Szövetség és Jesse apja

(Alice)

Elizabeth gyorsan Edward előtt termett támadó állásban és testvére is a példáját. Az új félvámpír hátrált. Talán megijedt.

- Jesse ezt nem teheted. - kezdte Elizabeth – Őt biztos nem ölheted meg.

- Miért? Ő megölhette az apámat?

- Nem, de őt védi a szövetség!

- És te ezt honnan tudod?

- Olvastam a fejében. Van egy félvér lánya. Őt nem bánthatod.

- És mióta tudsz az emberek ebben az esetben vámpírok fejében olvasni?

- Nem tudok! De ő tud – és itt Elizabeth Edwardra mutatott – Lemásoltam a képességét.

- Még az enyémben is?- az új félvér nagyon ideges kezdett lenni.

- Igen, most igen. De ha megint olyan szörnyeteg leszel, mint az apád akkor nem.

-  Apám nem volt szörnyeteg! És én sem vagyok az, amikor a nyomkövető ösztönökre hallgatok!

- Mondod te – és Elizabeth mellkasából egy morgás tört ki.

- Ki volt az apád? – tört ki belőlem a kérdés. Mindenki felém fordult, ami azt jelenti, hogy észrevették, most szólaltam meg először. De én csak egy szemet vettem észre. Elizabethnek gyönyörű mélyzöld szeme volt. Ezek a szemek nagyon ismerősek voltak nekem. Jasper megkövült mellettem, amikor ő is észrevette ezeket a szemeket. Majd otthon kifaggatom, hogy miért.

- Hidd el hamarosan megtudod – ennyi volt a válasza a kérdésemre és megfordult. Elizabeth és Roxan még mindig támadó állásban volt. Jesse még visszafordult mielőtt elment volna – Lizie, a szövetség meg fog változni. – és elment.

Elizabeth és Roxan felegyenesedtek, de nem néztek ránk. Csak és kizárólag egymást nézték. A szemükben fájdalom és sajnálat vegyült és mellette ott volt a mérhetetlen düh is.

- Ti most velünk jöttök és mindent elmagyaráztok. Világos? – Edward fogcsikorgatva mondta ki a szavakat és elkezdett futni. A két lány nem ellenkezett, ahogy Edward és Bella elindult, ők is mentek utánuk.

Amikor hazaértünk Edward dühe nem csillapodott.

- Akkor most magyarázzátok, meg hogy mi az a szövetség. – kezdte és várt. Edward még a bemutatásra sem vette a fáradságot. Nagyon dühös volt. – És, hogy miért támadt meg minket az a félvámpír?

- Ez egy hosszú történet, és ezzel kiderül, hogy miért nem hallott soha senki a félvámpírokról. Ez régen történt igaz ekkor Roxan már „vígan” élte az életét! Bár az közel se biztos, hogy megtörtént. Senki nem tudja, hogy valójában innen ered-e a szövetség, de az összes félvámpír így tudja. Ez igazából egy legenda, amit a szövetség eredetének tudnak be. – kezdte a történetet Elizabeth – Régen nem lehetett szerelem vámpírok és emberek között. Illetve lehetett csak nem volt rá példa. Ám egy nap egy bizonyos Alex nevű vámpír beleszeretett egy embernőbe Claire - be. Nagy szerelemnek meséli a legenda ezt a szerelmet, aminek gyümölcse is lett. Alex, amikor megtudta, hogy Claire terhes rögtön át akarta változtatni, csak hogy ne szülessen meg az a gyerek és ne ölje meg a szerelmét. De Claire túlságosan kötődött a gyerekhez így nem engedte. Ahogy sejtette, Claire belehalt a szülésbe és Alex is követni akarta a halálba. Azonban amikor meglátta lánya két szemét, olyan volt mintha Claire nézne vissza rá. Nem hagyhatta, hogy ez a kicsi lény, aki a szerelmének a legfontosabb volt meghaljon, mert ő nem tud Claire nélkül élni! De ez a boldogság sem tartott sokáig. Régen elfogadott dolog volt, hogy a vámpír férfiak nem vámpír nőkkel fekszenek le. Igaz ezt a szokást Alex megvette egyszer mégis megesett vele, hogy lefeküdt egy nővel, aki nem tartozott a fajtájába. Meg is bánta a tettét, de már nem volt vissza út, és amíg le nem feküdt Clairerel addig nem is tudta, hogy lehet egy vámpírnak gyereke. De Alexnek attól az asszonytól lett egy fia. És a fiú gyűlölte az apját. Gyűlölte, mert a fiú szerint az ő és apja létezése is helytelen. Ezért megölte Alexet. Csak később szembesült tette következményével. Árvává tette saját féltestvérét. Úgy döntött, hogy maga neveli fel a féltestvérét és ő maga fogja elmondani, hogy mi történt a szüleivel. Amikor a kislány felnőtt jó báty módjára elmesélte, hogy mi történt. Meglepetésére a húga nem volt rá dühös, csak annyit kért a lány, hogy kössenek alkut, soha többet nem fognak meggondolatlanul ölni. És hírül viszik minden születendő félvérnek ezt a történetet, hogy tanuljanak belőle.

- Hogy jutott el hozzátok ez a történet? – kíváncsiskodott Carlise.

- A legenda szájról szájra terjed a félvámpírok között. És ezek a testvérek kiadtak egy legenda könyvet, amiben ez a történet is benne van. Innen ered a szövetség ez nem egy fajta törvény, hogy nem ölhetjük meg a félvér apákat, hanem figyelmeztet minket, hogy egy félvér társunk emiatt árva lesz. Ez igazából lelkiismeret kérdése. Azonban a félvámpírok mindig úgy gondolnak magukra, mint szörnyetegek vagy valami természetellenes lények. Ha van egy apánk, akkor van kire támaszkodni és van kivel megbeszélni ezeket és van, aki megvigasztal minket. És álltalába csak apánk van. Edward és Bella a kivétel. Visszatérve a lelkiismeretünkhöz nagyon instabil, ha nincs ki mellénk áll és segít nekünk és ez a segítség számunkra az apánk. Ezért nem ölünk félvér apákat. Nem vesszünk el senki támaszát. Ezt nevezzük mi szövetségnek, amit minden lelkiismeretes félvámpír betart. – fejezte be mondandóját Elizabeth. De engem még mindig érdekelt egy kérdés.

- És ha az apa megharapja a nőt, aki gyereket szült neki és sikerül az átváltozás az nem teszi kivétellé a védettség alól? Mármint akkor már meglehet ölni az apát, mert van egy másik támasz a gyermeknek. – kérdeztem

- Igazából nem tudom! Ahogy azt sem tudom, hogy mi van akkor, ha valaki megszegi ezt a szövetséget. De ami azt illeti nem is akarom megtudni. Még akkor sem ha Jesse – n csattan az ostor. – mondta Elizabeth.

- És mégis miért akar engem és a bátyáimat megölni? – kérdezte Edward kicsit nyugodtabban, most hogy már tudta mi az a szövetség. 

- Ezt már ő is mondta. Megöltétek az apját. – mondta hidegen Roxan.

- És mégis ki volt az apja? – kérdeztem, de most már idegesen. Talán végre megkapom a kérdésre a választ, amit a réten is feltettem.

- Jesse apja… nos… - kezdte a válasz Elizabeth

- Mondjad már! – ordított egyet türelmetlenül Emmett

- James- fejezte be Elizabeth megkezdett mondatát Roxan

- James – kiáltott fel mindenki egyszerre kivéve én. Nem tudtam elhinni, hogy Jamesnek van egy lánya egy nyomkövető lánya. Jamesnek a megtestesült gonosznak van egy lánya.

- Az hogy lehet? – csak ennyit tudtam kérdezni és azt is olyan halkan hogy csodálkoztam hogy bárki is meghallhatja. Pedig volt, aki meghallotta. Elizabeth rögtön el is kezdett mesélni.

- James, nem mindig volt szadista. Tudnotok kell, hogy Roxan után Jesse a második legidősebb a maga 180 évével. James fiatal vámpír volt, kb. 30-40 éves, amikor meglátott egy nőt. De ennek a nőnek nem a vérét kívánta. Nem ő a testét kívánta ennek a nőnek. A vámpírok, mivel ragadozók olyan külsőt kaptak, amivel csalogatják a zsákmányukat. Ezt gondolom ti is tudjátok – vitte le a hangját. Gondolom kezdte kényelmetlenül érezni magát- Bár James nem tekintette a nőt zsákmánynak mégis vonzotta a lányt. Egy este megkapta, amit akart. De arra nem számított, hogy ettől a nőtől gyermeke születik, és hogy ezt a gyermeket a nő nem fogja elvetetni. Bár akkor szerintem nem nagyon ismerték az abortuszt. Ettől a nőtől van Jesse, s bár James sose fogadta el hogy Jesse a lánya, fogadott testvérünk mégis nagyon szerette az apját.

- És ezért akar minket megölni. – fejezte be Jasper, azt a történetet, amit mi is agy fejeztünk volna be.

Roxan pár nap után haza ment, hogy elhozza hozzánk a családjukat. Lizie (mivel megengedte, hogy becézzük, nem szerette az Elizabethet) itt maradt, hogy ha Jesse még egyszer támadna meg tudja majd állítani.

Egyszer amikor Lizie elment futni, hogy kitisztítsa a fejét beszélgettem Roxannel.

- Honnan tudta meg Jesse hogy kik ölték meg az apját?- kérdeztem.

- Victoria látogatta meg pár éve! Az a démoni nő segítséget kért Jessetől. Victoria elmesélte, hogy mi történt az apjával! Alig bírtuk fogadott testvérünket visszatartani. De sikerült. Igaz, akkor már nem volt az az életvidám lány, aki előtte volt.

- És mi van a ti szüleitekkel. Nem a nevelő szülőkre gondoltam, hanem akiktől származtok?

- Az én apám egy igazi főnök! Ő volt fajunk egyik megteremtője a Vulturi csak többezer éves vámpíroknak nevezik apámat és a testvéreit. És az én anyám belehelt, amikor megszülettem. Lizie. Az ő élete rejtély, Jack talált rá az erdőben. Ő magának alakította ki a saját lelkiismeretét. Egyben neki a legtisztább a rekordja. Természetesen Vanessa után.

- Miért csak Vanessa után?

- Bár Lizie sose ivott ember vért. Vanessa sose ivott vért. Tudod Vanessához nincsen fogható. Az ő apja félvámpír az anyja meg alakváltó. Így ő ilyen kevert faj. Viszont vannak vámpír tulajdonságai. Például halhatatlan és képes véren is élni. Bár az neki nem nagyon ízlik.

- Értem. Lehetséges, hogy létre jöjjön ilyen kevert faj?

- Amint hallod! De most már indulnom kéne. Majd visszajövök, és Lizie itt marad. Megvédi a testvéreidet és a szerelmedet.

- Miért Lizie marad itt. Te neked sokkal inkább harcos testalkatod van. Lizie olyan törékenynek tűnik.

- Igen, de Lizie használja az eszét! Mi csak harcolunk ész nélkül! Lizie viszont gondolkodik, hogy hogyan tudná a legkönnyebben legyőzni az ellen felét. Nagyon jó harcos jobb, mint Jesse. De már mennem kell. Stevie már biztos aggódik, hogy hol vagyunk. Vadászatra nem szoktunk mobilt hozni. Szia

- Szia - épp hogy elköszöntem már ott sem volt. Ment vissza a családjához.

Már egy hete hogy Roxan hívta Liziet, hogy ide jönnek. Holnapra mondták a találkozót. A Blood család kibérel egy házat, de mindig a közelben lesz egy tagjuk! Nem akarják, hogy az egyik családtagjuk öljön.

Ma jön a Blood család. Nem tudom miért, de félek. Megkérdeztem Jaspert hogy miért kövült meg a vadászaton, amikor meglátta Lizie szemét. Csak annyit válaszolt, hogy majd később megmondja. Azóta percenként kérdezem, hogy már „később” van- e. Ő azonban hárít, és csak hárít. Eddig nem voltak titkaink egymás előtt. Kérdeztem Edward- ot hogy hallja- e Jasper gondolatait, de az én szerelmem elrejtette előle. De ezért még meg fog fizetni az én kis vámpírom!! El fog velem jönni vásárolni. Akkor biztos meg fogja bánni, hogy titkolózik előttem.

Edward épp mellettem ül és elmosolyodott. Kihallgatta a tervem. Remélem nem fog Jaspernek szólni, mert akkor lőttek az én gondosan kidolgozott egész napos vásárlási tervemnek. Megállt az udvaron egy kocsi. Az egész családom feszülten vár hogy meglássák a jövevényeket.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés