Három évvel később.
- Tudod, ha nem akarod, akkor nem kell.
- De én szeretném. Azóta amióta csak megláttalak.
- Tényleg?
Egy meggyőző csókot nyomott a számra.
- Most már elhiszed?
- Hm, nem is tudom. Azt hiszem még győzködésre szorulok – mondtam majd a pólójánál fogja odahúztam magamhoz.
Mikor a „nyelvcsatánk” vége ért, rám nézett, amolyan komoly nézéssel.
- Szóval Nessie, mit felelsz? Van kedved hozzám kötni az életed, örökre?
- Tudod hogy igen. De biztos hogy ezt akarod? Ha összeköltözünk, akkor a nap huszonnégy órájában el kell majd viselned. Arról nem is beszélve, hogy ha például félmeztelenül kezdesz flangálni, nem kezeskedek érte hogy nem teperlek le.
- Azt hiszem ahhoz hozzá tudnék szokni – mondja elgondolkozva.
Jake megkérte a kezem. Még tegnap. Én erre azt mondtam hogy had gondolkozzak még egy kicsit. Nem arról van szó hogy nem szeretem. Egyszerűen imádom. De belegondolva egy esküvőn túl nagy a felhajtás. Készen állunk mi erre? Ő tudomásul vette… két óráig. Aztán újra megkérdezte, majd újra.
- Tudod mit? Tedd fel holnap.
- Oké. Addig is élvezzük a kötetlen életet, mert már nem sokáig lesz így – mosolygott egyet, mire a szívem is kihagyott egy ütemet. Annyira szeretem!
- Hékás, ki mondta hogy igent is fogok mondani? – tettetem a felháborodottat.
- Csak várd ki a végét. Megmutatom miért lenne előnyös egy vérfarkassal élni. – minden szavát egy csók követte.

***
Az esküvőn.
- Én ebbe belebolondulok – pánikoltak.
- Mély levegő, szívd, fújd– mondta Alice
- Még mindig meggondolhatod magad – biztatott Rosalie.
- Rose! Ez nem fog megtörténni. Egyszerűen csak ideges vagyok az esküvő miatt. Nagyon sok ember van itt. Szeretem Jacobot, jobb lesz ha megszokod.
Nagyi helyeslően bólintott.
- Annyira izgulok.
- Én is izgultam amikor apádhoz mentem. Azt hittem ott fogok helyben elájulni, de amikor megláttam magam… Alice a maximumot hozta ki belőlem, és ezért örökre hálás leszek.
Amikor mindennel elkészültünk, szóltam apának hogy mehetünk. Ő fog oltárhoz kísérni.
Annyira, de annyira izgulok. Ez életem nagy napja. De aztán ahogy megláttam Jacobot, minden gondolatom elszállt. Lélegzet elállítódik jól festett szmokingban. Ahogy a szemébe néztem, tudtam hogy nagyon boldogok leszünk örökre. Tudtam hogy azért születtem hogy vele legyek. És egy ponton túl a „szeretlek” már nem fejezi ki az érzés mélyét.
Talán száznál is többen vagyunk itt, de én mégis úgy érzem csak ő meg én vagyok.
Elkezdődik a ceremónia.
Le se bírjuk egymásról venni a tekintetünket. Amennyire tartottam az esküvőtől, most legalább annyira várom a közös életünket.
És akkor feltették életem legfontosabb kérdését. Legszívesebben a boldogságtól könnyezve kiabálnám, hogy akarom.
- Akarom.
Jacob is megkérdezték. Ő hangot is adott az örömének, majd forró csókot váltottunk.
Bár még nem hangzott el a „megcsókolhatjátok egymást”.
***
Utoljára végignéztem a násznépen. Eljött életemben az a pillanat, amikor szerettem volna fényképezőt ragadni, hogy megörökítsem az arcukat. Az hogy ők is velem örülnek, és velem vannak meghatott, tiszta szívemből. Semmi kétségem nincs hogy én vagyok a világ legszerencsésebb asszonya, hisz nagy szerető családom van, akiknél jobbat nem is kívánhatnék. Egy férjem, akit örökké szerethetek. És barátaim, akik velem voltak. Majd hátrafordulva eldobtam a csokrot. Kíváncsian fordultam hátra, és hát mit láttam? Paul értetlenül nézett a kezében tartott virágra. Mire mindenki nevetésben tört ki. Segítség kérően rám nézett. Mintha csak azt mondta volna- Ezzel meg mit kell csinálni?
Elsuttogtam neki egy sok szerencséd,” a következő esküvő a tied lesz”-t. Ahogy kétségbe esetten rám nézett… Sose fogjuk ezt a napot elfelejteni.
Jacobbal beültünk a limuzinba, ami kivisz minket a repülőtérre. Onnan repülővel megyünk tovább a nászutunkra, amit teljes titoktartás övezett.
- Szeretlek! – mondta Jake,majd letörölte a könnyeimet.
- Én is téged, tiszta szívemből.
- Mrs. Black megtisztelt vele hogy asszonyom lett – lehelt csókot kezeimre.
- Én érzem magam szerencsésnek Mr. Black.
Nem bírtuk tovább, elnevettük magunkat.
És most előttünk az örökké valóság. Hm, olyan kicsi időnek tűnik, így kimondva. Tudom hogy minden egyes percébe boldogok leszünk. Lesz majd két gyönyörű gyerekünk, -egy fiú, és egy lány. Így hirtelen nem is tűnik olyan sok időnek a végtelen, ha azzal vagy akit tiszta szívedből szeretsz.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés