Előzetes: 2123-at írunk. Az emberiség alig fejlődött valamit (nincsenek repülő autók, meg ilyesmikű), de az emberek és vámpírok egymás között élnek. Mindenki tud a létezésükről. Stephenie Meyer-ről még régebben kiderült, Ő vámpír volt előző életében, és amit az álmában, egy emlék volt, csak azt nem Ő élte át, hanem mesélték neki. Az egész Cullen család is létezik, Nessie-vel együtt, a Volturinál, de most minket nem ők foglalkoztatnak. Aronak, és feleségének Angela-nak (kinek aranybarna haja a derekát söpörte), majdnem 1000 évvel ezelőtt meghalt a gyermekük, gyilkosságban, akinek képessége az alakváltás (kor, külső), és az erőmásolás (mindenféle erőt, amit látott, magán tapasztalt, lemásolhatott, ha akarta).

Nos igen. Mondtam, hogy minket ebben a történetben nem a Cullenék érdekelnek.

Olaszország:

A Volturi minden tagja állati véren él, és minden héten egy csapat diákot hívnak „vendégségbe”. Mostani kiszemeltjeik, a 13-14 évesekből álló osztály.

A gyerekseregből, pont őket választották ki. A gyermekek nagyon jól összebarátkoztak a vámpírokkal, de a legfiatalabb Cullen, Nessie volt egyedül szomorú. Aro azt mondta, csak bánatos, egy régi nagyon jó barátja elvesztése miatt:

-Tudjátok, régen volt egy lányom. Amikor megszületett a kezembe vettem, és láttam a gondolatait. Csak azért mentettem meg az anyját, Angela-t, mert ezt kérte. Megmentettem volna Én amúgy is, de úgy, hogy hallottam Ő ezt kéri, biztos elhatározásom lett. Gyönyörű gyermek volt, gyönyörű zöld szemekkel, és gyönyörű aranybarna hajjal, ami már akkor is vagy 3 cm-esre nőtt. Aggódva nézte anyja állapotát, és könyörgő szemekkel nézett rám. Ő volt Nessie legjobb barátnője. Igaz, Nessie csak 200 évvel később született. Mindig együtt voltak, mindent együtt csináltak. Aztán úgy kb. 1000 évvel ezelőtt megtámadtak minket. A lányomat megölték –itt szomorúan nagyot sóhajtott. –Volt már férje is. Egy lánya is, Elizabeth. És azt el is felejtettem mondani, hogy még most is él. Csak másik testben. És ha elkezd emlékezni, újra félvér vámpír lehet belőle, a családunknál.

Eközben Edward Cullen, aki gondolatolvasó, hallotta egy lány gondolatait. Vagyis inkább látta. Nem tudta kitől jönnek a gondolatok, mert a saját lánya is „átélte” ezeket, vagy személyesen, vagy mesélték neki, de ez nem az ő „hangja” volt. A gondolatok emlékképek voltak. Mégpedig Aro lányának emlékképei. Edward nem találta a gondolatok tulajdonosát, pedig egész végig Őt kereste.

-És, hogy hívták a lányát, ha szabad tudnom. –Egy remegő, vékonyka hang szólalt meg. Egy lány: Christina. Az osztály feketebáránya. Senkivel sem beszél soha, senki sem ismeri.

Aro ránézett, és furcsa érzés töltötte el. Búzaszőke haja, és kék szeme volt. Nagyon szép teremtés, de még emiatt sem voltak barátai.

Edward is ránézett a lányra, kinek szemében félelmet, aggodalmat, és tényleg? Megkönnyebbülést látott? Igen. Csak azt nem tudta miért…

Aro gondolkozott, válaszoljon-e, vagy nem. Végül arra jutott elmondja, nincs semmi jelentősége.

-A neve Christina. –a gyerekek tátott szájjal néztek hol Arora, hol Christinára.

Csak a szőke hajú lány nem. Ő szomorúan lehajtotta egy kicsit a fejét. Nem nézett a férfi szemébe.

Eközben Edward újabb emlékeket kezdett látni, egyre gyorsabban pörgőket, zavarosakat, boldogokat, szomorúakat, fájdalmasakat, és sima egyszerűeket. A fiú a testvérére nézett, Jasperre, akinek arcán zavartság, értetlenség tükröződött, az emlékek tulajdonosa miatt. Néma párbeszédet folytattak, egyikük sem tudta ki éli át ezeket.

Ebben a percben Angela, Aro felesége robogott be az ajtón, mosolyt erőltetve arcára, miközben 4 tálcát egyensúlyozott rajta teákkal, amiket gyorsan szétosztott, majd leült az Aro melletti székre.

És ekkor váratlan dolog történt. Christina szeméből egy könnycsepp kigördült, és lefolyt az arcán. Szeme színe elkezdett zöldülni, haja elkezdett nőni, és sötétedni, persze lassan.

Végül zöld szeme, és fényes, hullámos aranybarna haja lett. Az előbbi könycseppet követte egy másik.

Mindenki hitetlenkedve bámult rá, még a vámpírok is. Egyedül Nessie arcán jelent meg egy hatalmas vigyor (évek óta először), és sikoltozva, könnyes szemekkel ugrált oda az előbb átváltozott lányhoz, hogy szorosan megölelje:

-Christina! Hát visszajöttél!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés