Először én olvastam ki a könyvet, majd némán odaadtam Annának ő fele annyi idő alatt végzett vele és csak annyit mondott:

-ugye van folytatása?!!!

Teljesen átszellemülten ballagtunk át a kémia terembe. Még mindig Edward és Bella története kavargott a fejemben. Elgondolkoztam rajta, hogy talán tényleg érdemes lenne Sára példáját követni és esetleg lemondani az emberi vér fogyasztásáról.

 De sajnos nem volt időm tovább gondolkodni, hiszen megszólalt az óra megkezdését jelző csengő. Ebben a furcsa iskolában természetesen a kémia óra sem átlagos, kezdhetjük rögtön ott hogy a tanárnő egy igazi boszorkány! És nem csak azért mert keményen számon kéri rajtunk az anyagot, ő valóban boszorkány, bájitalokkal seprűvel és varázslatokkal. El lehet képzelni milyen vele egy kémia óra! Mindenki rettegett a híres feleltető bűbájától. Kivéve persze engem és Annát. Hála képességemnek sose fordult elő velünk hogy minket feleltessen. és nem is fog! Miután az utolsó lökött alakváltó osztálytársunk is visszaváltozott megkezdődött a „tanítás”. Angela néni éppen megpróbált egy kettest kicsikarni szerencsétlen félig póni félig ember osztálytársnőnkből amikor a kémia szertár ajtaja hirtelen felcsapódott és hideg szél süvített ki rajta. Mindannyian rémülten tekintettünk a tanárnőre  aki csak legyintett egyet a kezével és könnyedén így szolt:

-ohh nyugalom ezek csak a kémia szertár szellemei. Teljesen ártalmatlanok. –a szellemek kis jelenete után zavartalanul folyt a kémia óra. Addig amíg Tibi bácsi az egyetlen ember az iskolában (régebben többen is voltak, de a többség nem bírta tovább fél évnél). Szóval Ő volt a fizika tanárunk. és még a leghülyébbeknek is feltűnt, hogy Tibi bácsi és Angela néni teljesen egymásba estek. Csakhogy egyik se vallotta volna be. A múlthéten megfogadtam, hogyha alkalmam lesz rá kimondatom Tibi bácsival a varázsszót. Ügyetlenül bukdácsolt be a terembe. Rámosolygott Angela nénire és elnézést kért a zavarásért, De bent felejtette a teremben az apró fekete füzetét amibe jobb nem tudni miket írt (persze tökéletes indok arra, hogy újra láthassa szerelmét). Anna szerint megfogadta a szólást, miszerint: kinek nincs esze legyen notesze.

Tesi óra következett. Ilyenkor az osztály 2 csoportra osztódott: vámpírokra és vérfarkasokra meg alakváltókra. Az öltözőben vidáman cseverésző „lányok” váltották hétköznapi ruhájukat kényelmes, bemelegítőkre. Mi is leültünk az egyik padra a legjobb barátnőink közé. Épp egy érdekesnek látszó téma közepén jártak. Mi is csatlakoztunk a beszélgetéshez. Dorka és az ő szerelmi élete volt a téma. Elmondta hogy mennyire kiborítja az hogy szerelme, az alakváltó Peti a vérfarkasok után rajong.

-én is vérfarkas akarok lenni! Ez olyan igazságtalan!! –kiabálta Dorka és éles körmeit a vállamba mélyesztette. Ha éreznék fájdalmat most biztosan felsikítottam volna.

Már nagyon elegem volt belőle hogy Dorka mindig csak Petiről tud beszélni. Ezért úgy gondoltam csalok egy kicsit. Erősen koncentráltam Dorka agyhullámaira. Ahh megvan. Most pedig arra kellet gondolnom, hogy kimondja azt amit akarok.

-de tudjátok mit? Engem nem is érdekel Peti! És ne hozzátok szóba többet mert már nagyon unom hogy folyton arról a nyomi alakváltó medvéről dumálunk!! –a lányok arcára döbbenet ült ki. Egyedül Anna tudta mi történt Dorkával. Mosolyogva rám nézett és megcsóválta a fejét.

-enyje, Zsanika! –súgta a fülembe .A hugicámon kívül senki sem tudott a különleges képességemről. Mindeni azt hitte hogy Dorka végre magához tért és rájött hogy semmi esélye Petinél. Erről szó sem volt. Dorka agyát még mindig rózsaszín ködfelhő takarta el.

 Az órák nagyon lassan teltek. Annával már alig vártuk hogy végre hazatérhessünk és egy fantasztikus éjszakát tölthessünk Romannel és Erickel. Anna ragaszkodott hozzá, hogy beugorjunk a legközelebbi könyvesboltba és megvegyük az alkonyat folytatását.

Engem is kíváncsivá tett, hogy a csajt mikor üti már el egy busz és esik le a fiúnak, hogy tényleg jobb lett volna átváltoztatni ameddig lehetett. Ameddig Anna bement megvenni a könyvet, én elidőztem kedvenc fehérneműboltomban. Ami a tegnap estét illeti mindkettőnk fehérneműje cafatokra szakadt. Ezért úgy gondoltam veszek néhány szexy darabot. Biztos voltam benne hogy szükség lesz rájuk. 4 kitömött Victoria’secretes papírzacskóval léptem ki a boltból. A mozgólépcsőnél Anna várt rám. Kezei tele voltak szatyrokkal.

-Hány könyvet vettél? Nem csak az alkonyat folytatását akartad megvenni? –kérdeztem felhúzott szemöldökkel. Mindig túlzásokba esik, ami a könyveket illeti.

-De igen. Csak a New Moont vettem meg. 18 nyelven!! –lelkendezett.

 Mikor hazaértünk Eric és Roman forró csókokkal köszöntött minket. És én már tudtam mi fog következni. Elhajítottam a cuccomat és nekiestem Romannak. Biztos voltam benne, hogy a mai napi fehérneműm sem ússza meg. Szerettem ezt a melltarót, de nem volt bennem sajnálat, inkább teljesen átadtam magam az élvezetnek.

Jó érzés volt, hogy Roman mellettem volt amikor felébredtem. Stephenienek sok dologban igaza volt a vámpírokkal kapcsolatban, de hogy soha se aludjunk! Az igaz, hogy kevesebbet alszunk mint egy ember, de heti pár óra szunyókálásra még nekünk is szükségünk van. 1 teljes órát átaludtam. Kipihenten ültem fel az ágyon. Roman még mindig aludt. Halkan kisurrantam a szobából. Anna éppen akkor lépett ki a fürdőszobából. A haját laza kontyba tűzte és az új piros selyem köntöse volt rajta.

-Milyen volt az estéd? –kérdeztem sejtelmes mosollyal az arcomon

-Csodás!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés