Azt hittem a szüleim után sosem fogok ide jönni. Hisz akiket szeretek rajtuk kívül mind halhatatlanok. És megint itt vagyok. Mi történt vele? Az isten szerelmére, hisz alakváltó volt, aki nem öregszik. A falkája nem akar semmit sem mondani. Mit titkolnak előlem.
Edward átkarolta a derekam. Immár 20 éve vagyok vámpír és a szerelmünk sosem csökkent. Mindig csak nőtt. Erre mondjuk rá segített, hogy ott van nekünk Renesmee.
Renesmee. Hogy fogom neki ezt elmondani? Nagyon ragaszkodott Jacobhoz. Jobban, mint én valaha. Most még sem hoztam el szerelme sírjához. Pedig a lányom már 20 éves. Igaz természetileg és testileg mindig alig haladja meg a tizenhét éveseket. Fáj vissza emlékezni, hogy milyen boldogok voltam együtt, amíg el nem költöztünk Forksból. Nessie kérlelte Jacobot hogy jöjjön velünk. Csodák csodájára még Edward sem ellenezte. Még sem jött. Talán, ha velünk jött volna, akkor most boldog lenne a lányommal, de nem jött.
Edward felsóhajtott mellettem. Biztos vagyok benne, hogy neki is hiányzik Jacob. Az évek folyamán olyanok lettek, mint két testvér. Szerették egymást. Tudom. Érzem. Férjem arca meggyötört volt és maikor ránéztem a szemében láttam, hogy nekem is ugyan olyan az arcom. Most eszembe jutott Esme arca, amikor Alice elhagyott minket egy kis időre, de mi azt hittük hogy örökre. Esme sírt könnyek nélkül. S, most mi is ezt tesszük. Amikor megláttam Edward tekintetét hozzá bújtam. Most nagy szükségem van rá. Elvesztettem a legjobb barátomat és a lányom szerelmét. Még mindig nem tudom, hogy foguk neki elmondani. Csak azt tudom, hogy Edward és én ott leszünk mellette és ott lesz az egész család. Bár pótolni nem tudjuk a veszteségét, de enyhíteni igen. Legalábbis remélem.
Megétkeztünk a sírhoz. Csodálom, hogy a törzs egyáltalán beengedett a rezervátumba, de megtette és én most el tudom olvasni a sírfeliratot.
Jacob Black
1989-2026
Fiatalon halok meg
Mégis öregen
Emlékezz rám, amikor idejössz
És siratsz engemet,
Mert én emlékszem rád a mennyekben.*
Elmosolyodtam, valószínűleg Seth szervezte a temetést és ő találta ki a sírfeliratot is. Ezt inkább az anyukájára kellett volna bízni, de ő ragaszkodott hozzá. Legalábbis ő ezt mondta.
Lépteket hallottunk. Edwarddal egyszerre fordultunk oda. Leah volt az.
- Sziasztok - köszönt. – Szerettem volna beszélni veletek és kérlek, ne vágjatok közbe. Elmondom, hogy mi történt Jake-kel. A kis szö… Nessie érdekében. Miután elmentetek, egyre több vámpír jött ide. Egyik sem volt vega. Egy nap Jake úgy döntött, hogy elmegy titeket meg látogatni. Azt nem mondtam, hogy a vérszívók természetesen nem tudtak a létezésünkről. Az egyik vám… vámpír észrevette és rá támadott. Ő ölte meg, de nem akárhogyan. Az a lény azt akarta, hogy Jacob tudja, mit érez a fajtátok, ha valaki vagy valami széttépi. Így ölte meg. Az a legrosszabb az egészben, hogy én küldtem Nessie-hez. Mert szenvedett nélküle. Örökre ott maradt volna a lányotokkal. De már késő. Eddig Jake szenvedett most Nessie fog miattam.
- Ki volt az a vámpír? – kérdezte Edward elhaló hangon.
- Nem tudom, nem ismertem.
- Akkor mutasd meg Edwardnak a képét- kértem meg én is elhaló hangon.
Leah megmutatta és után elment. Edward rám nézett és csak ennyit mondott: Viktor. Ismertük azt a vámpírt. Eltökélte, hogy megöli a vámpírok összes ellenségét. Nagy pechére, az én legjobb barátommal kezdte ez nem volt jó döntés.
UTÁNA:
Miután Renesmee megtudta hogy mi történt első dolga az volt hogy megkeresse és megölje szerelme gyilkosát. A szülei bár féltették, de megértették, hogy ők is ugyan így tennének. Bella sose felejtette el Jake-t és minden évben elment a sírjához, igaz nem mindig nappal. Edward mindig vele tartott. Renesmee később hozzá ment a dél amerikai félvérhez, aki ugyan nem tudta elfelejtetni Jacob-ot, de boldog volt vele. Legalábbis egy kis ideig.
Ez mióta egy Edward/Bella romantikus novella?