Kromoszomális anyag
Jacob áll a dombtetőn,
Kémleli a láthatárt,
Feje lágya már benőtt,
S lelke szerelemre vár.
Edward tart feléje,
Meg akarja ölni.
DeBella beugrik elébe,
S Jacobot megvédi.
Hisz szerelmese ő,
De Edward is az.
S képbe lép a Nagy Ő,
Egy Noszály fiú az.
De miért Noszály?
Hisz van szája!
Vagy ez tán csak látszat?
A szája csak ragasztva van rája?
Sándor a neve, igen!
S mindenkinél szebb Ő,
Mellkasán Bella szívesen pihen,
S mikor megszólítja, ezt mondja: Őőőőőőőő
Bella szerelmes,
Arca kipirul,
A tápoldat kellemes,
A virág is kivirul.
De arcáról lejön a vigyor,
Mikor rájön,
Hogy Sándor igazából Tibor.
S a java még csak most jön.
Választania kell két nemes fiú között,
De a nemtelen mellett dönt:
Jacob mindenek előtt.
Mert teccik a háza melletti rönk.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Hát ez betegesen jó, grat:D:D