- Mesélj még! – kérlelt engem Renesmee édes hangon. - Nessie – kezdtem - már így is tizenhárom mesét mondtam el neked. - Nem baj – felelte és a szemében ott csillogott a remény. Kár, hogy ezt is le kellett rombolnom benne. - Nem mesélhetek ennyit neked! – vágtam rá picit hangosabban, mert elkezdett sírni. - De én mesét szeretnék! – durcáskodott. - Látszik rajtad, hogy otthon elkényeztetnek – zsörtölődtem. - Az rossz? – kérdezte édesen. - Csak egy kicsit – mondtam és rákacsintottam. - Jacob! Mond még mesét! – mondta úgy, hogy nem tudtam neki ellenállni. - Rendben van, de cserébe ígérj meg nekem valamit – kezdtem lassan, nehogy észrevegye, hogy mit szeretnék. - Mit? – vágta rá túlságosan is gyorsan. Tehát akkor még nem látott át rajtam – gondoltam. - Hogy utána alszol. - Rendben – mondta és tudtam, hogy valahogyan átakar majd verni engem. - Biztosan? – kérdeztem rá. Nem szerettem volna, hogyha egy másfél éves „baba” túl járna az eszemen. - Igen – mondta és közben bólogatott. - Melyik mesét szeretnéd hallani? – kérdeztem miközben levettem egy mesekönyvet a polcomról. - A Kerek erdő meséiből! – kérlelt tovább. Itt csak vágtam egy pofát. Nem szerettem túlzottan abból a könyvből mesélni. Mégis mindig abból kért esti mesét. - Ok. Akkor melyiket szeretnéd hallani? – kérdeztem. Azzal Nessie fogta és kivette a kezemből a mesekönyvet, hogy oda tudjon lapozni. Sokáig nézegette a mesekönyvet majd megállt egy olyan oldalnál, ahol egy nagy kutya (természetesen egy rozsdabarna, olyan, mint én) és egy nyúl volt rajzolva. - A kutya és a nyúl? – kérdeztem rá a mese címére. Ő csak mosolyogva bólogatott. Egy nagyot sóhajtottam majd bele kezdtem Nessie tizennegyedik meséjébe. - A nyúl gondtalanul, boldogan játszogatott egymagában a mezőn, amikor egy kutya szaladt oda hozzá.A nyúl rémülten megbújt a fűben, mert félt, hogy a kutya megakarja őt enni. Becsukta a szemét és várta, hogy a legrosszabb történjen vele. A kutya vicsorogva, agyarait csattogtatva közeledett a nyúlhoz. Legnagyobb csodálkozására azonban a kutya nemhogy széttépte volna, de körbeszimatolta és kedveskedve játszani hívta a nyulat:
„- Gyere, kergetőzzünk!” „– Még hogy kergetőzzünk! Szó sem lehet róla! – kiáltotta a nyúl. – Nem akarok veled játszani!”
„- Miért nem? – kérdezte csalódottan a kutya. - Azért, mert nem tudom, mit tartsak rólad valójában. Vicsorogva közeledsz felém, mint aki meg akar enni, aztán játszani hívsz. Ha barátom vagy, miért akarsz elpusztítani; ha ellenségem, miért akarsz kergetőzni, játszani velem? A legjobb, ha mindenki olyannak mutatja magát, amilyen valójában. - Szeretem ezt a mesét – mondta Nessie vigyorogva. - Jó, de megígérted, hogy a mese után alszol – emlékeztettem. - Azt nem mondtam pontosan, hogy a mese után mikor – válaszolta nevetve. - Nessie! Kérlek, a kedvemért! – kérleltem. Nessie erre csak megrázta fejét. Göndör, barna hajtincsei összevissza csapkodták az arcát. - Nem! – sikongatta játékosan.
Nem, nem, én nem egy ilyen vérszívós kis "mindent-jobban-tudok" tinédzser vagyok, aki még lesajnálni sem sajnálja le a történetedet. Kérem szépen, ez egy történet! A történet pedig az írótól függ. Vagyis: ha az író úgy dönt, hogy két oldal lesz egy történet, akkor az annyi lesz. Nem több, nem kevesebb. Nem író az, aki ezt nem képes elfogadni. Hozzáteszem ennek a "*.*"-nak a véleményéhez, - már ha ezt annak lehet nevezni - hogy igen becsmérlően fogalmazol, kislány!
Az írás alapja nem az, hogy minden elvárásnak megfelelő legyen. Dehogyis! A lényeg azon van, hogy mennyire tetszik magának az írónak az irománya. A legnehezebb önkritikát kifejteni magunkból és ezt nem várhatják el mások, hogy egyik pillanatról a másikra meg is tegyük. Fel a fejjel emberek!
"4. elhiszem, hogy nem tudsz túl sokat a kisgyerekektől, de remélem, nem gondolod, hogy valaki MÁSFÉL ÉVESEN így tudjon már beszélni, gondolkozni. Ilyen érett legyen! Ehhez MINIMUM 3-4 éves kor kell. Elárulom: másfél évesen tanulnak meg a gyerekek úgy járni, hogy ne essenek minden percben hasra. Ilyenkor csak "abababa" és ehhez hasonló szavakat használnak (esetleg az okosabbak már próbálkoznak a beszéddel) De ez még nem volt olyan nagy hiba"
Először is: használj nagybetűket, pontokat, normálisan vesszőket. Mint ahogy elsőben tanították, kislány.
Másodszor: egy kisbaba egy évesen kezd el járni, vagy hamarabb. Aki utána, azzal már egy csöpp baj lehet később, mert akkor későn érő. Mellesleg ekkor a legokosabbak a gyerekek, és hiszed vagy sem, már tudnak akár ilyen szinten is beszélni másfél évesen. Egy évesen még próbálgatjűk magukat, de másfél évesen már dumálnak. Írtad: "Ilyenkor csak "abababa" és ehhez hasonló szavakat használnak" Az a gyerek, amely csak ezeket használja... nos, fejlődési rendellenességgel született. Négy testvérem a bizonyíték - valamint jómagam - hogy a kisgyerekek jelbeszéde sem ennyire primitív, mint amit te itt megjelenítettél.
Harmadszor: milyen jogon bírálsz másokat, ha még egy cseszett nevet sem vagy képes leírni magadnak?
Azt hiszem ezt letudtam. Következőt!
Sokan ezt írják: négy éves korában érte el a felnőttkort. Ne hallgass rájuk, hülyeséget beszélnek. Ha még valaki figyelmesen sem olvas... Jesszus, hova fajul majd ez a világ?!
Elárulom: hét évesen éri el a felnőttkort. Bár ez is hülyeség. Hivatalosan számítva csak húsz év fölött számít felnőttnek egy ember. Mi a kis homo sapiensek huszonnégy éves korunkban vagyunk a legkiteljesettebbek. Ő pedig már hét évesen tizenhét-tizennyolc év körül van. Hát ennyit erről...
Még valami! Az olyan írásokat kérem törölni, vagy le se írni, amely csak annyit ír: "Hát ez nem lett túl jó:S", " :S", stb. Ti olvasóknak meritek nevezni magatokat...?
Visszatérve a történetedre: aranyos. Szerintem kedves kis novella. Bár tényleg az-az érzés vele kapcsolatban, hogy rövid, befejezetlen, de visszanézve nem. Nem az. Nem mondom, hogy szépen lekerekítetted, de azt sem, hogy levágtad volna. És még annyit: ne higgy senkinek, ne bízz senkiben. Az igazi kritikaíró nem egy darab hús, ami beszél, hanem élő ember, aki leírja az irományokkal kapcsolatos nézeteit. Remélem nem fog polgárháború kirobbanni itt, de úgy őszintén szólva nem is nagyon érdekel. Jöhetnek a beszólogatások, de kérlek titeket:ne ide! Ez nem népgyűlés! Ha kell e-mail címet adok meg, de ne romboljátok itt a morált a hülyeségeitekkel. Köszönöm, hogy olvashattam TuNi!
Na szia! :o)
2010.01.09. 13:49
Alice
Ja és Nessie már tényleg 4 éves korában eléri a felnőtt kort. Mi az hogy normálisabb mesét?! Én is írok novellát, csak én nem küldöm be sohova, csak a család tagok olvassák. Gondolom TuNi olvastad a Twilight saga könyvsorozatot. Szerintem folytasd mert jól haladsz.
2010.01.09. 13:45
Alice
Szerintem ari lett, csak sok a párbeszéd. Az érzéseket jobban jelenítsd meg, de amúgy szépen haladsz. ^^ Csak így tovább.
De ha 4 évesen már érett nő lesz, akkor másfél évesen kb. 12 éves? Hát igazán akkor sem vágyik az ember mesékre...
És nem azt mondtam, hogy írj UGYANÚGY, csak hogy figyeld meg őket!
Ennyire félreérthető lennék?!
*.*
2009.11.26. 19:48
Tia
Ajj elveszett amit előbb írtam xD Szóval akkor újra! *.* olvastad te egyáltalán a Breaking Dawn? Mert ott is leírták, hogy Nessie 4 éves korára felnőtt, érett nő lett. Ha egyszer már kommentálsz, akkor úgy tedd, hogy tudod is mit írsz -. - (bocs engem az ilyen fel tud húzni)
És most én kommentem: TuNi szerintem annyi a hiba, hogy kicsit rövid lett maga a történet és túl sok a párbeszéd. Kellett volna bele valami törés (például Nessie ugrál az ágyon és durcáskodik, Jacob próbálja kiengesztelni szavak nélkül. Ez csak valami példa volt, ami épp eszembe jutott.) Nem ártana tényleg, ha vinnél bele egy kis érzést, hogy Jacob mennyire dühös, hogy Nessie nem akar aludni vagy bármit, ami eszedbe jut.
És megkérnék mindenkit, hogy tényleg próbáljon meg építő jellegű kritikát írni. Az senkinek sem segít ha lehurrogsz egy művet és nem írsz hozzá semmi konkrétumot, hogy mégis miért...
Én szurkolok neked TuNi és ne lombozzon le, hogy van akiknek nem tetszik! Mások vagyunk, más érzésekkel és ne akarj Gin-es vagy Drusillás lenni! Legyél szimplán önmagad ^^
2009.11.26. 19:40
TuNi
Szia!
Nos mivel ez az első novellám ezért az első három pontot elfogadom, de az utolsó kettőhöz hozzászólnéh, hogyha nem bánnád...
Képzeld el utána szoktam járni mindennek pl van egy ficem (Starlight) két héten ekresztül kérdezősködtem egy ÁTLAGOS baba fejlődéséről és úgy kezdtem el írni... Nos, de visszatérve ehhez a sztorimhoz: ha elfelejtetted volna, Nessie félvámpír ezáltal gyorsabban fejlődik!
De majd igyekszem olyan sztorikat írni, mint Ginewra vagy Drusilla (hátha akkor majd azt fogjátok hinni, hogy nem is én írtam vagy, hogy loptam)!
De köszönöm szépen azért mégis...
2009.11.25. 17:05
*.*
Nos, elolvastam a történetedet. Hagy maga után "némi" kivetnivalót
Azt kérted, indokoljunk. Ok.
1. szerintem nem lett befejezve. mintha egy folytatásos regény 8. fejezetének egy része közepén elvágták volna a szöveget. mikor befejeztem, nem hagyott bennem nyomot: olyan volt, mint egy részlet, amit valaki bénán vágott ki. tehát valahogyan jobban le kellett volna zárnod, mert ez így nem az igazi
2. ez a mesés dolog aranyos ötlet - de nem egy Twilight-os novellába. azt elhiszem, hogy szerettél volna egy ilyen történetet is írni, de ne ide küldd el. Mellesleg az a mese sem tett ki magáért. Ráadásul ebben a novellában kb. egyharmada az a mese volt.
3. nem szeretnélek megbántani és elvenni a kedves az írástól, de ebben a történetben jóformán semmi sem történt. egy mondattal elmondom: Jacob mesélt Nessie-nek, aki rávette őt, hogy meséljen neki egy mesét, de a mese után Jacob rájött, hogy Nessie túljűrt az eszén és nem tartotta be, amit konkrétan Jacob kért tőle. Erre most indokolnátok: "egy novellában tényleg nem kell megváltani a világot!" Ez teljesen így van, de azért valami MÉGIS történjen... (példakép szolgálnak erre Ginewra és Drusilla novellái. Azokak figyeld meg, hogy novellák, de valamiről mégis szólnak). Vagy ha erre nincs ötleted, ne pakold tele párbeszéddel. Azt se mondom, hogy csak leírás legyen. De írhattál volna bele valami érzést, ami szebbé tette volna. Ebben a novellában jóformán cask párbeszédek voltak. Találd meg a kettő átmenetét: ne legyen egyikből se sok, se kevés
4. elhiszem, hogy nem tudsz túl sokat a kisgyerekektől, de remélem, nem gondolod, hogy valaki MÁSFÉL ÉVESEN így tudjon már beszélni, gondolkozni. Ilyen érett legyen! Ehhez MINIMUM 3-4 éves kor kell. Elárulom: másfél évesen tanulnak meg a gyerekek úgy járni, hogy ne essenek minden percben hasra. Ilyenkor csak "abababa" és ehhez hasonló szavakat használnak (esetleg az okosabbak már próbálkoznak a beszéddel) De ez még nem volt olyan nagy hiba
5. (ez még kicsit a 4.-hez tartozik) Ha írsz, illene utánajárni a dolgoknak, hogy ehhez hasonló "bakik" ne essenek. Vagy ha MINDENÁRON mesét akarsz, valami khm... normálisabbat válassz!
Röviden ennyi nem akarom lerombolni az önbizalmad:S Ezeket a kritikákat csak azért írtam, hogy legközelebb jobb légy! És hogy ne legyen gond: NEM IRIGYSÉGBŐL ÍRTAM, HANEM EZ A VÉLEMÉNYEM!
Remélem, valamit tanultál ebből a "szóözönből". De nem bántésnak szántam, csak tanácsnak
*.*
2009.10.29. 18:31
Evcsyke
:D:D:D
nem tudom, hogy nekik miért nem tetszett, de szerintem tök aranyos!
Folytasd, megéri!!!
ez tetszett:Nem szerettem volna, hogyha egy másfél éves „baba” túl járna az eszemen.(L)(L)(L)
ne is törödj velük az irgység szól belőlük !!!!!!!!
egyébként tök ari pussz repcsi!!!! XD
2009.10.29. 18:18
TuNi
Megkérhetnélek arra titeket, hogyha máregyszer írtatok kritikát (méghozzá negatívat) indokoljátok meg! Mert állításom szerint mindenből lehet tanulni, de ha mindneki csak kritizál, abból nem!
Ha veszitek a fáradtságot és válaszoltok/indokoltok, akkor köszönom szépen.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Szia TuNi! : )
Nem, nem, én nem egy ilyen vérszívós kis "mindent-jobban-tudok" tinédzser vagyok, aki még lesajnálni sem sajnálja le a történetedet. Kérem szépen, ez egy történet! A történet pedig az írótól függ. Vagyis: ha az író úgy dönt, hogy két oldal lesz egy történet, akkor az annyi lesz. Nem több, nem kevesebb. Nem író az, aki ezt nem képes elfogadni. Hozzáteszem ennek a "*.*"-nak a véleményéhez, - már ha ezt annak lehet nevezni - hogy igen becsmérlően fogalmazol, kislány!
Az írás alapja nem az, hogy minden elvárásnak megfelelő legyen. Dehogyis! A lényeg azon van, hogy mennyire tetszik magának az írónak az irománya. A legnehezebb önkritikát kifejteni magunkból és ezt nem várhatják el mások, hogy egyik pillanatról a másikra meg is tegyük. Fel a fejjel emberek!
"4. elhiszem, hogy nem tudsz túl sokat a kisgyerekektől, de remélem, nem gondolod, hogy valaki MÁSFÉL ÉVESEN így tudjon már beszélni, gondolkozni. Ilyen érett legyen! Ehhez MINIMUM 3-4 éves kor kell. Elárulom: másfél évesen tanulnak meg a gyerekek úgy járni, hogy ne essenek minden percben hasra. Ilyenkor csak "abababa" és ehhez hasonló szavakat használnak (esetleg az okosabbak már próbálkoznak a beszéddel) De ez még nem volt olyan nagy hiba"
Először is: használj nagybetűket, pontokat, normálisan vesszőket. Mint ahogy elsőben tanították, kislány.
Másodszor: egy kisbaba egy évesen kezd el járni, vagy hamarabb. Aki utána, azzal már egy csöpp baj lehet később, mert akkor későn érő. Mellesleg ekkor a legokosabbak a gyerekek, és hiszed vagy sem, már tudnak akár ilyen szinten is beszélni másfél évesen. Egy évesen még próbálgatjűk magukat, de másfél évesen már dumálnak. Írtad: "Ilyenkor csak "abababa" és ehhez hasonló szavakat használnak" Az a gyerek, amely csak ezeket használja... nos, fejlődési rendellenességgel született. Négy testvérem a bizonyíték - valamint jómagam - hogy a kisgyerekek jelbeszéde sem ennyire primitív, mint amit te itt megjelenítettél.
Harmadszor: milyen jogon bírálsz másokat, ha még egy cseszett nevet sem vagy képes leírni magadnak?
Azt hiszem ezt letudtam. Következőt!
Sokan ezt írják: négy éves korában érte el a felnőttkort. Ne hallgass rájuk, hülyeséget beszélnek. Ha még valaki figyelmesen sem olvas... Jesszus, hova fajul majd ez a világ?!
Elárulom: hét évesen éri el a felnőttkort. Bár ez is hülyeség. Hivatalosan számítva csak húsz év fölött számít felnőttnek egy ember. Mi a kis homo sapiensek huszonnégy éves korunkban vagyunk a legkiteljesettebbek. Ő pedig már hét évesen tizenhét-tizennyolc év körül van. Hát ennyit erről...
Még valami! Az olyan írásokat kérem törölni, vagy le se írni, amely csak annyit ír: "Hát ez nem lett túl jó:S", " :S", stb. Ti olvasóknak meritek nevezni magatokat...?
Visszatérve a történetedre: aranyos. Szerintem kedves kis novella. Bár tényleg az-az érzés vele kapcsolatban, hogy rövid, befejezetlen, de visszanézve nem. Nem az. Nem mondom, hogy szépen lekerekítetted, de azt sem, hogy levágtad volna. És még annyit: ne higgy senkinek, ne bízz senkiben. Az igazi kritikaíró nem egy darab hús, ami beszél, hanem élő ember, aki leírja az irományokkal kapcsolatos nézeteit. Remélem nem fog polgárháború kirobbanni itt, de úgy őszintén szólva nem is nagyon érdekel. Jöhetnek a beszólogatások, de kérlek titeket:ne ide! Ez nem népgyűlés! Ha kell e-mail címet adok meg, de ne romboljátok itt a morált a hülyeségeitekkel. Köszönöm, hogy olvashattam TuNi!
Na szia! :o)