Kegyetlen Terv

By: Esme

Prológ

Végre kellett hajtania a parancsot, bármennyire is helytelenítette azt. Minél züllöttebb elemeket kért az Úr, hát betért az első kocsmába és ritka képességével mindenkit a mély álmok tavába merített. Kelletlenül állt neki mindenkit sorban megfertőzni. Bár éhes volt, nem füllött a foga tehetetlen áldozatok lassan csordogáló véréhez. A sorok közt jobbról-balra haladva oltotta ki, a számára mit sem érő életek sokaságát. Mikor az utolsóval is végzett, mocskos száját ingujjával megtörölve tovább állt, az álmot áldozatai szemén felejtve. A Vándornak – neve nem volt, vagy ha volt is, e sorok írója előtt rejtve maradt. – ebből állt az egész éjszakája. Egyik csehóból ki, a másikba be, életek százait elvéve, megváltoztatva. Nem tudta miért cselekszi azt, amit. Egy nagyobb, felsőbbrendű terv részét képezte. Ő csak az Úr utasításait követte, mint már megannyiszor ezer év során.  Mikor pirkadt, visszatért Urához. Nem szólott, csak leült némán és várt. Várt, hogy újból elővegyék, mint egy ritkán használt, bár igen hasznos tárgyat.

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2010.11.01. 17:09 Grétus Szia Drágám :D:D:D Mondom még egyszer hogy csúcsszuper lett :D:D Biológióra :D:D:D Puszi :):)