( Alice szemszöge)

A mellettem álló Edwardra pillantottam. Ő tudta, mi zajlik le bennem. Hirtelen a tekintetem elhomályosult, látomásom lett. A képkockák befejeztével, már tudtam a választ.
- Megismételné a kérdést? - intéztem szavaimat a nő felé. Kelletlenül felsóhajtott.
- Kijelenti-e Ön, Alice Marie Brandon, hogy az itt jelenlévő Edward Anthony Mason Cullen-nel házasságot köt?
- Igen, kijelentem. – Húztam ki magam. A nő Edward felé fordult. Látszólag jobban érdekelte az ő személye, mint én.
- Kijelenti-e Ön, Edward Anthony Mason Cullen, hogy az itt jelenlévő Alice Marie Brandon-nal házasságot köt?
- Igen, kijelentem. – Hangzott el bátyám válasza is.
- A rám ruházott hatalomnál fogva, önöket ettől a pillanattól fogva házastársakká nyilvánítom. Megcsókolhatja a menyasszonyt. – Húzta el a száját a nő. Kuncognom kellett rajta. Edwarddal egy gyors szájra puszit váltottunk egymással. Fura volt. Tök bizarr. A nő miután elvégezte a teendőét, távozott. Szóval mostmár hivatalosan is Mrs. Edward vagyok.
- Ha-ha. Nagyon vicces. – Morgott fel mellettem a „férjem”.
       

   ( Edward szemszöge)


Ezzel is megvolnánk. Király és férj lettem. Nem tudom, melyik a rémisztőbb jelenség. Mostmár mi hozzuk a szabályokat Alice-szel. Lesz néhány változtatás, az biztos. Carlisle gondolatai arról tanúskodtak, hogy elégedett. Jasper dühös és mérges volt. A katonáknak még mindig le kellett fogniuk őt. Emmett pedig… khm… Kibékült Rosalie-val, így visszatért a perverz éne. Nem hittem volna, hogy valaha is ezt fogom mondani, de hiányzott a perverzsége. Már úgy megszoktam.
- Hogy van a gerlepár? – Kezdett el vigyorogni.
- Mi van, el tudtál szakadni Rosalie nyelvétől? – Mióta kibékültek, nyalták-falták egymást. Néha a leggusztustalanabb helyzetekben. De most elnéztem nekik. Kivételesen.
- Ugye nem fogsz rámászni a húgira? Olyan kis törékeny szegény. Most befolyásolható állapotban van. Ha mégis egymásnak esnétek, ne felejtkezzetek el védekezni. Mekkora a méreted Edi fiú? Biztos találunk neked valamit. Mondtam neked bébi, hogy vegyünk nekik nászajándékot. Egy mikroszkópra nagy szükségük lesz. – Sóhajtott fel színpadiasan.
- És ugye nem Hanna előtt akarjátok majd csinálni? Bár, ha jobban belegondolok, jobb, ha még idejében felvilágosítjátok. Nem akartam elárulni nektek, de Damon szemet vetett rá. Mindig a szoknyája alá néz, ha játszanak. Mondtam, hogy ne tangát vegyetek neki. – Visszaszívom. Újra azt a komoly Emmettet akarom. Az tény és való, hogy Damon és Hanna nagyon jól összebarátkoztak. Kezdetben ugyan féltem, hogy Hanna vére milyen hatással lesz Damonra, de semmi jelét nem mutatta, hogy meg szeretné kóstolni. Így én is megnyugodtam. Együtt szoktak játszani. Most is valahol bújócskáznak. Hanna haragszik rám, amiért elvettem Alice-t. Az esküvőn sem akart részt venni. Nem tudta felfogni, hogy miért nem Bellát vettem feleségül. Elmagyaráztam neki mindent, de ő csak felháborodva ennyit mondott: „Akkor sem értem. Szembenézhetnél a gonosz bácsival. Te le tudnád győzni Edward bácsi. „ – Majd kiviharzott a szobából. Nem ilyen egyszerű a dolog. Azt mégsem mondhattam neki, hogy őt védem meg így a haláltól. Tehát most fasírtban vagyunk. Kicsapódott az ajtó, s berohant rajta Hanna, Damonnal a háta mögött.
- Haragszom rátok, de ha kellően megvesztegettek, esetleg megbocsátok. – Állt meg előttünk a kis csöppség. Szúrós pillantást vetettem Emmettre.
- Nem én voltam. – Emelte fel mindkét kezét maga elé.
- Miért mindig rágondolsz? – Kezdett el kuncogni Hanna. – A TV-ben hallottam. – Ühüm. Szerintem véletlenül kirepül a TV az ablakon.
- Eszedbe ne jusson Edward Cullen! – Kiáltott rám Alice. A francba! Nyelvet öltöttem rá. A kis pöttöm mindenbe beleszól.
- Először is, le szeretném szögezni, hogy új ruhatárat kérek. Nem kell semmi habos-babos, se rózsaszín. Farmert akarok és pólót. És tornacipőt. Láttam egy nagyon klasszat a TV-ben. És nem akarom, hogy próbababának használjatok. Fiús lány akarok lenni. Baseballozni akarok Emmett bácsival, és nem szeretném, ha ti visítoznátok, ha koszos lesz a ruhám. Fára akarok mászni. Kocsikkal játszani, békát kínozni. És… és harcolni is akarok. Olyan erős akarok lenni, mint Emmett bácsi. – Mesélte ujjongva az ötleteit. Alice és Rosalie, ha képesek lettek volna, most biztosan sírtak volna. A képmásukra akarták formázni Hannát. Mindketten durcás fejet vágtak. Még én sem bírtam ki kuncogás nélkül.
- Ez az én kiscsajom. – Kapta fel Hannát ölébe Emmett. – Emmett bácsi mindenre megtanít majd. – Kacsintott rá. Alice-ék segélykérő pillantást vetettek rám.
- Most mit csináljak? – Húztam meg a vállam. – Ha ez a kívánsága, tiszteletben kell tartanotok. – Belül fantasztikusan szórakoztam. Végre valaki, aki ellen mer szegülni Rosalie-éknak. Szívesen élveztem volna még ezt a pillanatot, de minél hamarabb túl akartam esni az új szabályok bejelentésén.
- Szólok mindenkinek. – Nézett rám Alice, majd távozott. Látta, mire készülök. Pár perccel később elkezdtek beszédelegni a katonák. Miután mindenki jelen volt, összeszedtem minden bátorságom, majd megszólaltam.
- Mint tudjátok, a mai naptól kezdve én lettem az új király. – Húgom mellettem megköszörülte a torkát. Semmiből sem tud kimaradni. – És ez a hölgy, aki mellettem áll, a királynő. Ezentúl mi döntünk majd mindenben. Úgy gondoltuk, szükség lesz néhány változtatásra. Elég régi szabályok uralkodnak itt a 21. századhoz képest. Korszerűsíteni szeretnénk a vámpír fajt. Fejlődésre van szükségünk. A köpenyeket elvetjük. Ha valaki küldetésre megy, és szükséges a köpeny viselése, akkor magával viheti. De itt kötelezővé teszem a ruha viselését. Alice és Rosalie mindenki stílusához megfelelő ruhát fog vásárolni. Azt is szeretnénk, ha megismernétek az embereket. Épp ezért vásárolunk majd TV-ket, Laptopokat, Mp4-eket, vagy amit csak szeretnétek. A technológia fejlődött, és nem élhetünk elbástyázva tőle. A fejlődésre szükségünk van.
- És ha valaki nem tartja be a szabályokat, azzal mi történik? – Kérdezte meg egy hang a tömegből. Tudtam, miért kérdezi. Carlisle a törvényszegőket halálbüntetéssel sújtotta.
- Büntetést kap. Itt nem halálbüntetésre gondolok. De higgyétek el, ha egyszer megismeritek ezeket az eszközöket, utána el sem akarjátok majd őket engedni. – Mosolyodtam el.
- Természetesen az a szabály is továbbra él, hogy nem fedhetjük fel magunkat az emberek előtt. De ez nem azt jelenti, hogy nem is élhetünk közöttük. Épp ezért elérkeztünk a legnagyobb változtatáshoz. Mindenkinek át kell térnie állati vérre. – Síri csend következett be. Mindannyiuk arcáról döbbenetet lehetett leolvasni.
- Ezzel nem értek egyet. – Lépett ki valaki a tömegből.