3. fejezet
2010.08.30. 12:30
-Shh..! Nyugodj meg!- próbáltam nyugtatni.
- Hogy nyugodhatnék meg, mikor hat nap múlva megfogok halni?- kérdezte kétségbeesetten. Nagyon megsajnáltam. De tényleg, miért kell nekem ennyire szadista bunkónak lennem? Nem akarok embert ölni, és megpróbálom Jessica-t is megkímélni.
- Honnan tudsz te ennyit? - kérdezte hirtelen. Most mit válaszoljak? Mondjam meg neki, hogy én vagyok aki megfog téged ölni, de ne aggódj, nem direkt öllek meg. Csak simán azért mert ez a dolgom.
- Mert, ott voltam mikor megölte a barátnőmet- végül is ez félig igaz. Tényleg ott voltam, csak hogy a barátnőmet nem valaki, hanem ÉN öltem meg.
- Tény...Tényleg? - dadogta. Még jobban megöleltem.
- Igen. De hol nézted meg?- kérdeztem hirtelen, mert rájöttem, hogy ha látta a kazettát, akkor nála kell lennie.
- Otthon.
- És a kazetta még nálad van?- kérdeztem, de tudtam a választ.
Bólinot.
-Ne engedd hogy más is megnézze. Holnap add ide nekem és én elintézem a dolgot.
- Miért intézed el a dolgot. És még is hogyan, minek?-kérdezte
- Van egy kis leszámolóm! Gyere menjünk órára, mert a végén még lekéssük!- mondtam és kiléptünk a teremből. Majdnem mindenki megnézett minket. Vagy azért mert én vagyok az új lány, vagy mert Jessica vörös,duzzadt szemeit meglátták. A következő órám nekem matek volt és pechemre Jess-nek is. Mivel a mellette lévő hely szabad volt ezért odaültem. A matekot, mint tantárgyat utálom és most már a tanárt is. Ahogy jobban körülnéztem, az első padokban csak fiúk ülnek. Nem jöttem rá miért, egészen addig míg a tanár nem kezdett el kacsingatni felém.
- Te Jess! Ez a tanár...- suttogtam
- Vigyázz vele! Soha ne legyél vele kettesben!- suttogta.
Szóval ne legyek evvel a tanárral kettesben. Miért talán bántana? Esélye sem lenne. Miért nem ő nézte meg a kazettámat? Jaj, már megint rám kacsintott. Legyen már vége az órának! Mire ezt kigondoltam volna, kicsengettek. Az összes lány a lehető leggyorsabban összepakolt és kimentek. Én is követtem Jess-el a példájukat. Mikor kiértünk mentünk a következő óránkra. Nekem fizika volt, neki meg kémia. A fizika a matek teremmel volt szembe, ezért nem kellett sokat mennem. Mikor beértem a tanár is bent volt. Hasonlított a Seattle-ben lévő fizika tanárhoz. Az is mindig kedvesen nézett mindenki, kivéve rám.Ilyenkor tudom hogy meglátták a bennem élő szörnyeteget. Leültem hátra az utolsó padba. Mivel fizikából profi vagyok, és több diplomám is van, ezért gyerekjáték az egész. Legalább is nekem.
Az órán a tanárnő vagy Ms. Cope többször is felszólított. Nem kérdés, hogy következő órán engem feleltet. Mivel minden kérdésre tudtam a választ úgy gondoltam felelni is könnyű lesz. Mikor vége lett az órának elindultam a menza felé. Már csak biológiám volt meg tesim. Mivel nekem inkább vízre van szükségem mint ételre, ezért egy almát és egy üveg vizet kértem. Leültem egy üres asztalhoz. Jessica-t még nem láttam, ezért inkább nem megyek a társaságához. Ekkor viszont éreztem, hogy a kezemmel valami puhát fogok. Ránéztem a kezemre, de nem fogtam semmit. Ekkor bejött Jess, és a szemével elkezdett keresni valakit. Mikor meglátott, odajött hozzám elégé sietősen és leült. Majd felhúzta a hosszú pólójának ujját. Megdöbbentem, mikor megláttam a kezén egy feketekéz nyomot . Hát persze, amikor éreztem valami puhát, akkor a tudatalattim támadott a következő áldozatomra anélkül, hogy én tudnék róla. És az áldozatom most Jess volt.
- Láttam az arcát és nagyon félek! - mondta sírás határán.
- Hogy történt?- kérdeztem, mert most nem voltam ott.
- Hát bementem a mosdóba. Megmostam a kezem, mert valami ragacsos anyag került rá. Mikor a tükörre néztem megláttam őt. Megfordultam, nem volt ott senki, de amikor visszanéztem újra megláttam. Közelebb volt, kinyúlt a tükrön át és megfogta a kezem. Akkor kirohantam, hogy megkeresselek téged. - mondta sírva. Ekkor bejött Edward Cullen és a testvérei. Edward mikor rám és Jessica-ra nézett, akkor meglepettnek tűnt, de utána megrémült, mintha tudná mi történt Jess-el.
Edward szemszöge:
Az egész napom unalmas volt. Egyetlen érdekesség az volt, hogy az új diák gondolatait nem hallom. Irodalom órán kikellet mennie a mosdóba, de ő nem a mosdóba ment, hanem a folyosóra telefonálni. Mikor a vonal túlsó végén megszólaltak ó csak ennyit mondott: Hét nap!
Furcsa egy lány, az már biztos. Mikor először ránéztem mintha valami furcsa, sötét erő lenne vagy valami hasonló. De a napom akkor is unalmas volt. Mikor az utolsó órámnak is vége lett, megvártam a többieket. Együtt mentünk be a menzára. Mikor beértem és megláttam Jessica-t vöröslő szemekkel, tudtam, hogy valami nagyon rossz történhetett vele. Jessica egy pletyka éhes lány, és nem önti ki a szívét egy olyan lánynak, aki csak ma jött ide először. Mikor meghallottam a gondolatait megdöbbentem. Jessica a lány WC-ben volt. Kezet mosott és mikor a tükörbe nézett megjelent egy fekete hajú lány. Hátra fordult nem volt senki, de amikor visszafordult a lány még közelebb volt hozzá és megragadta a kezét. Megrémültem. Ez a valami egy... egy.. nem is tudom, hogy mi, de annyi biztos hogy egytermészet feletti dologról van szó. Kivettem a tálcámra egy dobozos kólát, meg egy szelet pizzát majd kifizettem és leültem a szokásos asztalunkhoz. A többiek is követtek engem.
" Miért ijedtél meg Edward?" kérdezte Jazz gondolatban. Nem válaszoltam. Lehet, hogy Jessica nem is látott semmit, csak szívott valamit. Vagyis ebben reménykedtem, nem akartam lebuktatni magunkat. Ezért reménykedtem benne. Újra átfésültem Jess gondolatait, de ő teljesen józan és tiszta volt. Nem képzelődött, de én még mindig nem hittem neki. Egészen addig amíg fel nem tette a kezét az asztalra, ahol látni lehetett, hogy hol ragadta meg a kezét az a fekete hajú, rémes kinézetű lány.
|