(Edward szemszöge)
-Nem tudom. - mondtam.
-Én a..azt hiszem, tudom. - szólalt meg Szerelmem.
-Miért jött? - kérdeztem egyszerre apámmal.
-Miután elmentetek, rá két hónapra megjelent Laurent. Azt mondta, Victoria küldte. Meg akart ölni, de megérezhetett valamit, mert egyik pillanatról a másikra eltűnt. Most már tudom, mi riasztotta el.
-És mi volt az? - kérdezte Esme.
-A vérfarkasok.
Ekkor betoppant Emmett és Jasper.
-Elvesztettük a nyomát. - mondta Em.
-És merre ment??
-Nem tudjuk pontosan, de Jazz szerint a rezervátum felé vette az irányt.
-Hm....akkor ha szerencsénk van, a farkasok megtalálják és megölik.
-Remélhetőleg.
xXx
(Jacob szemszöge)
Remélem ennek a vámpírnak sikerült elintéznie Cullent - gondoltam magamban.
Ott álltam a rezervátum szélénél és vártam, hogy Victoria visszajöjjön. Mi van, ha kiderült, hogy én küldtem?? Bella nem nézné ki belőlem, szóval nem lehet nagy gond.
-Hé! - végre megérkezett.
-Na végre, hogy megjöttél. - fordultam a hang irányába - Mi tartott eddig??
-Elmentem a Swan házhoz. Csak Edward és Bella volt ott, így hát megleptem őket.
-És?
-Talán sikerült volna, de a Cullen család közbeavatkozott. Megéreztem az illatukat, így hát inkább elmentem, de még így is utánam jöttek.
-Szerencséd, hogy leráztad őket.
-Tudom.
-És azt ugye tudod, hogy ezzel még nincs minden elintézve?
-Igen, tisztában vagyok vele, de mondd csak, miért nem te intézed el? Elvégre vérfarkas vagy. - kérdezte.
-Tudni szeretnéd, mi? Hát ha annyira érdekel, elmondom. Azért, mert ha én ölném meg akkor valószínüleg Bella tudomást szerezne róla. De ha már itt tartunk. Honnan tudtad, hogy Bellának hívják??? Nem mondtam neked a nevét.
-Többet tudok, mint gondolnád. - mosolyodott el.
-Hát jó, mindegy.
xXx
(Sam szemszöge)
Jacob jól tudja, mi történik, ha összebarátkozik egy vámpírral, aki ráadásul emberi véren él.
Jó messziről figyeltem őket. Jake egy vörös hajú vámpírnővel beszélgetett, és amennyire hallottam, el akarnak intézni valakit. Úgy látszik, még nincs tisztában a szabályainkkal. De nem baj, este átmegyek hozzá és megtudakolom, mit akar ettől a vérszívótól.
Az arcukat figyeltem, hátha megtudok valamit a vonásaikból. Sokszor megjelent rajtuk a gúny, a kíváncsiság és a düh. Nagyon remélem, hogy Jacob nem megy bele semmilyen játékba, mert ha igen, nagyon súlyos ítéleteket szabhat ki rá a vének tanácsa. És a nőről még nem is beszéltem, bár rá egyértelműen halál vár, ha még egyszer meglátom a közelben.
Még sokáig figyeltem őket, hallgattam a beszélgetésüket. Kb. fél óra múlva - ha jól vettem ki a szavaikból - elbúcsúztak, és a nő valami olyasmit mondott, hogy holnap visszajövök.
Szóval szövetkeznek..... - gondoltam magamban.
Jacob haza felé vette az irányt. Én inkább kerülő úton mentem haza, nehogy bármi is feltűnjön neki.
xXx
Mikor haza értem megvacsoráztam, majd elindultam a Black ház felé. Mindenképpen beszélnek kell Jacobbal.
Az ajtó előtt megálltam és bekopogtam. Jake nyitott ajtót.
-Óh, Sam, szia! - köszönt, de mintha meglepődött volna. - Apámat keresed??
-Nem, most veled szeretnék beszélni.
Beinvitált aztán leültünk a konyhában az asztalhoz.
-Billy itthon van?
-Nincs, miért?
-Akkor jó.
-Áteshetnénk már a beszélgetésen? Elég fáradt vagyok.
-Láttalak azzal a vámpírnővel. - kijelentésemre megdermedt. - Csak figyelmeztetni szeretnélek, hogy ha bármilyen kapcsolatot kialakítassz azzal a vérszívóval, nagyon megjárhatod. A vének tanácsa nem fogja elnézni neked. És én sem. Ha még egyszer meglátom itt azt a nőt, megölöm, de inkább azt mondd meg, mit akart tőled. Vagy te hívtad ide?
-Sajnálom, erről nem mondhatok semmit. - hajtotta le a fejét.
-Így is jó. Megparancsolom, hogy mondd el!
Megremegett.
-Én hívtam. - nézett rám.
-Miért?
-Mert megkértem, hogy ölje meg........Edward Cullent. - jelentette ki végül.
-Kicsodát?? - lepődtem meg.
-Azt a Cullent.
-De miért, Jacob? Mit ártott neked?
-Elvette tőlem Bellát.
-És úgy gondolod, hogy ha meghal, Bella elfogad és veled marad?
-Igen, ezt gondoltam.
-Nos, csak egyszer mondom el: Nagyon gyorsan állj el ettől a tervedtől, mielőtt még más is meglát vele. Ugye tudod mi lesz, ha a vének tanácsa rájön, hogy titokban egy nomád vámpírral randevúzol? Pláne ha Cullenék megtudnák, hogy miattad lett baja a kicsi fiuknak. Akkor felbomlik a szerződés.
-De hát az nem egy randi. - emelte fel a hangját.
Furcsa, hogy elkerülte a fogyelmét a másik érvem.
-Tudod, hogy értem. Viszont én most megyek, Emily vár. Ja és gondold át, amit mondtam, különben kénytelen leszek szólni a tanácsnak.
-Megértettem főnök - gúnyolódott.
-Akkor jó - mondtam, majd elhagytam a házat.
xXx
(Bella szemszöge)
-Bella, jobb lenne, ha itt maradnál nálunk, amíg nem sikerül eltávolítanunk Victoriát. - vetette fel az ötletet Alice.
Most itt ülünk a Cullen házban. A család nagy része a Victoria elleni küzdelmet tervezgeti, míg én és örökmozgó nővérem a szobájában ülünk.
Féltem őket. Egyrészt, mert ők a családom, másrészt pedig mert nem szeretném, ha miattam történne velük valami. Edwardról nem is beszélve....
-Hahó, Bella! - integetett Alice.
-Tessék? - "ébredtem fel."
-Szóval itt maradsz nálunk? - kérdezte
-Mintha nem tudnád - mosolyogtam rá.
-Azért jó lenne a te szádból hallani.
-Igen, itt maradok.
-Jujj de jó - sikkantotta, majd a nyakamba ugrott.
-Megfojtassz. - nevettem. -De el kéne mennem a cuccaimért.
-Dehogy kell, majd én adok. - legyintett - Annyi mindent terveztem. Elmegyünk vásárolni, megcsinálom a hajad, kisminkellek..... - és így folytatta a jobbnál jobb ötleteit.
-Egyszerre csak egy dolgot.
-Oké.
Még sokáig beszélgettünk. Elmondta melyik nap hova megyünk, mit csinálunk. Én általában csak helyeseltem, - amit sokszor meg is bántam - mivel már majdnem elaludtam. Ezt idővel Alice is észrevette, így hát utamra engedett.
Lefekvés előtt elmentem zuhanyozni és fogat mosni, majd bementem Edward szobájába és befeküdtem az ágyba.
Egy ideig még vártam, hátha feljön, de mivel nem jött, úgy döntöttem inkább alszok.
Szörnyű álmom volt.....
Egy erdőben voltam - mint a legtöbb álmomban. Ott álltam Edward mellett. Jobban mondva a holtteste mellett. Szememből kibuggyant egy könnycsepp. Majd még és még egy. Arra eszméltem fel, hogy egész testem rázkódik.
Nem tudtam, mi tévő legyek. Rohanjak, vagy boruljak le a földre és sírjak? Netán üvöltsek? Nem tudtam eldönteni. Normális körülmények között eszembe sem jutott volna elfutni. Most is csak azért vetődött fel az ötlet, mert Victoria pát méterre állt tőlem. Végül nem rohantam el.
-Nocsak, Bella, micsoda meglepetés - mosolygott.
-Hogy tehetted ezt? - órdítottam a képébe.
-Lassan a testtel, Bella. Úgy akarod végezni, mint ő? - kérdezte, s közben Edwardra mutatott. - Óh, elfelejtettem mondani, hogy neked nem ezt a sorsot szántam. Bár be kell valljam, először veled akartam végezni, de aztán belebotlottam Jacobba.
-Jacobba? - kérdeztem rémülten. - Jacob Blackbe?
-Igen. Ő mondta, hogy tegyem el láb alól a te drága vámpírodat.
-Az nem lehet.... - suttogtam.
-Bella! Bella, ébredj fel! - rázogatott Kedvesem.
Ekkor kinyitottam a szemem. Boldogan vettem tudomásul, hogy csak rosszat álmodtam, de volt egy olyan érzésem, hogy ennek még nincs vége. Valami készülőben van.