Edward ágyán feküdtem és csak reménykedhettem benne, hogy nem hoz nekem egy extravagáns szín összeállítású ruhakupacot. A múltkori megmozdulása után, amikor is fehér trikót akart felvetetni velem a fekete melltartóhoz, már semmin nem csodálkoztam volna...
Hosszú idő múlva odaértünk végre a házhoz. Jöttünkre Jacob kijött a verandára és jelentőségteljesen Bellára nézett, majd üzent nekem, hogy szeretne vele beszélni. Beleegyezően bólintottam, majd elmondtam Bellának is...
Edward elment már tegnap valamit elintézni az esküvővel kapcsolatban, de a szertáros incidens óta egy szót sem szóltunk egymáshoz. Sőt, inkább kerültem őt, és ő se nagyon kereste a társaságomat, amit Alice egyszer csak nagyon megelégelt és a szokásos „idióták” jelzővel elküldte Edwardot intézkedni...
Az utolsó gondolatom most is, mint mindig, Edward volt, és tudtam, bármennyire nem akarom, de mi még találkozni fogunk.
Az éjszaka közepéig álomtalanul aludtam, majd hirtelen különös képsorozat jelent meg a szemem előtt...
24. fejezet - Ki véd meg? Egyáltalán mi a franc van itt?
Szerintem senki nem vette észre suhanás közben szerény személyemet. Én olyan gyors vagyok és a megoldó képességem is olyan magas, hogy lehetetlen, hogy elszúrjam. Egy egész két tized másodperc alatt tettem meg az utat...
25. fejezet - Csókcsata
Hát ezt nem hiszem el! Csak nekem lehet ennyire félkegyelmű bátyám. Miután Emmett elhúzta a csíkot, visszamentem Bellához. Nem elég, hogy Bella tuti szakítani fog velem, még ez az idióta is rátesz egy lapáttal...