megszólalni.
A csönd, ami köztünk volt nem volt kínos, inkább élveztünk egymás társaságát. Egészen az autómig kísért és ott megállt nekidőlve annak.
Bepakoltam a táskám és a tornacuccom.
-Akkor megbeszéltünk? – kérdezte bizonytalanul.
-Meg. – mondtam és egy gyors puszit nyomtam az arcára. Megfogta az arcát ott ahol megpusziltam A szíve egyre gyorsabban dübörgött és a lélegzete is felgyorsult.
.Rámosolyogtam. Elmotyogtam egy ,,Szia”-t és egy ,,Este találkozunk”-ot. Elösször 90-el mentem majd belehajtottam a kanyarnál.
***
Hazafele menet a zenét maxon hallgattam s dúdoltam a szám dallamát.
A mai napom tökéletesen sikerült. Örömömben még egy közös vásárlást is ígértem Alicenek. Mikor a városból kiértem felgyorsítottam.
Kb. 200-al mentem a 90-es úton.
Remek reflexemnek hála nem mentem neki semminek.
A telefon a zsebemben rezgett.
- Haló?
- Szia Bella. – mondta vidáman Alice. – Ne ijedj meg ha nem vagyunk otthon. Tudom, megígértem, de ma Jasper nagyon romantikus hangulatba került és egy hetet Párizsban töltünk.
- Oké, semmi gond. Jó szórakozást.
- Köszi, meglesz! Hozok neked ruhát. – mondta. – Nem is tudod mennyiüzlet van itt.
- És nem láttál valamit a mai estével kapcsolatban? – kérdeztem bizonytalanul.
- De láttam! Nem árulok el semmit sem. Viszont örülnék, ha azt a kék egybe ruhát vennéd fel. Azt láttam rajtad. Jól fogsz kinézni. De most leteszem mert mennem kell Jasperrel csónakázni. Oltári mi? Puszillak.
- Szia.
Miért kell mindig ilyen sejtelmesen beszélni?! Sosem tudom mire gondol! – morogtam gondolatban.
Mikor beálltam a garázsba Rosalie BMV-je már ott állt.Mikor beléptem a garázs ajtaján Rosalie – még Alice is megirigyelte volna –, úgy pattogott felém. Vigyorgott mint egy vadalma.
-Szia. – mondtam és felvont szemöldökömre csak egy legyintéssel válaszolt.
-Alice elmondott mindent. Szóval ma délután Én fogok dolgozni rajtad, mivel Alice éppen Párizsban van.
-De….. – folytattam volna,de közbevágott.
-Nincs de! –tiltakozott.
-El kell mennem vadászni. – mentegetőztem.
-Fél órát kapsz rá. – mondta és látványosan az órájára nézett. – Óra indul.
-Rose…- mondtam. Ismét közbevágott.
-Telik az idő. – Nagyot sóhajtottam és bevetettem magam az erdő menedéket nyújtó fái közé.Elkaptam két hegyi oroszlánt és egy fekete medvét. Mikor már tele éreztem magam, csak akkor indultam el a ház felé Mikor beléptem az ajtón egy hideg fuvallatot éreztem és azt, hogy valaki a karomnál fogva húz fel az emeletre. Találkozott a tekintetem Esmevel, aki rosszallóan csóválta a fejét
Rose a hatalmas tükre elé ültetett és elkezdte fésülni a hajam.
-Szóval…. Alice megmondta melyik ruha lesz rajtad. Azzal nincs gond. Viszont a smink és haj szerepe rám irányul. Csodásan fogsz kinézni. Mióta várok erre. – mondta és lelkesen mesélni kezdte, hogy mit is akar valójában….
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés