(Edward szemszöge)

-Egyébként Edward.-kérdőn néztem rá-Tudtál arról hogy a mi kis Bellánknak van egy piercingje?-a szemem kikerekedett és még levegőt is elfelejtettem venni.

-Ho-ho-hol?-dadogtam

Alice vigyorogott és belefogott mondandójába-Hát a...-várt pár percet csak azért hogy kínozhasson,aztán nagy levegőt vett
-Alice,nem mondod meg ugye?-vágtam egy fintor

-Nem-a fogai úgy világítottak mint egy ezer wattos izzó.
Felnyögtem és lecaplattam a nappaliba,kobold húgom jött a nyomomban.
Lehuppantam a kanapéra és vártam hogy beszélni kezdjen,de ahelyett hogy Alice csicsergett volna Emett sikításátt halottam az erdőből.
Végül a pöttöm Alice és én is az ablakot keztük el vizslatni.
Mit csinál Rosalie ami ennyire kiakasztja a nagy melák bátyámat?
Aztán Emett előtűnt a fák közül és a ház felé kezdett rohanni,amilyen gyorsan csak tudott.
Bezárta az összes ajtót és halálra révedve járkált fel-alá amig én és Alice szakadtunk a nevetéstől.
-Nem ér Edward!Miért kellet belepiszkálni a magánéletembe?-fonta össze karjait a mellén.-Te örülnél neki ha mesélnék valamit Bellusnak?-felmorogtam,már majdnem rávetettem magam amikor Rosalie szikrázó tekintetével találtam szembe magam és egyből leszűrtem-Emett az övé.
-Emett Dale McCurtney Cullen!-szólt kedvesen nővérem,höh,most megkapja-Akármeddig könyöröghetsz,nem fogok megbocsátani...-a nagy mackó már majdnem közbeszól,de Alice leintette és csillgó szemekkel figyelte Rose-t-hacsak...nem teszed meg azt amit kérek tőled.-Emett csak bólintott

-Hát akkor Emett maci kihúzza magát elrobog Alice szobájába és felveszi azt a ruhát amit az ágyon talál.-Alice már dőlt a nevetéstől,de nem akarta lelőni a poént így nem gondolt arra hogy mi fog történni.Emett felszaladt Alice és Jasper hálójába és szitkozódva öltözködni kezdett.

-Nem,nem,nem!-ordította-Ezt nem kérheted cica!
-De!-válaszolt Emettnek ellentmondást nem tűrő hangon.Jasper épp időben jött hogy láthassa a nagy műsort.
-Sziasztok!Itt meg mi folyik?-értetlenkedett,felmérve az érzelmi állapotot.
-Hát Emettből balerínát varázsolunk és ez még semmi...-Alice nem folytatta mert a nagy melák megjelent a lépcsőn és kecsesen mozogva letáncolt.
Az egész nappali zengett a nevetéstől,Rosalie büszkén,Jasper pedig elismerően néztek Emett-et.
Ő csak durcásan motyogott magában és lábujjhegyen táncikált Rosalie elé.
-Na cicám,végeztél?-édelgett
-Sajnos nem Emett,még van pár dolog amit meg kell tenned nekem-Alice felpattant Jasper és én mellőlem,megmarkolta Emett kezét és felvonszolta az emeletre Rose-al a nyomában.A fürdőajtő becsapódott és Emett felordított.-Az már nem!
-Te akarod...

-Jó,jó.-adta meg magát végül
Amíg fent ők az emeleten tüsténkedtek addig Japer és Én sakkoztunk,pár menet után-amit én nyertem meg-valaki kopogtatni kezdett.
Felálltam és lassan emberi tempóban indultam meg az ajtó felé,sarkig tártam és nem kis meglepetésemre Bellával találtam szembe magam.Köszönés helyett felkaptam és nyomtam egy puszit az arcára,mire elpirult.
-Szia!-köszönt,mosolyogva
-Szia!-a nappali felé kezdtem húzni-Jókor jöttél!Em és Rose veszekednek.-nevettem fel
-Óh,akkor nem kéne..-nem hagytam hogy befejezze a mondatot.
-Nem,az ő veszekedésük teljesen más.Majd meglátod.-leültem a kanapéra és magam mellé húztam.
-Kíváncsi vagyok hogy miben különbözik egy normál balhétől-ráncolta a homlokát

Jasper leült a fotelba és biccentett Bellának aki csak dobott egy mosolyt.
Gyönyörű volt ilyenkor.
Szemébe néztem és éreztem hogy nem járok messze attól hogy megcsókoljam,de összeszedtem magam és szemem a lépcső tetejére szegeztem.
Rosalie kecses mozdulatokkal sétált le a lépcsőn,megállt Bella elött és üdvözölte.
-Szia Bella,én Rosalie vagyok.Örülök hogy megismerhetlek.-mosolygott bájosan
-Helló!Én is.-Bella viszonozta a mosolyt.
Rosalie a szoba közepére állt és megköszörülte e tortkát,Alice leszáguldott a lépcsőn és elhelyezkedett Jazz ölében.
-Szeretném ha előkészítenétek a kamerát,fényképezőgépeket és miegymást,mert amit itt látni fogtok azt muszálj lesz megörökíteni.-vigyorgott Rosalie és mutogatott
.-És most jöjjön hát a nagy Emettina!

Amint kimondta ˝Emettina˝ megjelent a lépcső tetején sminkben és parókában,mindenki nevetett,fényképezett Emett meg csak puffogott,de készségesen táncolt.A szemhéja halványkék volt a szája tűzpiros és a paróka...hosszú vörös tincsek lógtak Em nyakában.Előkaptam a telefonomat és kattintgatni kezdtem,Bella annyira nevetett hogy az ölembe feküdt és fogta a hasát.
Bátyám felhagyott a táncal.
-Oké,oké!Befejeztük?-sohajtozott

-Még nem bocsátottam meg.-jelentette ki Rosalie két nevetőgörcs között.
-Még van egy feladatunk számodra-csiripelte Alice-Meg kell kérned Carlisle kezét,két perc múlva belép az ajtón,addig gondold meg mit mondasz neki.Beszélj úgy mindha Rosalie-t győzködnéd.Csinálj úgy mint első alkalomma-magyarázta és közben bemutatta Emett mozdulatait.

Közben hallottuk ahogy Carlisle kocsija megáll és a ház felé lépked.
Mindenki leült Emett elbújt az ajtó mögé.
Síri csöndben figyeltük az akciót.

-Sziasztok!Á Bell...-nem tudta befejezni mert Em körülölelte jobb lábát és térden állva könyörögni kezdett.
-Kérlek gyere hozzám!Mindent megteszek,hagyom hogy nézd a Zorro százhuszadik ismétlését,és Don Alejandro csupasz felsőtestét!

Csak kérlek,nem,könyörgöm hogy gyere hozzám.Szökjunk el csak mi ketten,gyere!-a lányok kacagni kezdtek,Jazz visítva röhögött én pedig próbáltam visszafogni magam.Carlisle végül elindult felénk maga után húzva a csodás Emettinát.
-Itt meg mi folyik?-tudakolta
-Rosalie bosszút állt Emetten-fuldokolta Jasper
-Így már mindent értek,de Emett légyszíves szállj le rólam.-nézett rá kérlelően.
Két perc sem telt el és Emett leroskadt Bella másik oldalára.
Rose csak a fejét csóválta.
-Nem szeret.-játszott színpadiasan,ekkor az ajtó kinyílt és egy nem várt vendég lépett be rajta.

-Na ki van itt?

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés