9. fejezet
2010.09.06. 17:55
Bella szemszöge:
Reggel az órám ébresztett. Gyorsan felkeltem és felöltöztem. Megfogtam a táskámat és leballagtam a konyhába. Egy pohárba öntöttem vizet és megittam. Nekem ez bőven elég volt, felért egy kiadós reggelivel. Felkaptam a táskám meg a kabátom és kimentem. Esett a hó. Annyira nem szerettem, mivel így nehezebb volt a szörnyetegnek, de még mindig jobb, mint a napsütés. Mai napon nagyon fel vagyok spannolva. Talán a tegnap esti dolog miatt. Pont úgy érem magam, mint az első gyilkosságomnál, csak most sokkal jobban fel vagyok rá pörögve. Ha megtehetném legszívesebben adnék még pár napot Tanya-nak. Persze nem azért, hogy tovább élje az életét, hanem,hogy tovább kínozzam. Hűha, most jövök rá, hogy mennyire is szeretek ölni... Vagyis nem szeretek, de most jól esik. Mikor beértem az iskolába Jessica felém futott és rám ugrott. Mint mindig most is sírt. De tudtam, hogy miért.
- Megölte az apámat!- ordította, mire mindenki felénk nézett.
- Kinek halt meg az apja? -kérdezte Mike.
- A tiéd fog meghalni te állat!- ordította Jess Mike-nak és arcon csapta. - Szerinted? Szerinted kinek halt meg az apja? Mondjad!- kiáltotta, mire mindenki döbbenettel bámulta Jess.
- Shh Jess, nyugodj meg. Mike-ot pedig elintézem én! - leültettem Jessica-t a lépcsőre és odafordultam Mike-hoz. Arca még vöröslött Jess ütésétől.
- Hogy lehetsz ilyen bunkó? Te seggfej! Miért nem tudod egyszer befogni az a szétnyitható valamit, amit te a szádnak nevezel! Megértetted? - kérdeztem és fortyogtam a dühtől. Mekkora egy seggfej! Nem reagált, ezért a lábára léptem. Felordított, pedig nem is magassarkúban voltam szerencséjére.
- Megértetted? - kérdeztem újra, mire hevesen bólintott. Mindenki röhögött Mike-on, de sajnálták Jessica-t. Odamentem Jess-hez és felkaroltam.
- Gyere menjünk be a terembe!- mondtam neki mire bólintott.
Elballagtunk a terem felé. Az iskola teljes némaságba burkolózott. Senki nem szólt semmit. Éreztem a tekintetüket s mikor felnéztem mindenki máshova kezdett el nézni.
- Miért némult meg mindenki? - kérdezte Jess.
- Mert leugattuk Mike-ot- felkuncogtam, de már abba is hagytam.
- Ne nézzetek már! Beszéljetek vagy tudom is én mit, csak csapjatok zajt!- kiabált Jess és bementünk a terembe.Jess-t leültettem a helyére. Mellé akartam ülni, de valaki leszólított.
- Szia Bella! Beszélhetnénk? - kérdezte egy bársonyos hang.
Ránéztem és bólintottam. A helyünkre mentünk és leültünk.
- Azt szeretném kérdezni tőled, hogy tudsz-e valamit egy elátkozott kazettáról?- kérdezte még mindig ugyanazon a bársonyos hangon.
- Igen, tudok. - mondtam neki, mire a szeme reménykedően csillogott.
Ám ekkor becsöngettek így mind a ketten megnémultunk. Elővett egy papírt és elkezdett írni majd odatolta hozzám.
" Mit tudsz erről a kazettáról? " írta rá gyöngy betűivel.
" Sok mindent, de téged mit érdekel? " írtam vissza és elé toltam a papírt.
" Hát az egyik ismerősöm látta a videót és... hát nem tudnál rajta segíteni?" tolta elém.
" Nem. Nem tudok segíteni... Én csak egy túlélő vagyok, aki látta meghalni öt barátját. Mindent tudok a kazettáról, de ezt nem lehet túlélni!" írtam vissza.
Edward szemszöge:
" Nem. Nem tudok segíteni... Én csak egy túlélő vagyok, aki látta meghalni öt barátját. Mindent tudok a kazettáról, de ezt nem lehet túlélni!" írta vissza. Tanya meg fog halni. De lehet,hogy túléli mert vámpír, de ne biztos.
" Hogy haltak meg a barátaid, ha szabad kérdeznem?" írtam udvariasan és a papírt eltoltam. Megnézte és elkezdett írni. Majd elém tolta
" Nem szívesen válaszolok rá, mert nagyon fáj a visszaemlékezés! De amióta Jess látta minden újra kezdődött! " írta és Jess-re néztem. Szóval aza fekete hajú lány volt a gyilkos. Ekkor a tanár felénk közeledett, hogy elvegye a papírt. Gyorsan kicseréltem a házimra. Senki sem látta, vagyis reméltem. De amilyen gyors voltam valószínűleg csak egy elmosódó csíkot láttak belőle. Ránéztem Bella-ra, aki kikerekedett szemmel nézett rám. Nem láthatta, mert senki szeme nem olyan jó, hogy meglássa.
- Megnézhetném a papírt?- szólt ránk a tanárnő. Odaadtam a papírt, és megnézte.
" A francba, ez csak a házija. Soha nem tudom elkapni!" mérgelődött mire halkan felkuncogtam. Bella még jobban megdöbbent. Vajon hallotta? A tanár visszaadta a házimat és elment. Ekkor a tv bekapcsolódott. Szemcsés volt az adás. Jess rögtön megrémült. A tanárnő odament és kinyomta, de miután elment újra bekapcsolt. Visszament és kihúzta a tv-t, de az újra bekapcsolt. Áram nélkül is működött, majd a képernyő fekete lett és csak egy fehér kör látszódott.
- Itt van!- súgta nekem Bella.
Majd egy kutat mutattak. És egyszer csak kimászott belőle az a lány. Egyre közelebb jött, majd egy a kép egy kicsit eltolódott. Mikor visszaállt a lány még közelebb volt. Mikor már nagyon közel ért, eltűnt a kép és már megint a kört láttuk. Majd megszólalt egy hang.
- Négy nap múlva...- és a tv- kikapcsolt. A tv-ből elkezdett csöpögni a víz, s mikor Bella-ra néztem, láttam, hogy a haja csurom víz, és a padló is körülötte, majd hirtelen eltűnik. De Bella haja még mindig vizes és fekete. És mintha megnőtt volna, majd az is elkezdett száradni. Nem tudom, hogy csinálta, de biztos vagyok benne, hogy valami köze van a Tv-hez.
|