Lélek
Hogy történhetett mindez?
Egy nap, egy perc, ennyi az egész…
Nem tudhattam mi lesz,
Csak azt, hogy nekem ennyi nem elég..
Vágytam rá, hogy tudjam,
Hogy érezzem,
Vártam rá, hogy halljam,
De közben csak véreztem..
Egy perc volt az egész, nem is értettem,
Ő volt nekem minden, nélküle nem élhettem..
Most sem élek igazán, csak bolyongok a világban,
Nem látok már szépet, se fűben, se fában.
Az idő jelentéktelen, nem számít már,
Nem érzek semmit, csak sodor az ár.
Akarva, vagy akaratlan eszembe jut néha,
S ilyenkor a fájdalomtól vagyok béna.
egy részem örökre kiszakadt,
nélküled minden fáj, s félek,
a lelkemet elvenni nem akartad,
most mégis nélküle élek..
nélküled minden egyforma,
hiába nézek fel a holdra,
már nem látok semmit, az árnyékban maradok,
s csak abban reménykedem visszatérsz és meg nem halok.
|